Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-04-26 / 17. szám

A kritika joga. őszintén szólva, nem szívesen irom le az itt következőket, mert bár igyekezni fogok objektív maradni, mégsem kerülhetem el a kisvárosi tyúkpereskedés színezetét, ami pedig rettentően komikus dolog és nem nagy fényt vet se az ezt lefolytató lapokra, se a személyekre. Nem szívesen kezdek helyi lappal polémiát, de vannak esetek, amikor az ember nem térhet ki másnak az útjából és szolgáljon mentségemre, hogy nem személyeskedem és nem is személyeskedhetem, mert nem tudom kivel állok szemben. A cikk ugyanis, amelyről az alábbiakban szó van, névtelenül látott napvilágot. Szokás, helyes is, névtelenül cikkei írni, de amikor nyilt támadásba megyünk, mint az inkriminált cikk teszi, akkor jó volna megmondani, kik vagyunk s hogy születésünkkor, vagy esetleg néhány évvel utóbb, milyen névre kereszteltek bennünket, de ha nincs kiírva, annál jobb, legalább kényszerűségből is meg keli mondanom a személytelen vita utján, amiről letérni úgysem volt szándékom. Ennyi bevezetés után ideje megmondanom, miről van szó. E lap húsvéti számában ezen sorok írójától a város fejlesztésével foglalkozó cikk jelent meg, amely nem volt teljes névvel aláírva, csak i szignálva és amely egyebek között foglalkozik az érvényben levő utcarendezési tervvel és helyteleníti annak minden áron való egyenesítés és szabályozás elvét képviselő és a valóságban kivihetetlennek bizonyult rendszerét. Ezzel foglalkozik, nem a tervvel, hanem a cikkel, kritizáló tónusban egyik helyi lap következő száma. Tudom, hogy aki nyilvános írásban közérdekű témához szól hozzá, annak a kritikát is tűrnie kell, a kritika szükséges is, helyes is, hasznos is, nem is erről van most szó. Hiszen minden gondolatot, amely valaha a nap alatt megszületett, kritika tárgyává tettek s mindent megbíráltak az emberek s nem volt még eszme, vagy gondolat Krisztus fölséges tanításától kezdve az utolsó kupaktanácsi indítványig, aminek ellenzéke ne lett volna, amint nem volt olyan bolond tanítás, amelynek hívei ne akadlak volna. Minden iskolának, szektának, felekezetnek megvannak a követői s ha másból nem, haszonvárásból, érvényesülési vágyból, opportunitásból mindig akadtak emberek, akik szektájukat, felekezetüket otthagyva, újat kerestek maguknak. Tehát nem a kritika ellen van kifogásom, hanem az ellen, hogy a kritika nem tárgyilagos. Azt állítja ugyanis a cikk, hogy ,olcsó népszerűség hajhászásból* eredt a város rendezés tervének bírálata. Itt meg kell egy szóra állani. A népszerűséghez, legyen az olcsó, vagy drága, kell: egy alany, a nép, aki adja s egy tárgy, akit az alany a népszerűséggel megajándékoz. Hol van a cikknél a második? Nincs aláírva, csak egy S betűvel szignálva, amelyről a városban alig néhányan tudják, hogy kit akar jelenteni. Feliéve tehát, hogy a cikk állításai olyanok, ameiyek alkalmasak a népszerfis égnek nevezett tömeglélektani állapot kiváltására, ennek a tömeghangulatnak tárgyat kell keresnie, mert a cikkből még nem tudja meg, kinek szóljanak kegyei és elismerése. Sohasem hallottam, hogy valaki névtelenül keresett népszerűséget. Ebben a tekintetben tehát rossz a biráló kiindúlási pontja, aminek csak logikus következménye az, hogy végső megállapítása is helytelen. Bántó azulán a cikk azon kitétele, hogy ócsároltam volna a terv ké szítőit. Ezzel szemben a tény az, hogy azt írtam róluk: sok jó szán dékkal, nemes idealizmussal és nagy ügybuzgalommal végezték dolgukat. Ezek a kifejezések azt hiszem, sem nyelvtani, sem logikai magyarázat után nem fedik az ócsárolás fogalmi körét. Azután szemrehányást tesz a cikk, j amiért a háborút msgelőzőteg 10 r évvel nem hívtam fel az illetékesek figyelmét a terv kivihetetlenségére. Nem valószínű, hogy egy 7 éves fiu ilyen észrevételei az időben kellő méltánylásra leltek volna, én pedig 10 évvel a háború előtt 7 éves voltam. A cikk többi megállapítása tárgyi természetű, lehet tehát helyes, vagy helytelen, nem bánfó célzattal Íródott, én tehát tisztelettel tudomásul veszem. Az inkriminált három tétel azonban nagyon ügyesen, nagyon ; rutinírozottan, hogy se a sajtótörvény, se a becsület védelmi törvény alap ján hozzájuk férni ne lehessen, de bántó célzattal kerfiif papirra, ezeket vissza kellett utasítanom és a fentiekben kellő értékükre kellet leszállítanom. Azzal végzem, amivel kezdtem, nem szívesen, nehezen írtam meg ezt a cikket, mert helyi viharokat nem szeretek látni s éppen ezért szeretném is a viiát ezzel lezárni, de kénytelen voltam elmondani jogos védelmemre, amit itt elmondtam. Bármilyen okos, politikus, célravezető, békét, nyugalmat és haladást jelentő álláspont is néha a kitérés, vannak esetek, amikor nem segít és amikor nem szabad kitérni. Dr. Sulyok Dezső. „Olvassa a Pápa és Vidékét". HÍREK. ••• Széchenyi-ünnep. A Jókai kör f. hó 26-án, vasárnap d. u. 5 órakor a nőnevelő-intézet dísztermében a magyar tudományos akadémia megalakításának 100-ik évfordulója alkalmából Széchenyi-ünnepet rendez. Az ünnepi megemlékezést maga a kör nagynevű elnöke, dr. Antal Géza püspök tartja, rajta kivői dr. Bartacz Lajos budapesti egyetemi magántanár, a kiváló tudós fog előadást tartani, a művészi részben pedig Rácz Dízső csurgói főgimn. tanár, a jeles hegedűművész vendégszerepel. A részletes műsor itt következik : 1. Pikéthy: Ne csüggedj. Énekli a bencés gimnázium énekkara Németh Döme tanár vezetésével. 2. Széchenyi István nemzeti politikája. Irta és előadja: dr. Antal Géza. 3, Arany: Széchenyi emlékezete. Szavalja Illés Ilona. 4. A Magyarországra vonaíkozó legújabb embertani kutatásokról vetített képes előadás, tartja dr. Bartacz Lajos. 5. Vecsey : Valse triste. Vilkilovszky: Mazurka. Hegedűn előadja Rácz Dezső, zongorán kiséri Racz Margitka. Belépődíj nincs. A tagokat s mindazokat, akik még tagokul belépni akarnak, szivesen látja a kör vezetősége. A Kath. Nővédő Egyesület havi konferenciája, az utolsó ebben az isk. évben, ápr. 27-én, hétfőn lesz a bencés reálgimn. zenetermében. A konferenciára, mely d. u. 6 órakor kezdődik, minden érdeklődő hölgyet szeretettel meghív a vezetőség. Közös szentáldozással ünneplik a helybeli kath. nőegyesületek ma, vasárnap, a Jótanács Anyjának ünnepét. A szentmise *A8 órakor lesz a bencések templomában. A Nemzetközi Kath. Leány védelmi Szövetség rendezésében az egész viiágra kiterjed ez az ünnepség, hogy közös imával biztosítsák a Boldogságos Sziz pártfogását az égetően sürgős szociális bajok orvoslására. Beszakadt a szolnoki színház mennyezete. Az elmúlt héi szerdáján akarták megkezdeni a szolnoki szini szezont. A színészek vállalkozása elé azonban váratlan akadály gördült, mert előző éjszaka beomlott a színház mennyezete, amelynek kijavítása mintegy két hetet fog igénybe , venni. Szerencse, hogy a katasztrófa éjjel történt s így emberéleiben nem esett kár. Revízió alá veszik a Madbavonúltak és árvák háború alatt eladott vagyonát. A Kúria egyik legújabb döntvényében kimondotta, hogy a „Hadbavonúltak, árvák ingatlanainak háború alatti árvaszéki eladása szabálytalan*. A Kúriának e döntvénye a visszakövetelési perek százait eredményezhe i. Igaz, hogy valorizálva kell visszafizetni a vételárat, sok esetben azonban túl alacsony alapon jött létre az ügylet, még mindig igen kedvező megoldásnak bizonyúlhat a szerződés revíziója. A varjú hasznos madár. A magyar madártani központ huszévi kísérletezés után a varjuk hasznossága mellett döntött. Kimutatták ugyanis, hogy a varjuk begyében sokkal nagyobb százalékban találhatók pajorok, rovarok és csimaszok, mint közhasznú magvak és gyümölcsök. Ezután tehát senki ne merje szidni és irtani a szegény varjukat. A nyári hónapokban vasárnap is lehet foglalkoztatni a husipari munkásokat. A kereskedelemügyi miniszterelrendelte, hogy K Budapest székesfőváros területétől el- • tekintve, az ország egész területén a el husnemüek az április hó 16-tól október hó 15-ig terjedő időszakban vasárnapokon, továbbá Szent István fls napján reggel 6 órától d. e. 10 óráig árusíthatók es az árusításnál az al- g. kalmazottak is foglalkoztathatók. Az v október hó 16-tól április hó 15 ig ^ terjedő időszakban vasárnapokon a husnemüek árusítása — halnak, továbbá éiő és leölt baromfiak kivételével, amelyek ebben az időszakban ^ is vasárnapokon reggel 7 órától d. e. 10 óráig árusíthatók — egész napon C át tilos. Ezen rendelet folytán vidé- " ken a husnemüek árusításánál az n; üzlettulajdonosok az április hó 16 tói a október hó 15* ig terjedő időszakban ip munkaszüneti napokon a megállapított időn belül üzleti személyzetüket K (segéd, tanonc és más alkalmazott) is foglalkoztathatják; az évnek más szakában munkaszüneti napokon a i hal és baromfi kivételével az összes •! husnemüek árusítása tekintetében teljes munkaszünetet kell tartani. jjj A vallásüldöző Herriot. Az egyik párisi újságból velük át a vi következőket: „Herriot-nak a vallás- Tel1 üldöző volt miniszterelnöknek van A

z leg egy nagynénje, aki 81 éves beteg asszony. Egy derék apáca ápolja. S mikor Herriot meglátogatja az ^ öreg nénit, ez biztosítja őt, hogy vj. „imádkozom érted Ed várd, mindig imádkozom!* És a jó ápolónővér R^ kikíséri őt autójához, ott a nagyúr m< kedves mosollyal kéri, hogy csak viselje gondját továbbra is rokonának, mint eddig! Azután megérkezik hivatalába és — kiutasító rendeleteket ad szegény apácák ellen. Hogy lehet ez? Mi ez? Kétszinüség? — Nem! Csupán, hogy az a Herriot, aki meglátogatta nagynénjét, ember séges ember volt, aki pedig a hivatalban ült, a páholyok parancsához igazodó szabadkőmives. Nem teheti, amit akar, mellette van Bium, a szociálista vezér, aki pedig szigorúan szemmel tartja minden lépését. Benzin, gép- és henger- Ny ugat magyarországi olaj, petróleum, gázolaj, a legjobb a legolcsób

b árban k

af Olaj és Vegyipari R.-T-nál — — — tési feltételek mellett ható a = ' O-PNYQIR PQ LVFCR<SIKPNNRQ GYŐR, ANDRÁSSY UT 37 sz. GEP^SIR CS KUTBIRCNUTB TELEFON: S-23-IK SZÁM.