Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)
1925-04-12 / 15. szám
uralkodik az egészen mint vezető szempont az egészséges városfejlesztés gondolata. Kiosztásra kerültek házhelyek a tókertekben, a hantai szőllőhegy alján, a földmives iskola mellett, a Celli-uton, ahol a kislakások épültek, és végül a Vaszari-ut mellett, a járványkórház környékén. Az egyiket a másiktól nagy távolság választja el, a kommunikáció egyik helyről a másikra roppant nehéz, majdnem lehetetlen a városi forgalmon keretén belül s ha arra gondolunk, hogy majdan mindezen új városrészeket villannyal, vízvezetékkel, esetleg még később csatornázással kell ellátni, be kell látnunk, hogy mindezek a szükséges beruházások elviselhetetlen megpróbáltatás elé állítják mind a város, mind az építkezni akaró egyének teherbíró képességét. Gkszerü centralizáció helyett szükségtelen decentralizáció, távol a villanyteleptől, a vasúitól és viztől, mintha extensiv életet élő mezővárost akarnánk csinálni és nem lüktető forgaimu eleven kultúrvárost. A város egyik szélső pontja a másiktól fővárosi távolságokra fog feküdni, gondoljunk a nagyhantai és a vaszari-uti házakra, fővárosi, sőt bármilyen városi közlekedést eszkö zök nélkül. Valahogy az egységes koncepció, az irányítás hiánya érzik ezen a bizonytalan terjeszkedésen s az új telepek mintha nem egymáshoz tartoznának s mintha legyőzhetetlen cenrifugális erő hajtaná szét őket egymástól, laza összefüggésben állnak a város törzsével. Segíteni ma már ezen is nehéz s ha mégis rekrimináljuk e helyen ezeket az állapotokat, célunk csak egy lehet, hogy a jövő városfejlesztési politikájában jobban érvényesüljön a város egységének gondolata. (S.) Iskolaügyi tallózások. Pápa az iskolák városa, nem hiába nevezik Dunáníúl Athénjénak s mi pápaiak, ha szülőhelyünktől messze elkerülünk, boldog mosollyal hallgatjuk a kedveskedő szókat magas kultúránkról s talán nem is igen jút eszünkbe, hogy a Dunántúl Athénjében nem minden van rendben, ami az iskolaügyet illeti. Azt hisszük mai számunkban, melyben megemlékezés történik Pápa múltjáról, egy pillán tást vetünk jövőjére, joggal foglal helyet Pápa iskolaügyének megtár gyalása is. A polgári fiúiskola elégtelenségéről és egy leányközépiskola hiányáról akarok cikkemben szólni. Régi óhaj Pápán, hogy még egy polgári fiúiskola állítassák fel, s hogy ez a polgári iskola vagy állami, vagy katholikus legyen. Ha ugyanis Pápán a középiskolák, vagy polgárik I. osztályára jelentkező tanulók számát néz2íik, azt látjuk, hogy Horváth ístván polgári iskolájának megnyitásáig a helybeli intézetek nem tudták befogadni a jelentkező ifjúságot. Ez a körülmény pedig nemcsak az érdekelt szülőkre és tanulókra káros, hanem a város gazdasági életére is kihat. (Az itt tanuló fiuk szülei Pápán bonyolítják ie adás-vevési ügyeiket). A jelentkező tanulók száma szerint tehát szükség van. Már most milyen legyen ez az iskola, ki tartsa fenn ? Felmerült az a terv, hogy az állam állítson fel egyet, vagy ha a nehéz gazdasági helyzet miatt ez nem lehetséges, az állami leánypolgáriból legyen fiu iskola. Ez a terv joggal találkozik az izraelita és ág. ev. vallású polgártársaink ellenkezésével, akik kényszerítve lennének leánygyermekeiket ebben az esetben más Völlású iskolába járatni. Más megoldás nem lehetséges, minthogy ezt az iskolát a róm. kath. hitközség állítsa fel. A katholikusoknak van erre szükségük. Az ő gyermekeik vannak kath. polgári hiányában más vallású iskolába kényszerítve, ők szorulnak ki a magasabb iskolázásból, ha nagyobb a jelentkezők száma. A protestáns ifjúság elhelyezkedhetik a ref. kollégiumban s úgy tudjuk — párhuzamos osztályok lévén — még sohase szorúltak ki az iskolából, az izraelita ifjak szintén elsősorban kapnak felvételt az ő polgári iskolájukban. A polgári fiúiskola felállítása fehát csak katholikus érdek, ne várjuk tehát, hogy mások buzgólkodjanak érette. Felállíiási lehetséges is. A katholikusoknak van az új iskolához megfelelő épületük s az államsegély is könnyen biztosítható. A meglévő iskolahelyiségek néhány évig elégségesek lesznek a háború következtében megfogyott elemiiskolások csekélyebb száma miatt. Közben pedig kiüríthető lesz a Szenülonay féle ház, melyet a püspök úr G.néitósága kész örömmel enged át a fontos célra. Könnyen megszerezhető az államsegély is. A kultuszminiszter még a nyári szünet előtt benyújíja a népiskolákról szóló javaslatát, mely a 8 osztályú népiskoláról intézkedik, melynek felső tagozata a polgárinak fog megfelelni városokban. A minisztériumban ö.ülni fognak, hogy ha Pápán készséget iáinak a miniszter nagyszabású reformjának megvalósítására. Ez a reform küiönben a költséget is tetemesen le fogja szállítani. Megszünte;i ugyanis az elemi V.—Ví. osztályát, feszabsdít két tanerőt és két tantermet. így tehát az új polgári iskola a mostanihoz képest csak 3 tanerő többletet jelent, a kiadáskülőnbözst pedig megtérül a tandíjból. Félre kell tehát tenni minden kicsiségeskedést, a helyzet esetleges nemismeréséből eredő meg nem értést s minden erőnkből törekedjünk a kath. polgári megvalósítására, ami nekünk jogunk és kötelességünk. Itt nem személyi érdekekről van szó, hanem arról, hogy a magunk iskolájában nevelhessük gyermekeinket. A legelső teendője tehát a kath. hitközségnek, hogy Horváth István polgári iskoláját átvegye és tovább fejlessze. Mint kényes kérdése Pápa iskolaügyének egy leányközépiskola hiánya. Fel lehet a leányközépiskola ellen érveket sorakoztatni, de tény, hogy sok lány elvégzi, soknak van rá szüksége. Más, Pápánál jelentéktelenebb városokban létezik leányközépiskola, de Pápán még mindig semmi mozgolódás ilyen irányban. Ped g körülbelül 30 évvel ezelőtt erős mozgalom indúlt meg az érdekében. S ennek a megvalósítása se ütköznék nehézségbe. Természetes, hogy az egyes vallások ragaszkodnak ahhoz, hogy az ő intézeteik tanítóképzők legyenek, hiszen az ő szempontjukból nagyon fontos, hogy azok, kik elemiiskolában működnek, melyet mindenkinek el keli végeznie, a saját iskoláikból kerüljenek ki. Hanem itt van az állami polgári leányiskola. Ennek leány középiskolává való átalakítása senki érdekeit nem sértené. A tanárnők is megmaradhatnak az alsó tagozatban, az épülethez sem kell nagyobb építkezés. Szóval a lehelő legkönnyebben megvalósítható lenne városunkban egy leány közép * iskola. Felhívjuk erre a lehetőségre a hivatalos várost és a város társadalmát, vitassa meg már most, nem kellene-e minden lépést megtenni, hogy a most készülő leányiskolái reformmal kapcsolatban Pápán leányközépiskola legyen, mely az egyetemre is képesít. Tormay Cecile izenete a pápai nőknek. Nagy ünnepségek keretében fog lehullni a lepel Papp Váry Elemérné szobráról, mely magyar asszonyok összegyűjtött filléreiből készült. A magyar asszonyok megtisztelik a magyar asszonyt, s ennek mély, bensőséges hazaszeretetét, s ez áital kimutatják saját önzetlen hazaszeretetüket. Az Országos Magyar Aszszonyo'< Nemzeíi Szöyetsége kapcsolatban Papp Váry Elemérné szobrának leleplezésével taríja meg április hó 26 án Budapesten közgyűlését, mely a legnagyobb szabású lesz. Különös jelentőséget ad neki az ország minden részéből seregestül felkészülő vidéki asszonyok nagy tábora. Az Alföldről, Felvidéktől, déli Dunántúlról is föluíaznak nagyobb csoportban, népviseletben szövetségi tagok. Az országos közgyűlésen minden esztendőben csak négy vidéki magyar asszony szólal fel, Magyarország négy tájáról. Ez évben a központ a pápai MANSz. elnökét, Gamerra Alberta Mária bárónőt bizía meg, hogy a szónoki emelvényen Dunántúl magyar asszonyait képviselje. Tormay Cecile maga kérte föl a pápai MANSz. elnököt erre a nagyon megtisztelő feladatra. Ugyancsak Tormay Cecile izen Pápa és Vidéke magyar asszonyainak, jelenjenek meg minél számosabban április 26 án a központi MANSz. közgyűlésén és Papp-Váry Elemérné szobrának leleplezésén. Miután akkor még a nemzetközi vásár is tart, azt is meglehet tekinteni. MANSz. tagok kedvezményesen utazhatnak és azokról, kiknek nincsenek rokonaik, elszállásolásról is gondoskodik a központ. Tanácsos mielőbb jelentkezni Pongrácz Józsefnénél, a pápai MANSz. ügyvezető alelnöknél Pápa, Ligetutca 18. sz., Tisztviselőtelep. Tűzoltó vizsga. Sok ambícióról, lelkesedésről, fegyelmezettségről és elméleti, gyakorlati tudásról tett tanúságot az a mintegy 40 tagból álló önkéntes tüzoltócsapat, mely április hó 5-én délelőtt a városmajorban adott számot tanárainak és a különféle hatóságok képviselőinek egy hét alatt gyűjtött készültségéről. Értelmes, komoly fiatalemberek voltak a tanítványok, kik a szomszédos falvakból jöttek ide egyheti táborozásra. A tanfolyam parancsnoka Berkes Ágost parancsnok volt. A tanári kar hét tagból állott. A vizsga első részében elméleti ismereteiket mutatták be az új tűzoltók. Kaptak kérdéseket a tűzrendészetből, rendészetből, továbbá a fecskendő gyako^ati ismertetése, első segélynyújtás, sport, vizszerzés, taktika köréből. Majd a gyakorlati térre lépve, a fecskendő- és létraszerelést mutatták be, támadási és mentési gyakorlatokat rendsztek fecskendővel. Mindvégig szép készültségről tettek tanúságot, úgy, hogy. a viziga végén Jeify József főszolgabíró megelégedését fejezte ki és további lelkes munkára buzdította az új tűzoltókat. Majd a bizonyítványok kiosztása után Berkes Ágosíot, a tanfolyam parancsnokát lepték meg a tanítványai egy szép emiékkel, aki meghatva mondott köszönetet ragaszkodásukért. A komoly után jött a víg. A lelkes tűzoltók most már hallgatóikkai együtt a tormásvirslinek és a sörnek az oltásban való használhatóságát próbálták ki fecskendő nélkül. A mentés itt is gyorsan, de az oltás már lasabbsn történt. Azuíán elbeBenzin, gép- és he nger- Ny ugatm agyar országi minőségben és fize- a i eg 0i c s<^bl3 tési feltételek mellett —— ható a olaj, petróleum, gázolaj , .^b TZ^JZ LÜi^ "Z*T Olaj és Vegyipari R-T-nál gépzsir és kocsikenőcs T^!^.^
