Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-03-15 / 11. szám

w PHPH VIDE tfttHiiai^^ i ili IMIIÉ IIJ li^WfthfliflWW]^ TIHWW &S9ttzetésl árskt negyedévre 24.080 kor., egy hónapra 8000 kor. Illfsi szám Ara darab onk A nl 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Fö-utca 12. Kiadóhivatal; Fö-utca 12, szám. Hirdetések milliméteres díjszabás szerlnl nemzetgyűlési ypuiselőnh, dr. Paupera Ferenc (Folytatás.) Ha levonjuk a tanulságait annak a hat keserves esztendőnek, amely alatt hazánk pénzügyeinek legkiválóbb vezetői próbáltak ennek a csonka Magyarországnak testébe megint éle­tet és erőt verni, akkor azt fogjuk látni, hogy ezek között az első, Ko­rányi Frigyes, hároin probléma elé állíttatott minisztersége kezdetén: ren­det teremteni a pénzügyi közigazgatás­ban, megtölteni az állam üres pénz­tárait és megállítani a korona esését. Az első feladatnak Korányi kivá­lóan feleit meg, és rendbehozta az ország pénzügyi közigazgatását. A második feladatot, hogy a pénz­tárakat miképen töltse meg pénzzel, akként vélte megoldani, hogy fel­emelte az egyenes adókat. Husz egyenes adó volt érvényben. Termé­szetes, hogy ennek megvoltak a maga következményei, mert ezeknek az adóknak össze visszasága sok eset­ben akként hatott az egyes adózóra, hogy kénytelen volt jövedelmének 70—80—90, sőt némely esetekben 100—120 százalékát is adóban le­fizetni. Mikor annakidején én ezek­nek az adóemeléseknek e fogyatékos­ságára rámutattam volt, akkor Ko­rányi kérésemnek és kívánságomnak eleget tett és oly értelmű intézkedést statuált, hogy az adózó polgár, ha egyenes- és pótadói jövedelmének 75 százaiékánal többet tesznek ki, visszakövetelheti a szuper pluszt. Azonban sajnálattal tapasztalom, hogy ez intézkedésre vonatkozólag azóta a végrehajtási utasítás nem jelent meg. Már pedig 75 százalék olyan nagy kvótája az adófizetésnek, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az adózó ezenkívül tartozik még fogyasztási adókat fizetni, tartozik ezenkívül a különböző forgalmi adókat fizetni, valamiből talán meg is kellene élni, hogy kérnem kell az igen t. pénzügy­miniszter urat, hogy e kérdés miben­létét vizsgálja meg. A másik kérdés volt az állami kasszák megtöltése, s a korona sta­bilizációja. Ezen célok érdekében Korányi lebélyegezte a pénzt 50 szá­zalékban; összesen 13 milliárdot bé­lyegezett le. Nem kell illusztrálnom a t. Nem­zetgyűlés előtt azt, mit jelentett akkor a mezőgazdaságra, ha egyik napról a másikra elveszik a készpénzét, azt a fegyvert, amely a küzdelemben a legszükségesebb. Sajnos, ezt az áldozatot is a ma­gyar magángazdaság hiába hozta meg, mivel 11 százalékról 1 száza­lékra romlott le zürichi paritásban a magyar korona, a pénzt pedig kénytelenek voltak fölhasználni az állami szükségletek fedezésére, mert a korona folyton esvén, az állam kiadásai folytán nőttek és így nem volt elegendő az, ami az adóemelé­sek által provideáltatott. Látjuk már ebből az első példá­ból, hogy nem lehet igazán szanálni az ország közgazdaságát, ha egy­oldalúan csakis az államháztartás érdekeit vesszük tekintetbe és látjuk ma, ha visszapillantunk, hogy bixony az a hitelkrízis, az a nagy pénz­nélküliség, amely ma kereskedel­münket, iparunkat és mezőgazda­ságunkat jellemzi, még ezekből az időkből datálódik. Korányit Hegedűs követte, aki a vagyonváltságra és a forgalmiadóra építette rendszerét. Sajnos, azonban a földvagyonváltságot nem akkor ér­tékesítette az ország, mikor a föld értéke nagyobb volt s a gazdák zse­bében pénz volt. Ezí a kérdési mos­tanáig se oldották meg, terhére a földbirtokosoknak, de terhére a kis­gazdáknak, a földnélkülieknek is, mert ezek, amint látták a pénz ér­téktelenedését, nem gyűjtötték tovább a pénzt, hanem hasznos és kevésbbé hasznos fölszerelésre fordították. S most se pénz, se föld. Hegedűs másik tétele a forgalmi­adó volt, ez a legantiszociálisabb adónem, mely a magánháztartásokat a legjobban sújtja. A forgalmiadóból befolyó nagy jövedelem teszi lehe­tővé, hogy bár a múlt félévre 42 millió aranykorona deficit volt elő­irányozva, a költségvetés mégis 2 millió aranykorona fölösleggel záró­dott. S mit nyert az ország az adók­nak ilyen kíméletlen hajszolásával? A népszövetségi kölcsönt, melyért 8®/o os, kamatot fizetünk csak a de­ficit eltüntetésére folyósítják. Tehát az a 42 millió most nem jött be az országba, hanem valószínűen kamá­tozik nekünk az angol bankokban évi 2 •/• ot, míg mi fizetünk érte 8*/t-ot. iparkodnia kell a kormány­nak, hogy ehhez az összeghez vala­mikép hozzá lehessen nyúlni, még pedig vagy úgy, hogy az adókat kíméletesebben veti ki, vagy pedig azt az összeget, mely nekünk 29 °/« ot jövedelmez, valamikép a magyar hi­telélet erősítésére használjuk fel. Ezután végigtekint képviselőnk a következő pénzügyminiszterek műkö­désén, majd rátért a kormány jelen­legi pénzügyi politikájára, melynek két pillére van. Az egyik a Jegybank, mely minden várakozásnak megfelel, másik a külföldi kölcsön. A külföldi kölcsön nemcsak bevált, hanem kiváló népszövetségi főbiz­tosunk havi jelentései folytán a leg­jobb propagandája a magyar köz­gazdaságnak. Én, aki sokat járok külföldön, megállapíthatom, hogy ma A hét eseményei. Hajsza Haller István ellen. Körülbelül 2 hét óta hangos a des­truktív Haller István, a keresztény­szociálisták vezére elleni hajszától. Panamavádakkal állnak elő olyanok, kik egész működésük alatt csak ak­kor nem panamáztak, mikor arra nem volt alkalmuk. A nyelvüket öltögetik akkor, mikor a megvádolt, a meg­hurcolt Haller István Amerikában jár, s nem tud szétütni vádolói között. Haller István bizonyára helyt fog állni a támadásokkal szemben, de ellen­feleire jellemző, hogy akkor támad­nak, mikor a megvádolt nem véde­kezhetik s hogy a támadások veze­tője olyan ember, akit a Károlyi éra alatt viselt dolgai miatt a kommu­nizmus után fegyelmi úton kellett el­bocsátani a zavarosban kiverekedett magas hivatalából. Szerdán Budapesten a Teréz körúton egy négyemeletes ház ki­gyulladt. A megfeszített oltási munka közben a tetőre szereit több mázsás reklámtábla lezuhant és agyonütötte Vince Gyula tűzoltót. A tragikus vé get ért kötelességteljesítő tűzoltó 28 éves volt, 4 kis árvát hagyott maga után. A szerbek képviselői mandá tumokat semmisítenek meg. A szerb kormány meg akarja semmisí­teni Radicsnak, a horvátok vezérének és 5 képviselőiársának a mandátumát azon ürügy alatt, hogy idegen álla­mokkal való paktálással az állam biztonsága ellen bűnt követtek el. Minden esetre ilyen eljárással a szerb kermány könnyen megszabadulhat a neki kellemetlen ellenzéki képvise­lőktől. már lényegesen megváltozott a kül­földön a magyar közgazdaságról való vélemény. Ma már Magyarország közgazdasági helyzetét sok szomszéd államé főiébe helyezik, amint nagy­részben azoknak a jelentéseknek kö­szönhetünk, melyek hónapról-hónapra megjelenik kiváló népszövetségi fő­biztosunk tollából. És last not least: legerősebb pillére volt ennek a sza­nálásnak a reparációs kérdés elinté ­zése, mert hiszen enélkül a szanálás nem is lett volna lehetséges. Mind­addig, míg a reparációs terhek Da­mokles-kardja fejünk felett lógott, szanálásról ebben az országban bc szélni nem lehetett. E szanálási mű pénzügyi tárcáját vezeti most az igen í. pénzügy­miniszter úr, aki kijelentette, hogy a magángazdaságon keresztül kívánja szanálni az államháztartást. Amilyen örömmel üdvözlöm ezt a kijelentést, ép olyan örömmel üdvözlöm magát az első költségvetést, mert az előző költségvetéseket, melyeket az utolsó 10 év alatt kaptunk, költségvetések­nek tekinteni nem lehetett. A Hege­dűs-féle költségvetés posthumus költ • ségvetés volt, a Kállay féle költség vetés pedig nem is képezte tárgyalás anyagát s arról annakidején maga a pénzügyminiszter úr is kijelentene, hogy azzal nem azonosítja magát. Én sohasem voltam hajlandó elfo­gadni azokat a kifogásokat, melyek abból a szempontból merültek fel, hogy nem lehetett volna költségve­tést szerkeszteni. Nem voltam haj­landó elfogadni ezeket a kifogásokat azért, mert hiszen épúgy, mint most aranyalapon már régen lehetett volna költségvetést létesíteni. Kérdés azon­ban, hogy a magánháztartás ki fogja-e bírni azt a nagy teherpróbát, amelyet ez a költségvetés és a szanálási ak­ció a vállaira rak. Nem hiszem, hogy sokan lenné­nek, akik aranyalapon lettek volna képesek jövedelmüket erre az esz­tendőre áthozni és így az aranyala­pon való megadóztatásnál fölmerül az a tiszteletteljes kérésem, hogy méltóztassék — ha már a múltra nézve nem lehet — legalább a jö­vőre nézve megakadályozni azt, hogy az a magángazdaság, amely már annyi vért és erőt vesztett a múlt­ban, a jövőben is köteles legyen ehhez hasonló adókat fizetni. Örömmel konstatálom, hogy az újj pénzügyminiszter úr, amint eddigi kijelentéseiből láttam, nem fogja folytatni a magyar magángazdaság ellen azt a súlyos attakot, amelyet a múlt pénzügyi rezsimek, amint azt vázolni szerencsém volt, folytatlak. A magam részéről csak egy ma szokásos kiszólásnak a téves érte 1­kűrák otthon. — Hosszú élet — jó kedély — munkakedv szoros összefüggésben áll a zavartalan anyagcserével. Emésztési hiányoknál reggelizés előtt fél pohár SCHMIDTHAUER-féle Igmándí keserűvíz a gyomor és belek működésének biztos és természetes szabályozója. (Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is.) — Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. Az Igmándí nem tévesztendő össze másfajta keserűvizekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom