Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-12-20 / 51. szám

iilflisitil iraks negyedévre 24.030 kor., egy hónapra 8000 kor. ilyes nim ára darabonként 2000 ker. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal i FS-utca 12 Telefonszám: 151. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Szellemi egsQttmffli&dés. Gyönyötű Krisztusi gondolat! A legutóbb százéves Akadémiánk ünnepségeinek alkalmával merült fel. Beszédekben és újságcikkekben hirdették annak szükségét. A népek szellemi együttműködőse kétségtelenül nagyon szép és üdvös idea volna, ha meg is lehetne azt valósítani; mert elősegítené a kölcsönös megértést, ami lassanként a szeretet és békeség útjai felé tereiné a civakodásai miatt szenvedő emberiséget. Akik a szellemi együttműködésnek szükségét hangoztatták, azoknak az összes civilizált népek együttműködésére kellett gondolniok, mert csak így volna annak igazi értelme és rendeltetése. De hát lehetséges e ez a mai viszonyok között? Lehetséges-e szellemi és érzelmi együttműködés az igazság és emberi jogok megsértése esetén, rablók -és megrablottak, elnyomók és elnyomottak között? A szellemi életnek is, miként a fizikainak, megvannak a maga természeti törvényei és feltételei, A gyomor p. o. kilöki magából azt az anyagot, amely a testre nézve káros. Ép így az egészséges szellem is felháborodik és nem !fir meg magában olya mit, ami rá nézvve fertőző és bomlasztó hatású. Tehát mindaddig, amíg a népek között a megsértett jog és igazság elégtételt nem nyer, a szellemi együttműködés általános értelemben véve lelki lehetetlenség marad, s így tehát ez idő szerint a reá vonatkozó érvek is csak akadémikus jellegűek. Amintafennebbiekbőiismegérthető, a szellemi együttműködésnek legfőbb feltétele a jog és igazság követelményeire vonatkozó egyetértés, ami a népek között csak abban az esetben állhat be, ha egyik sem akar a maga jővoltáért olyan eiőnyökhöz jutni, amiket csak a mások megkárosításával érhet el. Ez az állapot felelne meg a „szabadság, egyenlőség és testvériség" eszméjének. Ámde, hogy legyen ott egyetértés, ahol az erőszak megfosztja a gyengébbeket a jogaiktól és lábbal tiporja le az igazságot ? Ebben azonban nem akarom a népeket megvádolni; mert a népek nem ellenségei egymásnak. Akik őket egymás ellen ingerlik, azok a diplomaták, a politika irányítói. Ezek szítják közöttük a gyűlölködést; ezek idézik fel a háborúkat és azoknak összes szenvedéseit, így keletkeznek az elnyomók és elnyomottak. Elhiszem, hogy a háború zsarnokainak és a békekötés gonosztevőinek, Clemenceau úrnak és utódainak, valamint a hozzászegődött koncleső bérenceknek tetszenék, ha a szellemi együttműködés gondolatát, mint altatószert, belészuggerálhatnák az elnyomott népek gondolatvilágába. Ez azonban ránk, mint legjobban elnyomottakra nézve, azt jelentené, hogy mondjunk le a jogtalanul elvett területeinkről, nemzeti önérze tünkről és életfeltételeinkről. Azt jelentené, hogy üldözött testvéreinket, apáink tűzhelyét, templomainkat, iskoláinkat, ezeréves jogainkat, tradícióinkat, a haza védelmezésében elesett őseink és fiaink emlékét és minden egyebünket, ami előttünk szent és sénheietlen, dobjuk oda a barbár zsarnokság örök martalékául. Az Isten haragját es a népek megvetését érdemelnök ki, ha erre képesek volnánk! Miért? Egyrészt azért, meri az Isten maga az örök igazság, amit a velünk történt igazságtalansággal szemben kötelesek vagyunk megvédelmezni. Másrészt pedig, mert a haza „oltár atyáink által Istennek építve", amire nézve Kölcsey ezeket mondja: „Mindent, amit életed folyamában arcod izzadásávai gyűjtöttél ; mindent, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz: javaidat, kincseidet, házad népét és saját életedet naponként és pillanatonként érette keh felszentelned." Nem tehetek róla, de én — habár szeretném az egész emberiséget testvérként a keblemre ölelni — azok iránt, akik a mi Istennek emelt oltárunkat, a magyar hazát, rombadöntötték, csak gyűlöletet tudok érezni a szivemben és őszinte szóval csak gyűlöletet tudok hirdetni is ellenük mindaddig, amíg a nagy igazságtalanságot jóvá nem teszik. És ezzel bizonyára így van a nemzet is. Addig tehát országunk feldarablói hiába szónokolnak nekünk akár Párisból vagy Genfből, akár a szomszéd államokból szellemi együttműködésről, ami igazság és jogtiprás mellett: nonsens. Igazság- és jogtisztelet nélkül mindenféle békekötés és paktum, Emmgms

^

sa

&Emmgimm amely kényszerhelyzetben jön léire. csak igen rövid életű lehet; meri a békének és a biztonsági szerződéseknek csak a lelkekben lehet biztos alapjok, nem pedig a papiron. Már sokszor megírtam és ma is állítom, hogy a magyar nemzetnek az ország mostani állapotában nincsen jövője. Ez megdöhtheietlen igazság. Mégis úgy látszik, mintha társadalmi és politikai közéletünk irányi tóinak hajlandóságuk volna ahhoz, hogy belenyugodjanak ebbe az állapotba. Nem akarom evvel azt •mondani, hogy hajszoljunk olyasmiket, amik most még időszerűtlenek, — mert ez vesztünkre volna. Az opportunitásnak azonban vannak oly esetei is, amelyeknek fel nem használása egyenlő a hazaárulás bűnével. A világnak ugyanis tisztán kell látnia mindazt, ami velünk történt, és félreérthetetlenül meg kell tudnia, hogy az utolsó lehelletünkig ragaszkodunk <"országunk épségéhez. Ez az, amiben a mai vezetőket, elsősorban pedig a törvényhatóságokat és nemzetgyülé sünket mulasztás terheli. Pedig a saját tapasztalatainkon kivül előttünk áll a németek és törökök példája is, ami azt bizonyítja, hogy meghunyászkodással semmire sem mehetünk, a lelki ellenállással pedig fegyverek nélkül is eredményeket lehet elérni. Ak«nek csak egy kis esze is van, az beláthatja, hogy a kormány ebben a tekintetben agitabilis tevékenységet nem fejthet ki. Ez a társadalom és a nemzetgyűlés hazafias kötelességei közé tartozik. Meri a magyar társadalom és nemzetgyűlés ellentálló erejéből merítheti a kormány is azt az erőt, amely őt a külfölddel szemben befolyáshoz juttathatja, amely tehát a szavainak súlyt és jelentőséget kölcsönözhet. Minálunk azonban erre nem gondolnak, hanem az egymás ellen való agyarkodással szétforgácsolják a nemzet erkölcsi erőit, amiket az ország javára kellene egyesíteni és latbavetni. A locarnói paktum a német nemzet ellentálló erejének a sikere= De alighogy létrehozták, rögtön megnyilatkozott a to1 vábbi ellentállás szándéka, amennyiben a német nemzeti párt országos Több ezer liazai és külföldi orvosi bizonyítvány igazolja, hogy a valódi i természetes keserűvíz hatása mindenkor bevált. szövetsége kijelentette, hogy a paktum elfogadhatatlan. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy el fogják vetni a paktumot. Taktika ez csupán, aminek az a célja, hogy a többi függő kérdések kedvező elintézése végett útját vágják a franciák zsarnok kapzsiságának. Ránk nézve a szellemi együttműködés lehetősége és szüksége relatíve mégis megvon. T. i. azokkal a nemzetekkel szemben, amelyek az igazság pártján állva elismerik a követeléseinket; főképen pedig azokkal, amelyek velünk együtt az elnyomottak közé tartoznak. Ahhoz azonban, hogy ezekkel a népekkel, közöttük főképen a hatalmas angolokkal és németekkel lelki közösségre juthassunk, két dologra volna szükség. Ezek közül egyik az, hogy Itthon kialakuljon közöttünk az egységes közvélemény, ami a tiszte szándékú gondolatnak minden presz sziótól mentes szabadsága és fel világosító hatása által érhető el. fi másik pedig, hogy az egységes köz vélemény közakaratban megnyilatkozó érvényesülésének útjairó el legyenek hárítva mindazok az aka dályok, amelyeket a politikai és szo ciális pártoskodás szeméiyi moti vumai visznek bele a közéletünkbe Mi most gyengék vagyunk. Enné fogva egységes nemzeti akarat mel lett is rendkívül nehéz a céljain! szolgálata; m?rt a politikában a; érdekek dédelgetése miatt rendszerin a hatalmasok, az erősek részesül nek nagyobb figyelemben. Politika bölcseséget, spártai hazajierényeke és ingadozás nélküli nagy elhatáro zást kell tehát a külföldnek bennüm látnia, hogy figyelmével, szinpáthiá jávai és támogatásával mégis jelén fordulhasson. Ezt pedig csak úg érhetjük el, ha nemzeti érdekein védelmére mindenek előtt magún és az elszakított területeink lakos sága között valósítjük meg a szel lemi együttműködést: érdekeink kC zösségének tudatát, evvel együtt pe dig az összetartozás megrendítheiel len érzetét. Legyen igazság, hogy lehesse szeretet; legyen szeretet, hogy 1í hessen szellemi együttműködés ( akkor — lesz békeség is a földöt Deme Káról] Városi közgyülés.Iesz jövő hé főn d. u 3 órakor a vizművekr beérkezett pályázatok eldöntésére.