Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-11-29 / 48. szám

(925 november 29 ozitivabb törvények alapjaira elyezkedik, az embernek közleti jellege egyre inkább kiomborodik. A mai ember gyre jobban és erősebben érzi zt a kapcsolatot, amely egyéni lete és társadalmi és állami íete között -van. Egyre jobban térzí, hogy életfenntartásának gyik feltétele az, hogy bizoyos mértékig kiélje politikai letét is, hogy egyre jobban egyen részt a kormányzatban, agy ahogy egy angol iró londja: „kiélje államszerveési vágyait". Ez jelenti azt, ogy mindnyájan, még a legisebbek is közülünk, egy kissé ralkodók, fejedelmek vagyunk. (Folyt, köv,) I Dr. Réthei Prikkel Marián i November 19-én szomorú táviratot dtak fel Balatonfüreden: „Prikkel Marián mérhetetlen szenvedések fcööü ma délelőtt 10 órakor meghait". tkik ismerték, alig akarták elhinni, ogy kialudt az izzó, lobogó élet, mely benne, az igazi munkás férfiipusban hevült. Tavaly még a pápaiak 5 élvezték szellemességtől sziporkázó lőadását. Akkor igen sokan minél iőbb újra visszakivánták. Ma már zonban hiába várjuk őt: kilobbant még sokat igérő élet, végleg eltáozott közülünk az egyeneslelkü ma;yar ember, a sokat olvasott és nyiltszü bencéspap, a tanítványaitól raongással körülvett tanár. Ha voltak s talán kisebb hibái, fajniagyar elkéből eredő erények tiszta tüzében ltüntek azok; akik ismerték, csak zeretni és becsülni tudták őt. Prikkel Marián 1871 aug. 19 én zületett a komárommegyei Csémen. 890-ben lépett a bencésrendbe, 896-ban szentelték áldozópappá. Tanárkodott Sopronban, Pápán, Közegen, Esztergomban és Győrött, /árosunkban 1900-tól 1905-ig mű:ödött. Tudással, társadalmi munkáával, szeretetreméltóságával annyira negnyerte a pápaiakat, hogy Hoitsy 5állal szemben képviselőnek is jeölték. Az országoshirü és felülről tagyon támogatott ellenféllel szemjen csak néhány szavazattal maradt ;isebbségben a fiatal bencéstanár. Élénk tanári és tudományos muncássága mellett a sajtóban is nagy evékenységet fejtett ki. Belső munkaársa volt a Soproni Naplónak, Pápai űrlapnak. Több éven át felelős szer[esziője volt az Esztergom és Vidékének. Győrött elnökének tisztelte a (er. Tanügyi Egyesület, alapítója és gazgatója volt a Szabad Egyelemíek, ahol mindig zsúfolt termek előtt JSztogatta gazdag lelke kincseit. Önálló munkái: A Pray codex, \ nyelvészet, Qúzy Zsigmond szavai, Sándor István nyelvtudománya, A nagyar táncnyelv és A magyarság táncai. Ez utóbbi munkát már németre is lefordították. A Magyar Nyelvőrben 41, a Magyar Nyelvben 32 és egyéb folyóiratokban is számtalan kisebb-nagyobb cikke jelent meg. Gazdag munkásaága alpján legutóbb a Magy. Tud. Akadémia levelező tagjai sorába jelölte. Tartalmas, szép élete u

!án a csendes tihanyi temetőben várja a boldog feltámadást, A sírját hiromfelől körülölelő magyar tengernek örökös susogása, síró csobogása fejezi ki legméltóbban tisztelőinek bánatát, szomorúságát. Más haláleseí is fordult elő a bencésrendben, Bakonybélben nov. 19-én meghalt Tóth Ince ny. tanár, ki városunkban 1870—75. években tanárkodott. Bakonybél község plébánosa is volt. A Ker. Munkás-Otthon házavató ünnepélye. A november 22-iki nap, a pápai ker.-szoc. testületek házfelavató ünnepsége valóban országos jelentőségű volt. Az összes keresztény fővárosi napilapok több hasábon keresztül írtak róla, jeléül annak, hogy ez az ünr.ep messze túlhaladja a szokott kisvárosi kereteket. Igen, nagy és dicső nap volt ez, amolyan izigvérig való hatalmas keresztény megmozdulás, seregszemle. Együtt volt a keresztény tábor egy imponáló, hatalmas frontot alkotva, együtt volt a munkássággal a mágnás osztály, a város intelligenciájával. Leomlottak a választó faiak s e napon mindnyájan felebarátok voltunk. Ez volt ennek a nagy, szép, felejthetetlen nepnak a legszebb eredménye s hisszük, hogy e kézfogás most már továbbra is megmarad. A nagy nap ól a következőkben számolunk be: Mivel az egész napra kiterjedő programm Pápán a megszokott méreteket messze túlhaladta, az ünnepélyeken cselekvőleg résztvevők egyéni kiválósága, felszólalásaiknak, beszédeiknek tartalomban és formában való gazdagsága szinte megkövetelné, hogy részletesen számoljunk be a mult vasárnapnak ri<ka eseményeiről, ujságunk terjedelme majd nem lehetetlen helyzet elé állítja a tudósítót. Kénytelenek vagyunk az olvasóközönség elnézésére apellálni. Helyszűke miatt jóformán csak általános benyomásokra és az eseményeknek krónikus felsorolására szorítkozunk. A házavatás legkimagaslóbb pontja dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök személyes megjelenése volt, aki fejedelmi adományával is kimutatta megértő jóindulatát. A püspök szombaton délutáni vonattal érkezett és a bencés székházban szállt meg. Szombaton az esti vonattal érkeztek a budapesti kiküldöttek, vasárnap reggel pedig dr. Waigandt Antal v. nemzetgyűlési képviselő vezetésé vei a győri Honszeretet dalárda 24 taggal és a szombathelyi kiküldölt. A Hadviselt Iparosok dalárdája jeligéjének eléneklésével üdvözölte a vendégdalárdát, amely szintén jeligéjével válaszolt. Reggel 8 órakor a Kath. Körből az egyesületek zászlók alatt, tömött sorokban vonultak a nagytemplomba, ahol 9 órakor dr. Roít Nándor megyéspüspök fényes segédlettel ünnepi misét pontifikált és Miklós József szép beszédet mondott. Mise alatt a győri Honszeretet dalárda és a nagytemplomi énekkar alkalmi énekeket adott elő. A szentmise után az avatótinnepélyt az egyesületi ház előtt a győri Honszeretet Dalkör nyitotta meg a magyar Hiszekeggyel. Boksay Endre, a ker. szoc. párt elnöke hatásos beszédben üdvözölte a vidéki és helyi kiküldötteket, valamint az egész u-cát betöltő nagyközönséget. Majd dr Rott Nándor megyéspüspök lépett a szónoki emelvényre. Apostoli hévvel jellemezte, hogy az egyház kétezer év óta hirdeti a munka megbecsülését Kétszer van otthon, akinek otthona van: hazájában és otthonában. Kiss józsef és Mesterházy László lelkészek hasonló szellemben hangsúlyozták a vallásosság és felebaráti szeretet fontosságát. A Himnusz eléneklésével kezdetét vette a díszközgyűlés, amelyen jelen voltak : dr. Rott Nándor megyéspüspök, dr. Tenzlinger József polgármester, vitéz Draskcczy altábornagy, Kőrös Endre igazgató, Kiss József ref. esperes, Mesterházy László ev. lelkész, Okolicsányi József dohánygyári igazgató, dr. Niszler Teodóz bencés reálgimn. igazgató, dr. Langmár Lipót szentszéki jegyző, Sziics Dezső v. képvise'ő, dr. Waigandt Antal v. képviselő, Németh István újságíró, Hovitz Zsigmond a szombathelyi ker.-szoc, titkár, Székely János v. államtitkár, Tobler János v. prágai képviselő dr. Záborszky István főorvos, Müller Antal kereskedelemügyi tanácsos és az összes helyi egyesületek kiküldöttei. A díszközgyűlést a győri Honszeretet Dalkör nyitotta meg a ker.szoc. munkásindulóval, majd Fábián Károly, az egyesület elnöke mondotta el nagyhatású ünnepi beszédét. Vázolta az egyesület történetét és az Otthon megteremtésének körülményeit. Megemlékezett a jótevőkről, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette az Otthon megnyitását. Nagyobb adománnyal szerepelnek: természetes keserüviznek, a legjelesebb orvosok véleménye szerint, kiváló előnyei : a gyors, biztos és enyhe hatás. dr. Rott Nándor 110, Rácz Ferenc kanonok 60, Ádám Iván kanonok 40, Rada István kananok 20 és dr. Paupera Ferenc 10 millióval. (A kisebb adományokat később közölni fogjuk.) Az ünneplő egyesületet üdvözölték: dr. Tenzlinger József polgár mester a város, Székely János v. államtitkár a ker.-szoc. szakszervezetek központja, báró Gamerra Alberta Mária a kalh. női .egyesületek, Fadgyas Aladár az Ev. Leánykör, dr. Waigandt Antal v. képviselő a győri ker.-szociálisták, Movitz Zsig mond a szombathelyi ker.-szoc. szakszervezetek, Pongrácz Józsefné a, MANSz., dr. Niszler Teodóz a Kath. Kör és a bencés * székház, Szűcs Dezső v. képviselő az Alsóvárosi, Rulp Jenő a Felsővárosi Olvasókör, Zsigmond József a Kath. Legényegyesület, Csapó Géza a Hadviselt Iparosok nevében. Kovács József indítványára a díszközgyűlés táviratilag üdvözölte a nagylelkű alapítókat. Befejezésül a Hadviselt Iparosok énekkara a Szózatot énekelte. Déli 1 órakor a Griff-szálló éttermében 100 terítékes bankett volt, amelyen számosan mondottak felköszöntőket. A győri Honszeretet Dalkör a bankett alatt gyönyörű énekeket adott elő. Délután 4 órakor népgyűlés volt, amelynek első szónoka Székely János, tartalmas beszédben a munkanélküliek helyzetéről beszélt és bírálta a kormány adózási politikáját. A kővetkező szónok dr. Záborszky István volt, aki Trianon igazságtalanságaiból fakadó bajok orvoslását sürgette. Müller Antal az iparosokat keresztény alapon való tömörülésre hivta fel, majd Tobler János v. prágai képviselő beszélt hosszabban az aktuális kérdésekről. A keresztény intelligenciát szólította fel a szociális munkában való részvételre, keresztény fajvédelmet sürgetett gazdasági alapon. A keresztényszociálizrnus hid, mely összeköti az anyaországot a megszállt területek népével, az a hid, amely összekapcsolja a társadalmi osztályokat, mely áthidalja a felekezeti ellentéteket. Magyarország népének ezen a hidon van a heiye. A gyülés utolsó szónoka Nagy Gyula volt, akinek előadását is nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A népgyűlést Szalay Lajos ker.-szoc. párt titkára zárta be a Himnusszal. Este 729 órai kezdettel a Jókai Színházban nagyszabású kulturest volt zsúfolt ház előtt. A Kaszinó Uri zenekara a tőle megszokott precizitással a programm három számát töltötte ki. Dr. Kohányi Imre saját prológját adta elő nagy hatással (lásd mai számunkban). A győri Honszeretet Dalkör ritkán érzett élvezetet nyújtott, bámulatos fegyelmezettséggel előadott dalaival. Rollerné Tóth Annus városunk kedvelt művésznője többször megújrázott szólóénekeivel méltán megérdemelt tapsokat kapott. Dr. Tenzlinger József polgármester felolvasta a megMi e a PAPA E ol » REF MYÖfflí (Török I beköt san. p jután elektro villát Damjan Telef Szert v i 1 berer mm ági a leg árba Meghiv Holze Pápa. E Cser tllzhe bár! í KREI, Pápa, S Íj Kályhé átalakíi és ju Wallenst Testvérekhez megérkt