Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-02-08 / 6. szám

SMflsetésI iraki negyedévre 24.090 kor., POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség! Fö-utca 12. Kiadóhivatalt egy hónapra 8000 kor. É Fő-utca 12, uin. Bgyes sióm ára darabonként 2000 kor. Megjelenik minden vasárnap. Hirdetések milliméteres dllsxakás szerint Foederatió Emerlcána. A háborút és az összeomlást kö­vető erkölcsi és anyagi romlás a nemzet jobbjainak nagy számát moz ditotta már az elmúlt rövid és mégis •ly hosszú 6—7 év alatt, hogy a romlásból kivezető út építéséhez esz­mével, munkával hozzájáruljon. Az egyesületek, szépen megkonstruált gondolatok, eszmék egész tömegé­vel el vagyunk halmozva, melyek mind az újjáépítés ügyét akarták szolgálni. Azonban, sajnos, a sok egyesülés, szövetkezés lelkesedése hamarosan ellankadt, lelohadt, a szép eszméket, gondolatokat pedig csak az ajkakon hordozza a sokaság, csak arra jók, hogy alkalmi szónok­latokhoz gondolatokat, frázisokat szolgáltassanak. De a nemzeti és erkölcsi gondo­latnak ezen ellanyhulása, megalkuvó nemtörődömség közepette egy, most már nem egészen új megmozdulás bontogatja szárnyait a magyar élet lelki, azután a magyar területi integ­ritás visszahódítására. Ennek az egyesületnek, eddigi munkájából, vezérkaráról ítélve, hisz. szük nem az lesz a sorsa, mint ed­dig annyi nemes lelkesedéssel kez­deményezett mozgalomnak, hogy demonstrációkat rendez szalmaláng­gal egy ideig, azután pedig marad minden a régiben. A Foederatió Emericana ról van szó, mely az 1921-ben megalakúlt főiskolai diákszövetségből fejlődött az ország katholikus uri társadal­mát magábafoglaló hatalmas szer­vezetté. „Ez a megmozdulás, táborbaszállás ezeresztendős és szétforgácsolt ré­szekben is erőt jelentő energiák össze­fogása, úgy, hogy ezeknek az érté­keknek és energiáknak életté és nemzetet feltámasztó erőkké kell valniok. Az a megmozdulás olyan szervezettség, mely áttörhetetlen, olyan reneszánszot jelent, mely a tavasz friss pezsgésével van tele/ Becsületes munkás és imádságos kezek összefogása ez a mozgalom, melynek középpontjában ott áll a magyar katholikus ifjúság, a jövő reménye, amely eddig a középiskola szerető melengetését elhagyva, véd telenül állt az élet k.serü anyagi gondjai között, védtelenül az élet idealizmust, lelkesedést fagyasztó, erkölcsöt pusztító légkörében. A katholikus főiskolai ifjúság meg­mentése, szeretettel magához öleJése végett alakalt meg a Foederátió Emericána, a Szent Imre Szövetség. Célja, hogy a katholikus főiskolai ifjúság ezután ne legyen magára ha­gyatva, legyen lelki életében veze­tője, hogy a vallásnak és erkölcsnek a szülői házból, a középiskolából magával vitt himporát megőrizz*, azt az élet vihara lelkéről le ne so dórja s hogy a kath. ifjúság érvé­nyesülését az életben elősegítse. Ennek a nagy és szent célnak megvalósítására tömörül az ország katholikus úri társadalmának színe java a Foederatió Emericána ba. Az év elején nagy lendülettel és nagy sik rel indult meg a toborzó munka. A múlt vasárnap volt impozáns zász­lóbontás Győrben, szombaton, jan. 31-án pedig Veszprémben. Pápán is megkezdődtek az előkészítő munká­latot s ha a mozgalom megértéssel találkozik, hamarosan nálunk is ki lehet göngyölni a zászlót, hadd leng­jen nyíltan, szabadon. A mozgalom felkarolása a magyar 1 jövő munkálása, de egyúttal a múít könnyelmű mulasztásainak a helyre hozása is lesz. A hét eseményei. Leleplezték a szociálisták vá­lasztási csalásalt. Évek óta hall­juk a lármát, hogy Budapesten a keresztény községi párt uralmát erő­szak és csalás hozta létre. A főváros vezetői, harsogták a szociálisták és radikálisok, készakarva ezreket ki­hagytak a választói névjegyzékből. A vádat azonban, jóllehet már évek óta hangoztatják, eddig bizonyítani nem tudták. Most azután kiderült, hogy az kiabál, akinek a háza ég. Ugyanis okmányokkal és tanukkal megállapították, hogy Weisz Fülöp elvtárs, aki a budapesti XII. választó­kerület választási bizottságában dol­gozott, 16 szociáldemokrata munkás nevét hamisította a választói jegy­zékbe. A polgárság ebből az esetből i kifolyóan tudatára ébredhet annak, hogy mit tartson a szociálista dema­gógia vádaskodásairól. Földrengés Egerben. Dobó városában megmozdít a föld szom­baton reggel, s azóta rettegésben tartja Eger népét. A földrengés jelen­tős károkat okozott az épületekben. Nagyon sok háznak ledőlt a tűzfala, kémények, nagyon megrongálódott néhány művészettörténeti szempont­ból fontos épület, mint az Esterházy Károlytól épített gyönyörű líceum, s a ciszterciták barokk temploma. Sze­rencse a nagy szerencsétlenségben, hogy emberéletben nem esett kár. Közérdekű hírek. A vagyon­váltsági buza árát február hónapra 580 000 koronában állapította meg a pénzügyminiszter. — A főldmive­lésügyi miniszter elrendelte, hogy az állatvásárokra hajtott sertésekre, ju­hokra, vagy kecskékre, ha előrelát­ható, hogy azokat darabonként fog­ják eladni, minden egyes darabra külön marhalevél állítandó ki. — A pénzügyminiszter elreedelte, hogy a szeszes italok kimérésével és kis­mértékben való árusításával foglal­kozó üzletekben minden hordón, pa­lackon, melyből fogyasztók részére szeszes italokat mérnek ki, az abban fogialt ital faját meg kell jelölni. Jókai emlékbélyegek. A Hiva­talos Közlöny legújabb száma meg emhkezik a Jókai centennárium alkal mával kibocsátott emlékbélyegekről. Be>yeggyUjtökneK esemény szamba megy a csinos sorozat, mely 2000, 2500 és 1000 koronás értékben, dísze lesz az albumnak. Csak február hó folyamán használhatók s a meg­maradtak március hó végéig vissza­válthatók a postán. Károlyi József gróf Pápára jön. Károlyi József gróf több hónapi lequetiói tartózkodás után néhány hétre hazaérkezett. Károlyi József gróf itthoni tartózkodása alatt ellátó gat Pápára, hogy mint az Oító­Internátus akciónak a védője, az akció jelenlegi állásáról értesüljön s a ve­zetőséggel a jövő teendőit megbe­szélje. Megszűnik a forgalmiadónál a jutalékrendszer. Bud János pénzügyminiszter az aranyköliség­vetés általános vitáját bezáró beszé­dében kijelentette, hogy néhány nap múlva megszűnik a forgalmiadónál a jutalékrendszer, amely ellen a kö­zönség annyit panaszkodott, még­pedig joggal, mert a büntetésből való részesedés nem egyszer vitte az ellenőröket az adózók fölösleges zaklatására. Franciaország megszűntette a vatikáni követségét. Herriot radikális, szabadkőmives pártja a héten megszavazta a vatikáni követ­ség megszüntetését, melyet a háború alatt a szabadkőmivesek is jónak láttak felállítani. Akkor jólesett a franciáknak, hogy a pápa mindent elkövetett foglyaik szenvedéseinek enyhítésére, de a jótéteményről úgy látszik, hamar megfeledkeznek. As Irgalmasrend nyilvános-JellegQ kórházé* nak 19214. évi betegforgalmi kimutatása. Az elmúlt évben a helybeli kór­házban 1048 bentfekvő és 7439 be­járó beteg részesült gyógykezelésben. A fekvő betegforgalom 68 ágyon bonyolíttatott le 22.593 ápolási nap alatt. Ez 91 *1 % os kihasználást je­lent. Gyakori helyhiány miatt a fel­vételre jelentkező betegek egyrészét nem lehetett elhelyezni. E miatt az év folyamán 127 beteget kellett más kórházba utasítani. A legnagyobb napi beteglétszám volt 72, decem­ber hó 12 én, legkisebb 39, augusz­tus hó 1 én. Átlagos beteglétszánt 62, átlag egy beteg 21 napig ápol­tatott. A fekvő betegek a következő­képpen oszlottak meg: férfi volt 533 (50 8 nő 515 (492 %)• Helybeli lakos volt 530, pápai járásbeli 241, más járásbeli 146, más megyebeli 131. Az ápoltak közül gyógyultan távozott 787, javulva 92, gyógyulat­lanul 62, meghalt 55, kórházban visszamaradt december 31 én 52. Belbeteg volt: 508. Sebészett beteg volt: 508. Bőr- és nemibeteg volt: 119. Szembeteg volt: 20. Az ambulantián vizsgált, illetve kezelt 7439 beteg közül 3987 pápai lakos volt, 3442 vidéki. Belbeteg: 1345, sebészeti: 2327, nőgyógyászati: 727, szemészeti: 344, fülgyógyászati: 109, bör- és nemibetegek: 926, fog­húzás volt: 1761. Az év folyamán fekvőbetegeken 440 műtét végezte­tett. Ambuláns betegeken 121. ösz­szesen: 561. A 440 fekvő beteg operált közül meggyógyult: 431 (97 9%), meg­halt: 9 (21 °/»). A Kath. Kör közgyűlése. Február 2 án tartotta a belvárosi Kath. Kör évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok igen szép számmal jelentek meg. Berkes Ágoston elnöki megnyitója előtt kérte a közgyűlést, hogy mond­ják el a nemzeti imádságot, a ma­gyar Hiszekegyet. Majd lendületes szavakkal ecsetelte a kör hivatását, s ennek megvalósításához kéri a köri tagoknak önzetien és önfeláldozó munkáját. Megemlékezett a kör volt elnökéről, Blazovich Jákóról, ki a kör szellemi és anyagi ügyét mindig szivén viselte, kit egy magasabb, fon­tosabb hivatás elhívott a kör éléről. Az elnöki megnyitó után a titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom