Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-08-09 / 32. szám

hogyha van valahol a hazában egy sajgó kebel, mely orvoslásra; ha van egy kívánság, mely kielégítésre vár: szenvedjen még egy kissé e sajgó kebel, s várjon még egy kissé e kívánság, ne függesszük fel ezektől azt, hogy a hazát megmentsük. Ezt akartam még kérni, Uraim; de Önök felállottak, mint egy férfiú, s én leborulok a nemzet nagysága előtt." Egy nemzetnek, amely még méltó arra, hogy tovább éljen, a mai időkben sem szabad kisebbnek lennie, mint aminő 1848 ban volt. Dame Károly. Osztrák indolencia. A magyar-osztrák provizórium meghiúsult és a termésértékesítés gondja napról-napra élénkebben foglalkoztatja a termelőket. A fővárosi sajtó napirenden tartja ezt a kérdést és boncolgatják az osztrákok elzárkózásának okát. Az osztrákok indolenciájával, melylyel most a termésfeleslegünk kivitelét szeretnék megakadályozni, már nem először találkozunk olyan alkalommal, mikor nekünk van valamire szükségünk. Most az egyszer azonban megérdemelten vágjuk zsebre ezt az újabb indolens ténykedését az osztrák politikának, mert ebben az esetben, legalább is részben, mi voltunk a fiaskó előidézői. Mert, hogy az osztrákok nem engedik be a mi termésfeleslegünket, ez nemcsak a mi, hanem épen úgy az ő bajuk is. De, hogy ezzel még üthessenek is rajtunk, ez tisztára a mi észszerűtlen gazdaságpolitikánknak tudható be. Hetekkel a provizórium tárgyalása előtt, már az egész fővárosi sajtót élénken foglalkoztatta a termésfölöslegek kihelyezésének a kérdése s a lehető legélesebb beállításokban tárgyalták annak szükségességét, hogy az osztrák-magyar megegyezés mielőbb létrejöjjön. Ez volt az oka annak, hogy az osztrákok fölfigyeltek a mi termésfeleslegünk romlandóságának hangoztatására és most politikai fegyvert kovácsoltak belőle ellenünk. Ausztria arra spekulál, hogy aki kényszerhelyzetben van, az en gedni kénytelen. Ö inkább veszít egy keveset, de kivárja, mig a Nép szövetség a szanálás kapcsán valamiképen belekényszeríti Magyarországot, hogy egy messzebbmenő koncessziót kapjon a kereskedelmi szerződések létrejötte érdekében. Nem fogjuk most az ideák és tanácsok össze-vissza hullámzó tengerébe fullasztani a mondani valónkati csupán annak leszögezésére szorítkozunk, hogy az újabb osztrák indolencia azt jelenti, miszerint Ausztriának mindig elsőrendű fontossága volt, hogy valamiképpen kimutathassa ellenünk a foga fehérét. Ezt kell leszögezni és ezt kell megérteni azoknak, akik eddig még érthetetlen okokból állandóan az osztrákok uimutatásai alapján akarják intézni Magyország pénzügyi és gazdasági kérdéseit. Magyarország gazdaságilag talpraáliott és ezt nemcsak mi, hanem az osztráKok is tudják. Többek között, hogy pedig ennek a talpraállásnak a régi gyűlölet alapján valahogy meggyöngíthessék az alapjá*, nem sajnálnak semmi áldozatot, még a saját bőrük kockáztatásával sem. Tévednek, amikor azt hiszik, hogy mi megérezzük ezt a támadást, csakhogy Magyarország ereiben már új életerős vér csörgedez s hiába a i körülöttünk ólálkodó népek minden raffinériája s hiába az osztrákokdenunciás és spekulációs politikája is, ezeket a támadásokat minden erőnkből fogjuk visszaverni. Cséplést vállalok gőz-, benzin- és szivógázmotoros cséplökészletekkel. Elvállalok cséplést jutányos feltételekkel. HÜTTER VILMOS PÁPA. HETI KRÓMIKR. ••• A tuniszi partoknál, mélyen a tenger alatt, várost fedeztek fel, mely nek megvannak a maga házai, utcái, tornyai. Angol régészek szerint egyike ama városoknak, melyeket a homerosi hősköltemények lothoszevő népei laktak. — Bud János pénzügyminiszter megnyitotta a soproni iparkiállítást, melyre nap-nap után ezrével tolonganak a látogatók. A kiállítás szinvo nala magasrangu, szinte meglepő. — — Aradról a románok engedélyével Kossuth Lajos szobrát elhozzák Nyíregyházára. — Németh Mária operaénekesnő szerződést kötött a prágai operával, hol két estén olasz és magyar nyelven fogja énekelni szerepét. (Prágában — magyarul? Mily haladási) — Magdeburgban csak nagynehezen győzték le úszóinkat, kiknek a viz alacsony hőmérséklete nagyon ártott. — A görögök csapatokat küldtek a bulgár határra, hogy megtorolják két görög polgár meggyilkolását. — Somogy megye törvényhatósági ülésén Pallavicini őrgróf ellenezte a kormányzó születésnapjának megülését, mondván, hogy *a mai szomorú időkben felesleges mindig újabb ünnepeket konstruálni". Ezen indítvány az Ülést kiemelte a vidéki sablonos ülések sorából 8 az utókor számára a megyei irattárban őrzik meg Pallavicini felszólalását. — A riff kabilok erősen tartják magukat. A franciák békejavaslatára támadással feleltek. — Mult héten az ország különböző részeiben heves viharok dúltak. Fákat csavart ki a szél, a kepéket elvitte a viz, a Rába kiöntött Sz.-Gotthárdnál. Egy pápai kiránduló társaságot éjjel lepett meg a vihar. Autódefektus miatt éjféltől reggel 4 óráig csattogó dörgések és villámlások között vesztegeltek az uton és várták, hogy hajnalban hazajöhessenek. — Az európai búzatermés a tavalyinak egy harmadával nagyobb. Ezen eredmény megközelíti az 1923. év bőséges eredményét. H IR EH. ••• Eljegyzés. Bitlitz Béla és Singer Mancika f. hó 9-én tartották eljegyzésüket. Lovasmérkőzés. Folyó évi aug. 29 én és 30 án a veszprémmegyei agarász egylet lovasmérkőzést tart Pápán. A verseny programját annak idején közölni fogjuk. Szüreti mulatság. Örömmel tudatja már most a Kath. Legényegyesület a nagyérdemű közönséggel, hogy szeptember hó közepén szokásához hiven impozáns felvonulással kapcsolatos nagyszabású szüreti mulatságot készít elő. Külföldiek jelentkezési idejének meghosszabbítása. A m. kir. belügyminiszter a külföldiek jelentkezésére, illetőleg lakási szándékok bejelentésére előirt határidőt f. évi december hó l-ig meghosszabbította. A ker. szoc. párt táncmulatsága, mely az elmúlt vasárnap nem volt megtartható, f. hó 9 én este fél 9 órai kezdettel a Kath Kör kerthelyiségében lesz megtartva. Délután 1 órától este 8 óráig teke verseny, három értékes nyereménnyel. Okulásul. A napokban egyik pápai vendéglőben tanulságos eset történt. Egy vendég ebédjét oly lelkiismeretlenül drágán számították meg, hogy a számlát nem fizette ki az idegen, hanem névjegyét átadva kijelentette, hogy nem hajlandó az ételért ilyen horribilis árat adni s inkább hajlandó a bíróság előtt megokolni tettét. Az esetből természetesen semmi sem lett. Bakonyér és az összes vízlevezető árkok tisztítása. A v. tanács a Bakonyere és az összes vízlevezető árkok megfelelő és legalkalmasabb módon lefolytatható kitisztíthatása céljából felhívja az öszszes paribirtokosokat, hogy f. hó 9 én d. e. fél 12 órakor a városháza nagytermében tartandó értekezleten feltétlenül jelenjenek meg. KM ben Azor R i Pápa, BS elekt vili Tel Szei v i 1 bere MBGi B VII., Telefos Az ori leglsm A legj< elő kö vizsg V Részi ntény Tihanyi viszhang. Lelkünk mélyén szunnyadozik a távolság utáni vágy. Érdekesebbnek, értékesebbnek találjuk azt, amit a távolság bűvös köde titokzatosan burkol. Hófödte hegyek magaslata, tengerek végtelensége húz, vonz. Az Adria kék vizének habos selymében, a Földközi tenger dacos hullámaiban már sokszor megfürödtem volt, arany napsütéses és ezüst holdszövéses tengeri hangulatokba mélyedtem, mini egy középkori mystikus az örökkévalóság mélységeibe és távolságaiba, de a Balaton — a „magyar tenger" még csak fogalom volt előttem. Végre elfogott a honvágy, a Balaton utáni nostalgia. 1917 bsn volt. A háború kezdete lelkesedésének ittasultságát már-már a kijózanodás keserű cseppjei váltották fel a nemzeti élet pezsgő serlegében. Messze külföldről hazakerülvén, magamba szívtam a magyar föld leheletét, a magyar levegő illatát, melyet ágy igazában csak akkor érzünk, ha a távol külföldről visszatérvén, belső él ménnyé válik az itthonlét varázsa, mely csak annak varázs, aki nélkülözte. Vonatunk a somogyi parton végigsiklott. Siófokon ütöttük föl sátorfánkat s onnan hajóztunk át Füredre. Tihanyt csak távolról üdvözöltük. Nemcsak magyar levegőt szítt lelkem, magyar szót is szomjúhozott. Csak úgy nyeltem a magyar lapokat. Ép akkor hangzottak el Károlyi Mihály első destrukció, defaitista beszédei az Országházban. Végighasították lelkemet. Hát ez is lehetséges ? A balatoni hullámverés harmóniájába ilyen dissonancia is belecsendülhet ? A tihanyi visszhang ily vészhangokat is ismer ? Mélyen le voltam sújtva 1 S csak azon csodálkozom, hogy senki sem értette meg föiháborodásomat, baljósló lelkem fájdalmát. Kassandralelkek végzete, hogy csak későn, olykor — rendesen igen későn értik meg. Azt mondták, ugyan ki veszi komolyan a bolond Károlyi Misit ? Jött az összeomlás 1 A hősök eltűntek a háború harcterén, a bölcsek letűntek az élet harcteréről. S maradt a „bolond gróf" kormányzása. Sülyedt a nemzet sorsa mind lejebb, lejebbl Jöttek a sakálok, a destrukció, a defaitizmus hullalélegzetü uszályhordozói. Jött a nagy nemzeti haldoklás. Midnyájan tudjuk, j mi jött, hisz lelkünk tihanyi visszhangja megszámlálhatatlanul ismétli, zokogva ismétli: Trianon, Trianon, Trianon l Juliusi ragyogó napsugárban csillogott a magyar föld ékszerdoboza: aranyszélű aratás, smaragdzöld keretben rubinvörös, topázsárga ajándékai a természetnek. Veszprémből kocsin jövet kerültük meg Füredet. Nehezen megközelíthető magasságban tűnik föl távolról a tihanyi apátság, úgy hogy csodálkoztunk azon, hogy mégis oly hamar álltunk meg a bencés vendégszeretet ezen egyik szép vára előtt. Az ősi keresztény ; szeretet találkozik ezen Grálvárakban a magyar vendégszeretettel, ezért van annyi melegség, bensőség benne. Bevezettek azokba a szobákba, melyek nem oly régen nyíltak meg két fáradt vándor előtt. Sorsuk beleszövődik a balatoni mondák és legendákba. Késő unokáinknak elmondja az őszhaju nagymama : „Volt egyszer egy király és egy királyné. Száműzetésben voltak, s vágyódtak régi boldog hazájuk után. Fölültek egy nagy madárra s úgy repültek a boldogság keresésére. De az ország, hova repültek, körül volt véve irigy sakálokkal. Azok elrabolták legszebb földjeiket, kincses bányáikat, meg-