Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-07-19 / 29. szám

ííí&ttzetési Arak: negyedévre 24,060 kor., egy hónapra 8080 kor. ggyci szám ára darabonkénti 2000 kor* POLITIKAI HETILAP. Hflegjefenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal i FS-utca 12. Telefonszám: 151. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Pápa város képviselője, dr. Paupera Ferenc belépett az egységespártba. Pápa közönsége előít nem titok, hogy Paupera Ferenc dr., nemzet­gyűlési képviselőnk májusi látogatása kapcsolatban volt az egységespártba való belépésével. Látogatása alkal­mával választóinak minden osztályá­ból meghívottak előtt elmondta né­zeteit, előadta érveit a belépésre vo­natkozóan. A megjelentek hozzászól­tak előterjesztéséhez, érveihez, s a legnagyobb egyöntetűséggel fogadták el képviselőnk előterjesztéseit. Ezeket az érveket itt ismételni nem taríjuk ildomosnak. Képviselőnk bi­zonyára megtalálja a módját, hogy lépésének okait választóközönségének előadja, mi csak annak a tábornak felfogását adjuk itt, mely a Pápa és Vidékéhez közel áií, s vele közős­ségben van. Pápa választóközönsége Paupera Ferenc dr,-t pártonkívüli programmal választotta meg. Abban a felfordult, egymással szemben álló, gyűlölködő világban Pápa város heterogén vá­lasztóközönségének nagy többsége úgy vélte, akkor cselekszik leghelye­sebben, ha pártonkívüli programmal olyan képviselőt küld a parlamentbe, kinek tudása, egyénisége kezesség arra, hogy minden körülmények kö­zött az ország érdekében fog dol­gozni. A pártonkívüli képviselő nincs kötve párttekintetektől, szabadabban foglalhat állást s ha jónak látja, tu­dásának, elveinek érvényesítéséért könnyebben léphet be abba a pártba, melyet legmegfelelőbbnek lát. Nem va­gyunk ugyan azon felfogásban, hogy a pártváltoztatás a képviselő szemé­lyes ügye, bár a törvény, megválasz­tása után választói felfogásával szem­ben nem kötelezi őt semmire. Pau­pera Ferenc Dr. érdeklődött választói között is belépése előtt, s nyugodt lélekkel megállapíthatjuk, hogy belé­pése nem jelent elvfeladást, hanem csak fokozatos munkát. Második megállapításunk, hogy az egységespárt ma nem az a párt, amely ellen annak idején küzdöttünk. Az erőszakoskodásnak, hatalmasko­dásnak az a szelleme, mely megnyil­vánult Budaőrsnél s az utána követ kező időkben, megnyilvánult a vá­lasztásoknál, mik cseppet sem voltak kevésbbé erőszakossak, mint a hír hedt 1910-es választások, mintha ki veszöben volna. Az erőszakosságok irányítói, kik másodrendű hazafiak­nak tartották a magyar királysággal egyidős intézmények tagjait, kon­szolidáció, a társadalmi rend régi munkásait, már alaposan revízió alá vették elveiket, sőt egyrészük már a párton kivül is áll. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy mi az egységespárttól elragad­tatva lennénk. Mi látjuk azt a sisy­phusi munkát, mit a párt egyes ki­váló tagjai végeznek az ország ér­dekében, de saját pártjuk kicsinyes­kedése, meg nem értése ellen is. Mi csak örömmel üdvözölhetjük képviselőnk elhatározását, hogy tudá­sát a pártba való belépésével még fokozottabb mértékben állítja az or­szág szolgálatába, s segítségére siet azoknak, kik most annyi nehézség között, ha sokszor hibázva is, de mégis nagy munkával, önfeláldozás­sal vezetik az ország hajóját. Az a tábor, mely lapunk olvasó­közönségét alkotja, megnyugvással veheti tudomásul a belépést s a kormánytámogatást, hiszen az a párt, mely lapunk olvasóközönségéhez leg­közelebb áll, a Ker. Gazdasági Párt a szövetkezett Kereszíényszociálista Párttal ugyanazt teszi, mikor nem mindenáron ellenzékieskedik, hanem mindig a kormány oldalán van, ha I komoly, alkotó munkáról van szó, bár ha az egységespárttal nagyon sok pontba nem ért egyet. Mire használja Pápa város a külföldi kölcsönt? — Építsenek munkáslakásokat I — Kaptuk a következő cikket, mely Pápa egy jól szervezett osztályának az álláspontját tükrözi. Remélni sze­retnénk, hogy ez a cikk másokat is ösztönöz, kik városunkat ismerik, szeretik, hogy a tervezett beruhá­zásokhoz szeretettel hozzászóljanak s így a több szem többet lát igaz­ságának megfelelően, mire a terve­zetek újabb közgyűlés elé kerülnek, tisztázódjanak a beruházásokkal kap­csolatos kérdések. * Pápa város képviselőtestülete a mult hétfőn tartott közgyűlésén foglalko­zott a város által felveendő nyolc milliárd külföldi kölcsön részleteiről és annak hovafordításáról. A lapok­ból nyert információnk szerint e kérdés eibirálásánál különböző véle­mények alakultak ki és valószínű, hogy még sok beszédre és szócsa­tára lesz kilátás, mig e kérdés körűi végleges megállapodásra jutnak. Mi bármennyire is respektáljuk a városi tanács által előterjesztett ja­vaslatokat, mely szerint a vizvezetéic­hálózat és medencék kibővítését ? egyszersmindenkorra megoldja, azt kell mondanunk, hogy kevesebb költségelőirányzattal is megfelelő ál­lapotba lehetne helyezni és az így megtakarított milliárdokat okos és célszerű felhasználással a szociális nyomor megoldására, — mint ami lyen súlyos probléma a lakáskérdés — lehetne fordítani. Figyelemre méltó a tanács azon törekvése is, hogy modern gőzfür­dőt létesítsen. Egy fejlődő város köz­egészségének megóvása és fenntar­tatása szempontjából nélkülözhetet­lenül szüksége van egy fürdőre, bár határozottan előnyösebb volna, ha egy ilyen modern gőzfürdő meg­építését* a város, a betegsegélyző­pénztár és egyes ipari üzemek hat­hatós támogatásával magánvállalat kezdeményezné. A ker.-szoc. párt és szakszervezetek vezetősége szerdán este tartott ülésén elhatározta, hogy kéri és figyelmezteti a várost, illetve annak ezidő szerinti törvényhozóit, hogy a kölcsön felhasználásakor le­gyenek tekintettel a külső város­részekre is, mert könnyen megeshe­tik az, hogy az építkezés megkezdé­sekor megint csak a belső város­részekre gondolnak. (A városi tanács egyáltalán nem is gondolt ilyesmire. Amint a mult számunkban már jelez­tük, a tervezet szerint az új házak a Kálvária melletti kórháztelken épül­nének. Mi azonban még ez ellen is óvást emeltünk, hangsúlyozva, hogy az Alsóvárosban is kell építkezni. Szerk.) Nem szabad elfelejteni, hogy a külső városrészek lakói ép olyan adófizető polgárok, mint a belső városrészek boldogabb lakói, tehát teljes joggal jelenthetik ki: a köl­csönből a mi panaszainkat és jogos kívánságainkat is orvosolni kell. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak fi­gyelmeztetés, melyre talán nem is volt szükség. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a rendelkezésre álló kölcsönből a na­gyobb összeget a lakáskérdés meg­oldására kell fordítani. 1926 no­vembere, mikor a felmondás gyö­nyöreivel együtt reánk köszönt a lakások szabad forgalma, egy év alatt itt lesz. Sokan bizakodnak ugyan benne, hogy mégsem szabadulnak fel a la­kások, de ez a feltevés nagyon gyenge alapokon áll. Éppen azért az állam mellett a városnak is fel kell készülnie erre az időre, mikor majd a város lakóinak nagy része ki kerül az utcára, ha nem lesz elegendő új lakás arra az időre. A kölcsön nagy részét erre a célra lehetne fordítani, mert ji kölcsön azon feltételének, hogy csak hasz­nothajtó célra fordítható, kiválóan megfelelne az, ha lakást építenének belőle, mert az egész bizonyos, hogy 1927-ben a lakásbérek az arany­paritás felett lesznek, Akár bérházakat építene a város, akár hivatalnoki lakásokat, minden­hogyan jól járna e mellett még a munkanélküliséget is csökkentené. De mi szót emelünk amellett, hogy nem 3 és 4 szobás lakásokat kell építeni, mint ahogy ez javaslatba van, hanem munkáslakásokat épít­senek a kölcsönből I A lakásínség a társadalom minden rétegében óriási, de megközelítőleg sincs sehol akkora, mint a munkásosztálynál. Két-három család lakik egy szobában, köztük űjházasok, leányok, fiuk, felnőtt fér­fiak. Tüdővész, más betegségek, er­kölcstelenség, züllés itt csírázik s az út innen a börtönbe, a kórházba, az erkölcsi mocsárba* és végül a temetőbe visz. De mi lesz akkor, ha vissza áll a lakás szabadforga­lom ? Hiába lesz modern vízvezeték­hálózatunk, közfürdőnk stb., ha össze­zsúfolt, penészes lakásokban ezer­számra gyilkol a halál: a tüdővész. Épen azért kérjük: gondoljanak a munkásokra is, mikor összeállítják a kölcsön programmját. Magyar úszók sikere Párizs­ban. A párizsi úszóversenyeken a legszebb és legnagyobb diadalokat a magyarok aratták. A száz méteres úszóverseny ben Bárány István 19 éves egri diák nagy fölényben hagyta el a világ leghíresebb úszóit, a tavalyi versenyek győzteseit, a ferencvárosi vízipóló csapat szintén óriási siker­rel dolgozott. A francia bíró pártos­kodása ellenére is 5:4 arányban le­verte Franciaországnak a párizsi olimpiádon győztes csapatát. Forradalom Equadorban. A már majdnem 1 éve csendes Dél­amerika ismét hallat magáról. A ta­valyi sikertelen brazilliai forradalom után végre Equadorban sikerült a haladás és a szabadság nevében a helyzetet felborítani, s az eddigi urak helyébe ujaknak ültetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom