Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)

1925-01-04 / 1. szám

•fSHzetésI iraki negyedévre 24.000 kor., egy Kinapra 8000 kor. Iiyai nim á r a darabonk ént 2000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: F5-utca 12. Kiadóhivatal FO-utca <2, szém. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint Hid a túlsó partra. Irta: dr. Paupera Ferenc. Előbb „egy év" csak az emberek életében jelezte az életkor haladását, míg ma már az államok életében is nagy idővé lett. A letűnt év, a Tegnap már oiy messze esik tólttnk, hogy szinte a történeíirók pártatlan nyagodtságával tekinthetünk erre a régmiit időre vissza. A nagy és rohamos átalakulások korszakát éljük, államok és emberek egyaránt. A mindinkább tökéletesedő gépkocsik és acélmadarak, a vitorlátlan szélhajók, a kormányozható légivonatok: a technika bámulatbaejtő csodái. A dróttalan távíró, amely immár nemcsak pontokat és vonalakat, hanem fényképeket, sőt a gyenge emberi hangot és zenét is átröpíti a beláthatatlan sikságok és hegyláncok felett, a völgyeken és a tengereken, a felhőkön és a szélviharokon át, célhoz juttatva az erőtlen beszédet, hullámok moraján és egek dörgésén átfurakodva, — mindezek « csodák összezsugorítják a tér fogalmát és kiterjesztik az idő md sodperacií. Ma nincs megállapodás, nincs nyugalom sem az emberek, sem az államok életében. De ne is legyen megállapodás, megetősödés, megszilárdulás az elviselhetetlen rossz ban, a fojtogató drágaságban, a eyomasztó je'enben. Ebből a lettenetes helyzetből ki kell menekülnünk. Kí kell vezetni a világháború törmelékei közül a nagy sivárságból úgy honfitársainkat, mint az egész szenvedő magyar államot. Sokáig késlekedtünk, de az elmúlt évben végre megkezdtük a túlsó partra vezető hid építését. Két pilléren nyugszik a nagy mű: a Nemzeti Bankon egyrészt és a külföldi kölcsönből eredő tőkén másrészt. Ezt a két pillért iveli át a nemzet áldozatkészsége. Vájjon nem kell-e a pilléreket megerősíteni, a merész ivet még egy pillérrel a magángazdaságoknak nyújtandó kölcsönnel alátámasztani, hogy a nemzet áldozatkészsége össze ne r$$kadjon ?! Vizsgáljuk meg a pillérek erősségét és teherbírását. A Nemzeti Bank a magyar közgazdaságnak kétségkívül erős oszlopa. Működésének megkezdésétől, azaz 1024 június 24 iké ő! megszűnt annak lehetősége, hogy az állam kiadásainak a fedezésére „a jegysajtót igénybe vehesse". Ezen a napon tehát a fedezetlen állam jegyek nyomásának végeszakadt, köznyel ven szólva: a bankóprés megállott. Ha az állam ú Nemzeti Banktól most már bankjegyeknek tekintendő úgynevezett államjegyeket akar felvenni, ezt csak Agy teheti, hogy az ellenértéket aranyban, vagy devizákban nyomban be szolgáltatja. Egyebekben a jegyforalom csak a bank alapszabályszertt \..eti tevékenysége alapján kibo«sávíi bankjegyekkel növekeáhetik. Az egész jegyforgalomnak a törvény szerint 20*/» erejéig érckészlettel, valutákkal és devizákkal fedezve kell lennie. Ez a fedezet je lenlcg 54 5 •/#, tehát sokkal több, mint amennyit a törvény előír. Az első pillér tehát erősen áll. Az Állam jegyfotgalom a lehanyatló esztendő első napjától a Nemzeti Bank működésének megkezdéséig 931.337 millió koronáról 2,520 113 millióra duzzadt. Az új bank az Ál* lami Jegyintézetnek ezt a passzívumát a JeRyinfézet girószámlatartozásaival (1,274.205 millió) együtt átvette. A jegyforgalom — a legutóbbi kimu tatás szerint — 4,155 178,0C0.000 korona. A növekedés egy év alatt 3 V* billió. A Nemzeti Banknak — törvénybe iktatott alapszabályai szerint — egyik legfőbb feladata, hogy a magyar pénznek nemzetközi értékelését fenntartsa azon a szinten, amelyen koronánk árfolyama a baok működésének ftiegkezdéíekor megállapodott.. Az ev végén örömmel mondhatjuk, hogy a bank a papírpénz értékállón dósitására vonatkozó nem könny M feladatát is sikeresen teljesítette. A Nemzeti Bank működésének megnyitásakor koronánk értéke hir Men 10 ponttal javáít s ennek a G 007 centimes-os külföldi értékelésrek színvonalát azóta a bank — szamot sem tevő kisebb hullámzásoktól eltekintve — tartani tudja. Az 1922. évben pénzünk érvérek háromnegyedrészét, az 1923. fvben hatheted részét, az 1924. évben pedig valamivel több mint egynegyed részét veszíette el. 1923 szilveszterkoj 100 korona annyit ért, mint ma 430 korona. Az elértéktelenedés bár igen nagy és súiyos, de annak ijesztő progresszióját nemcsak megakadályozta f Nemzeti Bank, haném még a mély ponton valamivel íelül értékállóvá vei te koronánkat. Ha most már azt kutatjuk, hogy f iiam, illetőleg bankjegyeink tömege nennyi aranyéitéket képvisel, a következő eredményre jutunk: az év elején forgalomban volt papirpénznennyiségben — dollárárfolyam alap. «in átszámítva — 129.351 852aranyk. i'ék volt, a most furatomban levő iankjegyeinkben 281,859 890 korona m ».?>'-*i;ytart8lom. A z aranyérték tehát egy" év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a jegymennyi ség okszerű sz ség okszerű szapo ítása nem áll okA hét eseményei. A politika hirei. A nemzetgyűlés karácsonyi szünete alatt sem szünetel a politika. Yezető politikusok azon fáradoznak, hogy a képviselőházat otthagyott ellenzéket viszszatérésre bírják. Ezekben is meg van a hajlandóság a visszatérésre, külünösen mióta látják, hogy kerületük nincsen velük egy véleményen. Csak a látszat megmentéséért kötnek ki feltételeket, ügy látszik azonban, hogy a veszett fejszének végre is megtalálják a nyelét. — A múlt fcétnek politikai szenzációja volt különben, hogy a Népszava közzétette a kormánynak az 1922 es választásokra vonatkozó, a szociálistákkal kötött szerződését a jobboldali ellenzék ellen. A tiszta lélekkel végzett vetésnek szép termését szemlélheti most a kormány. A földbirtokreform eredménye. A földbirtok reformmal 597.094 katasztrális hold föld jutott a kisemberek kezébe örökföldöl, 98 540 hold kisbérletbe. Keletkezett 127.471 házhely. Emberevők. Régi korok haj meresztő bűntettei ájulnak fel a vi lághábotű miaty keletkezett erkölcsi ét anyagi zftllöttség következtében. A háborá utáni nyomorúság, 8 az erkölcsi érzék hiánya azok után, akik más korgó gyomrán éí ruhátlansá gán alapozták meg exisztenciájukat, az emberi gonoszság egy új fajtáját, az emberevést is meghonosította. Csak karácsony előtt került itéSet alá Németországban a hannoveri emberevő, Harmann, aki vadállatias kegyetlenséggel gyilkolta meg a lakására csalt szerencsétleneket, most újabb tömeggyilkos került hurokra Münsterbergben, Benke Károly nevű ember személyében, akinek az eddigi megállapítások szerint öt áldozata van. A francia kormány beleavat kozott & pécsi lázadó katonák bünpörébe. JVkgr uk, hogy az 1918 iki f écsi katonai lázadás felbujtóit és vezetőit a radbiróság el Ítélte. Azonban a Párisban tartózkodó emigránsok az Emberi Jogokat Védő Liga áiján H.riot francia miniszterelnök höí furdultak az elitéltek érdekében. A ír nc a követ már interveniált is Bud pesten, hogy a közönséges gyilkosok el ne vegyék a méltó bümetésí. — Rászolgáltak a nagy pártolásra, hisz az ilyen csőcselék had segítette a franciákat a győzelemhez. vetlenül egyenes arányban a pénz elértéktelenédésével, tehát a termelő célzatú jegykibocsátás előnyős a közgazdaságra nézve is.A Nemzeti Bank kétségkívül hatalmas pillére annak a hídnak, amelyen áthaladva, majd a tuisó parton idővel elérhetjük azt, hogy a bankjegyeket nemes ércre beválthatjuk. Addig azonban még sok értékálló külföldi pénzt, ilyenre szóló követeléseket és főként aranyat kell a banknak gyűjtenie. De ettől igenigen távol vagyunk. Hiszen még a hid sincs megépítve és a túlsó parton is alig találunk oly Eldorádót, oly államot, amely a világháboié óta a készfizetéseket megkezdte, mint amilyen eldorádó Svédország. Oit a lefolyt év április 1-én nemcsak, hogy megszűnt az aranykivitel tilalma, hanem annak helyébe az aranybehozatal tilalma lépett. A Nemzeti Bank működésének — pénzünk értékének állandósítása utján — kétségkívül része van abban is, hogy állami költségvetésünk hiánya a lefolyt évben nem növekekedett, habár nem is apadt. Mig ugyanis — a zárószámadások hiányában — hozzávetőleges számításaink szerint az 1923. évben deficitünk 130 millió aranykoronára volt tehető, addig az 1924. évben a deficit a genfi tervezet szerint éppen ennyi, az 1924—25. költségvetési évre szóló költségvetési előirányzat szerint pedig kereken 101 millió. A letSnt év pénzügyi mérlegének teljessége kedvéért közbevetőleg legyen szabad itt még tájékoztató pillantást vetnem kereskedelmi mérl*.~ günkre. Passzív volt az aranykor natíban kifejezve: 1913 ban 35 inu lióval, 1920 ban 303 millióval, 1921 ben 306 millióval, 1922 ben 214 millióval és 1923 ban 82 millióval. A lepergő évnek eddig c>ak első 10 hónapjáról vannak feldolgozott adataink. Ezek szerint behozatalunk es kivitelünk egyaránt növekedett. Tiz hónap alatt csaknem annyi volt külkereskedelmi forgalmunk aranyértéke, mint az előző év 12 hónapjában együtt. E 10 hónap alatt a passzívum 98 8 millió aranykorona. Ez a mínusz a hátralevő kéi hónapnak várható kiviteli emelkedése folytán valószínűleg apadni fog, habár aligha fog leszállani az előző évi 82 millióra. De tekintetbe kell vennünk, hogy mezőgazdasági termelésünk is elmaradt az 1923. évi rekord* termés mögött. D; bi hatunk abban, hogy majd külkereskedelmi mérlegünk is megjavul, ha a szomszédállamokkal megfelelő szerződéseket köthetünk. Ezek is közelebb fognak vinni a túlsó parthoz. A túlsó partra vezető hid másik pillére: 250 millió aranykorona

9 amelyet a magyar kormány öt költségvetési félév előrelátható hiányainatc fedezésére a nemzetek szövetségének beleegyezésével és ellenőrzése mellett vett fel Ez az osz-