Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-06-29 / 26. szám

Új polgári fiúiskola Pápán. Régi, széleskörű, de mégis félénk elhatározásokat, tetteket hosszú időn át ki nem váltó kívánság valósult meg városunkban az új polgári fiúiskola engedélyezésével. Évtizedeken át hallottuk az óhajokat. Miniszteri leirat is szükségesnek tartotta az új polgári iskola felállítását, de kicsinyes hozzánemértés, érdek és az illetékeseknek bátortalansága, üggyel való nem elég intenzív törődése, valahányszor a polgári iskola ügye tárgyalásra került, mindig megakadályozta, hogy az ige testet öltsön. De hála a Gondviselésnek, épen ezután közvetlenül, hogy kis helyen az érdek és meg nem értés akadályokat gördített, a kath. hitközség áldozatkészsége, Horváth István agilitása megvalósította a Pápán anynyira óhajtott iskolát. Péter-Pál az iskolák bezáratásának napja és egy új iskola megnyitásának napja ís lesz. Szeptemberben már megnyílik az első, esetleg a második osztály is a Zimmermann-utcai róm. kath. iskolában. Megmérhetetlen fontossága van a polgári iskolának. Más városokban nincs is oly elhanyagolt állapotban iigye, mint volt nálunk. Nem említve a Dunántúl nagy városait, amelyek el vannak halmozva mindenféle iskolával, 3—4 párhuzamos osztállyal rendelkezik a polgári fiúiskola, csak az Alföldre hivatkozunk, ahol Pápánál nagyobb városok egyetlen középiskolája (gimnáziuma) kong az ürességtől, a polgári fiúiskolák népesek. S ez természetes is. A polgári iskola a fiúk elemi iskolai nevelését folytatja a serdülés befejeztéig, addig a korig, míg megtörténik a fiúnak testi, lelki megállapodása, míg a szülők nélkülözhetik otthon és átengedhetik az iskolának, hogy a tanulmányok ész- és lelkületfejlesztő hatásának ki legyen téve az ifjú. Azon idő alatt a polgári iskola megadja az ifjaknak az általános és gyakorlati irányú képzést, szem előtt tartva mindig, hogy a polgári iskola célja nem a felsőbb iskolákra való előkészítés, hanem hogy a gyakorlati életben értékes műveltséget adjon. Elmellőzi tehát mindazokat a tudományágakat, melyek a felsőbb tudományos képzés megalapozásához szükségesek, pl. a latin nyelvet, de tanítja mindazt, ami a gyakorlati életben szükséges. Előmozdítja, hogy műveltebb kereskedőnk, iparosunk, földmivesünk legyen, hogy a Széchenyitől kivánt kiművelt emb;rfő minden téren nagyobb számmal legyen. Nagyobb jelentősége lesz az új polgári iskolának a helybeli középiskolákra nézve is. Az iparos, kereskedői pályákhoz szükséges műveltséget eddig sokan a középiskolák 4 osztályának elvégzésével akarták megszerezni, nem nézvén azt, hogy vájjon tehetségük megfelel-e a nagyobb céljának, követelményének. Ezután aki észreveszi, hogy képességei nem felelnek meg a középiskolának, vagy nein szándékozik felsőbb tudományokat folytatni, hanem atyja üzletében, mesterségében akar maradni, szóval gyakorlati pályára akar menni, mehet a polgári iskolába. Viszont aki a polgári iskolában érzi hivatotfságát a nagyobb tanulmányokra, különbözeti vizsgálattal kö ínyen átléphet a helybeli középiskolákba. Az új intézet igazgatósága gondoskodik arról, hogy a különbözeti tárgyakat elsőrangú tanerők tanítsák azoknak, akik azt kívánják. Megoldást nyer sokak számára az a fenyegető probléma is, hogy mi Sesz akkor, ha fiaikat a helybeli középiskokák nem tudják már felvenni. Beíratják a polgári iskolába s évvégén, ha arra rátermett, különbözeti vizsgálattal átlép valamelyik középiskolába. A gazdasági helyzet mindinkább nehézzé teszi a vidékieknek a városban való taníttatását. Sokszor kényszerül a vidéki intelligencia — a tanító, a jegyző, a postamester — gyermekeit magánúton taníttatni. S bizony a középiskolák számára a legtöbb esetben csak gyenge előkészítést adhat a vidék a magántanulóknak. Sokkal könnyebb az előkészítés a polgárira, melynek tárgyai a gyakorlati élettel nagyobb összefüggésben vannak. Tovább fejtegethetnénk a polgári iskola fontosságát városunkban, de egyenlőre tervünk nem engedi. Ajánljuk a város és vidék közönségének szeretetébe iskolánk ez új, nagyrahivatott zsengéjét, Horváth István magánpolgáriját, mely tulajdonképen nem is magániskola, mert hisz a kath. hitközség nagylelkűsége hozta léire. A magánjelleg csak ideiglenes. Az idő majd meghozza, hogy ez az iskola egyik legszebb intézménye lesz Pápának. A megindulás bíztató. Elsőrangú tanerők állanak az új iskola rendelkezésére. Ha Pápa és a vidék keresztény közönsége akkora szeretettel, megértéssel csoportosul az új iskola köré, mint amekkora lelkesedéssel és önzetlenséggel vállalkozott városunk több kiváló tanerője, hogy az új intézményt a kezdet nehézségein átsegítse, akkor megvalósul a mi kívánságunk: Álljon sokáig ez az intézet, virágozzék, gyarapodjék s hasson a magyarság és a kereszténység javára. j. ••• Pápai Önk. Tüxolt ót est illet közgyűlése. Pápai tűzoltótestület 50. rendes évi közgyűlését múlt vasárnap tartotta meg a városháza közgyűlési termében, a nagy nyilvánosság teljes részvétlensége mellett. Az elnök, pénztárnok és jegyzőn, valamint a csaknem teljes számban jelenlévő működő önk. tűzoltókon kivül városunk társadalmából mindössze négyen tartották érdemesnek eljönni, dacára annak, hogy az 50. szám tulajdonkép jubiláris gyűlést jelentett volna. Ezen körülményt a parancsnok szóvá is tette felszólalásában, csodálkozást fejezvén ki a felett, hogy a város közönségét önzetlenül szolgáló testületet oly kevés figyelemben részesíti a város társadalma, ami azonban nem fogja tagjaikat elkedvetleníteni s működnek továbbra is ép oly buzgósággal, mint eddig 53 éven keresztül. A gyűlés lefolyásáról csak a parancsnoksági jelentést tartjuk szükségesnek röviden ismertetni. Tüzeset az elmúlt évben egy sem volt városunkban, valamint nem volt más elemi csapás sem. Tüzesetek ritkulásának oka főkép az általános drágaságban keresendő, mely sokkal nagyobb óvatosságra készteti az embereket s különösen a gyújtó drágasága miatt nem kerül az a gyermekek kezébe játékszerül, mi által sok tűzvész okozta kártól menekült városunk. Felpanaszolja a jelentés a tűzoltóság felszerelésének régi és már avult voltát, s egy autófecskendő beszerezését feltétlenül szükségesnek mondja, mivel a vízvezeték is lassankint tűzoltási célokra hasznavehetetlen lesz, annak csekély nyomása miatt. A vízvezeték rendbehozatalát ajánlja a városi hatóság figyelmébe, különöModern német könyvekről és áramlatokról. írta: Gamerra Alberta Mária bárónő. (Folytatás.) Keppler egyike azon oszlopoknak, melyek kiálták a nagy összeomlás próbáját, szilárd gránitalapon állván, átnyúlnak, belenyúlnak a háború utáni dekadens korba, újabb bizonyítékai annak, hogy csak a valódi krisztusi lelkületből kialakult jellem állhat ellen a nagy kataklizmák megrázkódtatásának. Sajnos a centrum is a romhalmok között van. A Wíndhorstok és Gör resek petrifikáló szelleme mind jobban kihalván belőle, szétmállott. Németországban is a „jobbak reménye" az ifjúság felé tekint. A cserkészeten kivül két nagy katholikus ifjúsági organizáció alakult az utolsó években: „Quikborn* és „Jüngdeutschíand", ezektől várják Németország újjáépítését. Mélyen szántó mozgalmat észlelünk a kath. akadémikusok közölt. Abból a szempontból indulván ki, hogy irodalom által 1 kell előkészíteni a nagy irányzatokat, az akadémikusok a felsőbb szellemi körök számára magas színvonalon álló könyvsorozatot adnak ki: „D*r Katholische Gedanke" cim alatt. A modern német aszketikus irodalom legelső, legkeresettebb, legkedveltebb Íróinak neveivel találkozunk, kik egész nagy tudásukat állítják a gondolat szolgálatába. Eddig őt kötet jelent meg. I. Arnold Rademacher: „Die Gottsehnsucht der Sseie

!

<. II. Martin Grabmann: „Wesen und Grundlagen der kath. Mystik". III. Dom Garmain Morin 0. S. B.: „Mönchtum und Urkirche". ÍV. Engelbert Krebs: „Die Protestanten und wir". P. Peter Lippert S. I.: „Das Wesen des Kath. Menschen". „Die Gottschnsucht der Seele", ez az a nagy vágyódás, mely öntudatlan és öntudatos kutatókat küld ki az élet nagy valóságába Istent keresni, Istent megtalálni. S aki igazán, őszintén keresi, az meg is találja. Megtalálja mindenütt és mindenben, mindenkiben, a mélységben és a magasságban, a szélességben és a távolságban. S örül, hogy megtalálta, újjong, hálát ad, kér, imádkozik, odaadja magát és fölveszi, fölszivja magába. A második kötet: Martin Grab| mann: „Wesen und Grundlagen der Kaíh. Mystik", már a legintenzívebb Istenkereséssel és Istenre találással foglalkozik, a miszticizmussal. Cognitio Dei experimentális. A modern élet pokoli zajába halkan belecsendülnek a miszticizmus mennyei harmonái a lelkek húrjain. Grabmann összehasonlítja az egyházon kívüli miszticizmus különféle megnyilatkozását a katholikus miszticizmussal, mig Engelbert Krebs, a freiburgi egyetem hírneves tanára, könyvében: ,,Grundfragen der Kirchlichen Mystik" alátámasztja az apostolok ősrégi tanával és a századok hagyományával az egyház miszticizmusát. A miszticizmussal való intenzivebb foglalkozással párhuzamosan halad Németországban a nagy liturgikus mozgalom. Kramp József S. J. igen érdekesen tárgyalja ezen témát, „Liturgie und religiöses Lében" és „Opfergedanke und Messliturgie" című munkáiban. A magas nivóju „Stimmen der Zeit"-ben örömmel [ olvastam egy cikket Olasz Péter S. Möl, melyben meg van említve, hogy Pápán volt az első liturgikus kurzus Magyarországon 600 résztvevővel. A fent említett Engelbert Krebstől egy másik mű jelent meg az akadémikusok könyvsorozatában: „Protestanten und wir". Részrehajiatlan tárgyalása mindennek, ami egyesít a protestánsokkal és ami elválaszt tőlük hitben, imában és szeretetben. Minél hangosabbak a Krisztust üldöző hordák üvöltései, annál nagyobbá válik a vágy is a Krisztust szeretők között, a keresztény egység után, a Krisztust gyűlölő, nem ismerő és készakarva ignoráló tagadás szelleme ellen. Különösen a protestánsoknál lehet észlelni ezt az olykor be nem vallott, de annál bensőségesebben átérzett vágyat a konszolidáció után, odahajlást a katholicizmus felé. Ők is keresnek ezekben a nagy ingadozásokban, változásokban — valutában, értékekben, fölfogásokban — egy nyugvó pontot, A szabad kutatás minden irányba törekvő folyamaiból vágyódnak a kath. egyház örök óceánjának mélységeibe. (Vége következik.)