Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-06-15 / 24. szám

A szanálási törvény szerint megálfapitandó vagyonváltság fizetésére, előírására és beszedésére vonatkozólag közelebbi szabályok lesznek megállapítva, de az erre vonatkozó pénzügyminiszteri rendelet eddig még nem lett közzétéve. Az iparostanonc-szerzödés kellékei. Irta dr. Karikó Imre győri kereskedelmi és iparkamarai titkár. Az 1921 évi XII. t.-c.-ben foglalt új ipartörvény már 1923. évi január 1-óta éietbe lépett, mégis különösen vidékről állandó sok vitás ügy kerül eldöntés végett a kereskedelmi és iparkamarák elé az iparostanoncszerződések kérdésében, miért is kívánatos, hogy az új ipartörvényt, továbbá az időközben megjelent keresk. miniszteri elvi jelentőségű határozatoknak tartalmát az érdekelt iparosok kellőképen megismerjék. Az új ipartörvény legfontosabb rendelkezése az, hogy a mindennapi elemi népiskola látogatására kötelezett gyermeket ipari üzemben és vállalatban sem tanonci sem egyéb minőségben nem szabad foglalkoztatni, általa bárminő munkát akár csak kisegítő minőségben is végeztetni nem szabad. Az e tárgyban hozott legutóbbi 54.975/1924.: XXII. sz. alatt kelt keresk. miniszteri elvi jelentőségű körrendelet részletesen megvilágítja az űj ipartörvénynek idevonatkozó szakaszát, amikor kimondja, hogy a mindennapi elemi népiskola látogatására köteles koron — ezidőözerint a 12. életév — túl levő gyermek bármely ipari üzemben vagy vállalatban alkalmazható, még pedig képesítéshez kötött iparban csak tanoncként tanszerződés alapján, képesítéshez nem kötött iparokban ellenben akár tanoncként, akár munkásként. Tanoncként a gyermeket a képesítéshez nem kötött iparokban is csak tanszerződés alapján lehet alkalmazni, munkásként pedig csak munkakönyv alapján. Nem lehet kétséges az sem, akit a képesítéshez nem kötött iparban tanszerződés alapján, tehát tanoncul alkalmaznak, a tanviszony tartama alatt ugyanúgy, miként a képesítéshez kötött iparokban alkalmazott tanoncokat, tanonciskolái oktatásban kell részesíteni. A tanszerződést az iparhatóság előtt az előirt alakiságok megtartásával kell kötni. A tanszerződést a munkaadó, vagy annak kellő meghatalmazással ellátott képviselője és a tanonc, illetőleg ha kiskorú, a tanonc törvényes képviselője kötik. A törvényes képviselő beleegyezésének hiányát a gyámhatóság engedélye pótolja. Ha a munkaadó saját gyermekét alkalmazza tanoncnak, ebben az esetben a tanszerződést az iparhatóság közbenjöttével szerkesztett írásbeli nyilatkozat helyettesíti, amelynek mindazokat a szerződési kellékeket tartalmaznia kell, amelyek a szülőt a tanszerződésből folyőlag mint munkaadót terhelik. A 18. életévet be nem töltött fiatalkorú egyén kiképzésére tanszerződés csak abban az esetben köthető, ha a fiatalkorú egyén hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a kérdéses foglalkozásra alkalmas. Képesítéshez kötött iparban kiképzés céljából tanoncot csak az az iparos tarthat, aki a tanonc által elsajátítani kivánt iparra előirt szakképzettséggel saját személyében ren delkezik és akinek erre az iparra iparigazolványa, illetőleg iparengedélye van. Ezen általános rendelkezések alóli kivételeket az új ipartörvény 80. §-a tartalmazza, mely kivételek szerint jogosan tartja magánál az 1923. év november előít felvett iparostanoncokat az az iparos, aki az új ipartörvény hatálybalépése előtt erre jogosult volt. Ugyanilyen jogok vannak fenntartva a gyáriparban továbbá az iparos özvegyének, stb. is. Az iparhatóság méltánylást érdemlő rendkívüli esetekben megengedheti, hogy olyan egyént is alkalmazhassanak tanoncul, aki az előbbi bekezdésben említett követelményeknek megfelelni nem tudnak. Az ily tanoncot azonban megfelelő előkészítő oktatásban kell részesíteni és részére tanidőül az illető szakmában szokásosnál, illetőleg megszabottnál fél évvel hosszabb időt kell megállapítani. Ott, ahol ipartestület van., a képesítéshez kötött iparban alkalmazott tanoncok tanszerződést — hacsak az ipartestület ezen jogról le nem mondott, avagy a tőle, mint alkalmatlantól ezen jogot meg nem vonták — az ipartestület elöljárósága előtt kell kötni. Fentidézett kereskedelemügyi elvi jelentőségű miniszteri határozat kifejezésre juttatja azon tényt, hogy a képesítéshez nem kötött iparokban alkalmazott tanoncokra nézve a tanszerződést minden esetben, a képesítéshez kötött iparokban foglalkoztatott tanoncokra nézve pedig csak abban az esetben kell az iparhatóság előtt megkötni, ha az il'ető helyen ipartestület nincsen, vagy ha a fennálló ipartestületet a keresk, min. ezen teendők végzésének kötelezettsége aló! felmentette és az említett teendők végzését az I. fokú iparhatóság hatáskörébe utalta. A képesítéshez nem kötött iparokban — ideértve a képesítéshez nem kötött kereskedelmet is — foglalkoztatott tanoncok tanszerződésének megkötése tekintetében felmerülő hatósági teendőket nem az ipartestületeknek, hanem maguknak az iparhatóságoknak kell ellátniok. A konvenciős iparosok tanonctartása tárgyában — bár az új ipartörvény e tekintetben már rendelkezett — több konkrét kérelem alapján a keresk. miniszter 67 511/1924. K. M. sz. alatt kelt elvi jelentőségű határozatával olykép rendelkezett, hogy konvenciős iparosok tanoncot semmikép nem tarthatnak. Ezen szigorú elvi jelentőségű tilalmi rendelkezés alól csak a gőzmalom van kivéve, amelyet kizárólag a gazdaság terményszükségleteinek előállítására tartanak Üzemben, ellenben kizárólag valamely gazdasági célokat szolgáló bognár, kovács és géplakatos műhelyek semmiképen nem tarthatnak tanoncot. HÍREK. ••• Személyi hír. Dr. Zoltvány Irén bakonybéli apát a múlt héten néhány napot városunkban töltött. A polgármester szabadságon. Dr. Tenzlinger József polgármester jun. 12 én kezdte meg idei szabadságát, amely jul. 10 ig tart. Felvétel a bencés főgimnáziumban az 1924—1925. Iskolai évre. A helybeli bencés fögimná- g ziumban a jelentkezés az I. osztályra a jun. 23 és 24-én történik. Az I. osztály felvételi vizsgálata jun. 25 én reggel 8 ófakor kezdődik. A beiratkozások az 1924—25. iskolai évre P jul. /., 2. és 3. napjain lesznek reg- ! gél 8 órától déli 1 óráig az igazgatói irodában. Évzáró ünnepély. A Dunáníuli Református Egyházkerület pápai Nőnevelő-intézete f. hó 14 én, szombaton délután háromnegyed 6 órakor az intézeti díszteremben nagynevű néhai világi gondnoka Beöthy Zsolt emlékének szentelt ünnepet, egyszersmind évzáró ünnepet rendez. Bt Modern német könyvekről és áramlatokról. Irta: Gamerra Alberta Mária bárónő. „Das Volk der Denker", a gondolkodók népe, ahogy a németeket szokás nevezni, kezd eszmélni. Gazdasági, s főleg erkölcsi romjai közt, kezd észbe kapni. Körülnéz a költő, minden jó és rossz kornak előhírnöke. Olyan a költő, mint az első tavaszi madár, megérzi a föld keblén át az újjászületés pihegését, az ibolyát rejtő rög illatát, a szellő enyhébb fuvalatát, s örömében elkezd énekelni. Hétköznapi ember még csak sötét pocsolyát lát és szürke felhőt. Vannak madarak, varjaknak hívjuk, azok is jövendőt mondók, belerikácsolják az enyhe őszi naparanyozta tájba a zord tél közelgő havát, hidegét, dermedtségét . . . Érdekes egy-egy új és legújabb költőt meghallgatni. Mit hirdet? Mit jósol? Mit érez ki a föld zamatából, a levegő ózonjából? Romokon állunk, Nemcsak mi magyarok, fegyvertársaink is, s az úgynevezett győzők is. Hogy romhalmaz a világ, s nem a legszomorúbb romok az összeomlott épületek, letaposott földek. Szomorúbb romok az összeomlott jellemek, a letiport lelkek romjai. Boldog költő, aki virágokat lát, nem szénát, mely ma virul és holnap letörten, hervatagon az éhező állatok elé dobatik. Boldog a költő, aki a romok közt virágokat lát, melyek hervadhatatlanok a teremtő érintésétől. Ezek a virágok fognak a földre újra paradicsomot varázsolni, ha hozzáértéssel ápoljuk. Találomra nyissuk fel a „B!umenlegendé-t". Az almafáról szól, mely Éva csábítójának eszköze volt — s évezredek múlva az Üdvözítő keresztfája lett, mert... „allém Tod zum Trotz aus der Liebe immer wie« der das Leben brichst." Minden halálnak dacára, a szeretetből csak élet fakad. Ez az a vezérmotivum, mely átcsendül Weismanteí egy másik könyvén is „Der Totentanz 1921". A háború utáni éra alakjai a mirakel és misztériumok külső formájában jelennek meg. Olykor Dante szerű magaslatok és mélységek. Találkozunk korunk egész jellemtelen társaságával, a világ és félvilág legszembetűnőbb reprezentánsaival. A „Kétfejű halár-ban fának nevezi a halált, mely kétféle gyümölcsöt terem, aszerint, hogy a szeretet vagy a gyűlölet talajában gyökerezik. Megkapó fejezet »A halál árverése." A világháború katonái egy elesett tisztnél nagyértékü gyémántot találnak, kezdődik a szédületes árverés érte. Ház, földbirtok, gyár... Mikor a licitáció tetőpontját elérte, egy másik katona kiragadja az értékes ékszert társa kezéből, magasra tartja s egy kolbászért ajánlja. „Mit érnek nekem a messzi kincsek, éhes vagyok r Ágyúdörgés szól bele a zajos árverésbe s a haldokló ajkak eg/ Miatyánk-ért kínálják a gyémántot! A földi értékek relativitásának és értéktelenségének gondolata megrázkódtatja a lelket. Mesterien van megfestve a „Bauerntod"-ban a háború utáni pénzsóvár paraszt, ki nem lát semmit, .csak pénzt, pénzt, pénzt. A „Sajtókirály" egy kis műalkotás. Csak az ideális, tiszta irodalom válthatja meg az emberiséget a „Sajtókirály" molochjától. Weismanteí végigvezet az iszonyú A romhalmokon, de a mulandó romok között hervadhatatlan virágokra utal. 9 Németország egyik legmodernebb, legolvasottabb, legkedveltebb költőjének egy kötete került kezembe: „Neue Gedichte" von Rainer Marié Rilke. Igazi „l'art poúr Tart" költő. Klasszikus forma, gyönyörű gondolat, de kong a belső ürességtől, tartalmatlanságtól. Talán paradoxonnak hangzik, de mégis létezik, szép, nagy és mégis üres gondolat. Üres az Aeternitas hatalmas tartalmától. Csak múló szép gondolatok, a mulandóság melancholikus gondolatai. Keresi a szépet, s ha megtalálja földi, elhaló alakban, megsiratja, hogy amit megtalált, megszeretett, az holnap már por és hamu lesz. Aeternitas! Az emberi lélek olthatatlan szomja, mely a költőben még mélyebb, még bensőségesebb, még gyötrőbb, mert mélyebb a gondolata, mélyebb az érzése. Egy ilyen kereső, kesergő poéta Rilke, aki nem orientálódik az Aeternitas felé, s mégis csak az után fáj a lelke. (Folytatása következik.)