Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-04-20 / 16. szám

diákmise. 10 órakor szentbeszéd. Tartja Miklós József káplán. Szentbeszéd után ünnepélyes apát-mise segédlettel. Tartja Gerstnerlgnác apát, esperes-plébános, melyen a templomi énekkar énekel, valamint a fél 12 órakor tartandó csendes szentmisén is Rollerné Tóth Anna urnö solóéneket énekel. D. u. 3 órakor vesperáslitánia. Figyelmeztetés 1 A plépániahivatal tudomására hozza az egyesületeknek, hogy a feltámadási körmeneti sorrend a főtemplom kapuján olvasható lesz. Személyi hírek. Kocsis Lénárd dr. a pannonhalmi főiskola igazgatója és Nagy Balázs, a kőszegi bencés fő gimn. igazgatója városunkba érkeztek. A férfiak lelkigyakorlatai a múlt csütörtökön fejeződtek be. A férfiak nagy számban és feszült figyelemmel hallgatták a magas nívójú, meleg, kedves közvetlenséggel elmondott beszédeket. A zöldcsütörtöki tömeges szent átdozás megmutatta, hogy Huszár Mihály apát szép munkát végzett. Nem tagadjuk, hogy nekünk az a zöldcsütörtök volt a legkedvesebb húsvéti ajándékunk... Meghatódva, új reményekkel gazdagodva láttuk, hogy a csoport, amelynek a katholicizmus nem anyakönyvi rubrikái töltelék, hanem praxis, egyre nő. Ez a csendes, zajtalan közeledés Krisztushoz fogja majd emelni a nemzet erkölcsi tőkéjét, amely nélkül magyar húsvét emlegetése csak — rakéta puffogtatás... Hivatal vizsgálat, Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazgató, a vi déki állampénztárak rendszeres vizsgálásával megbízott miniszteri kiküldött a helybeli állampénztárnál rovancsolást és általános ügykezelési vizsgálatot tartott. Esküvő. Stiffel Jenő és Ludvig Margit folyó hó 21-én déli 12 órakor a főtemplomban tartják esküvőjüket. (Minden külön értesítés helyett.) Eljegyzés. Fabriczy Józsa Terus kát eljegyezte Siposs László, a buda pesti Stühmer-gyár tisztviselője. Újra szünetelnek a fővárosi napilapok. A budapesti polgári napilapok ismét kénytelenek szünetelni. Két napi megjelenés után ma megint megállott a munka a nyomdákban. A szedőmunkások szakszervezete 50 százalékos béremelést követelt, amit a Főnökegyesület nem volt hajlandó teljesíteni, mire a szedők csütörtökön délben ismétsztrájkba léptek. Feszült figyelemmel várjuk ennek a sokat sejtető ügynek további fejtődését. Missiő Marcaltőn. Ápr. 6-án kezdődőleg 3 napos szt. missiót tartottak P. Markó Dénes, pápai szent Ferencrendi házfőnök és P. Horváth Domonkos szent Ferencrendi vikárius. Ez alkalommal áldotta meg a ház főnők az ottani plébános, Varga Sándor által 10 évi marcaitői plábánosi működése emlékére készített nagyszerűen sikerült olajfestményfi síációs képeket. Majd a vikárius atya a kath. híveknek szívhez szóló szavakban méltatta azok célját. Az egész missiós ünnepség és annak kereté ben lefolyt stációs képek megáldása maradandó nyomokat hagyott a marcaltői hívek lelkében és nagy lelki felépülésükre szolgált. Halálozás. Mint részvéttel értesülünk, ifj. Kunt Mihály építőmester f. hó 14 én hosszas szenvedés után elhunyt. R. I. P. Az irg. nővérek alázatos kérelme. Folyó év október 4 én lesz 60 éve, hogy Pápán működünk. A sok kegyelemért, amivel a jó Isten 1 munkálkodásunkat ez idő alatt megáldotta, kápolnánk renoválása által szeretnénk hálát adni, hogy méltó lakóhelye legyen az isteni Fölségaek. Csakhogy a renoválás olyan óriási Összegbe kerül, hogy meghaladja anyagi erőinket. Azokhoz fordulunk tehát, akiket a jó Isten megáldott anyagi javakkal, alázatosan esedezve áldozzanak az Isten házának ékességére, s Ő, a Mindenható bőven megjutalmazza jótékonyságukat. A Marcaltői Olvasókör szlnelőadása. A Marcaitői Olvasókör, amely Harsányi László kántortanító buzgólkodására a múlt év őszén alakult s a télen át a helybeli intelligencia közreműködésével eredményes, szép munkát végzett, április pap húsvétkor „másodszor ís" megáldja. Aki husvétvasárnapján ilyent nyersen iszik, annak rendkívüli erőt ad, megvédi a villámcsapástól, sebezhetetlenné teszi és így tovább. Oberpfalzban és Oberfrankenben a házi úr sohasem felejti el megenni a nagycsütörtöki tojást, hogy mindenféle betegségtől védve legyen. Még a barmoknak is ad enni ilyen nagycsütörtöki tojást, vagy pedig egy ilyent két részre oszt, s az egyik felét rongydarabba csavarva a lóistállóban, a másikat a tehénistálló ban függeszti fel, hogy az állatoktól távoltartsák a vészt. Pommernben a parasztember az első legelőre hajtás előtt minden marhájának szájába dug egy tojást és kényszeríti arra, hogy lenyelje; ezáltal a tehenek állítólag olyan gömbölyűre híznak, mint a tojás. Más vidékeken a mezei munka kezdetén számos nagycsütörtöki tojást szórnak el a szántóföldeken, főkép a vetés között, hogy így a jótermést biztosítsák. Ha égi háború tör ki, akkor ilyen tojást dobnak fel a háztetőre, hogy a villám bele ne csapjon. Ha valaki a templomban napvilágnál keresztül néz az ilyen tojáson, az megismeri a faluban levő boszorkányokat, egyébként is az olyan ember, aki ily nagycsütörtöki tojást hord magánál, sok dolgot megtud, ami más ember előtt rejtve marad . . . Ma a piros tojással való kedveskedés is drága mulatság. És ha még sokáig szegények maradunk, ez az ősrégi eredetű érdekes szokás is elmarad, aztán elfelejtődik, végül egészen kipusztul. Szerencse, hogy a gyerekek nem felejtik el olyan könnyen, mint az öregek, és nem engednek addig, mig a húsvéti nyuszik meg nem emberelik magukat és elő nem teremtik a kedves piros tojást. 20. és 21. napján táncmulatsággal egybekötött szinelőadást rendez a könyvtár-alapja javára. Szinre kerül Csite Károly 3 felvonásos népszin műve, a Legényfurfang. A műsoron a nemrég, ugyancsak Harsányi László buzgólkodásából, alakult dalárdának az éneke is szerepel. A középiskolai reform. Évtizedek óta rengeteg panaszt hallotunk a középiskolák ellen. Nem azokat a panaszokat értjük itt, melyeket hangoztattak az évközi rovásoktól, félévi, évvégi szekundáktól elkeserített apák, anyák, mert hiszen ezeknél inkább az iskoláknak lehetne panasza a családra, henem azokról a panaszokról van szó, melyeket a középiskola módszerei s tantárgyai ellen hoztak fel. Évtizedek óta nem is volt közoktatásügyi miniszter, aki nem akart volna reformálni. Jankovics kultuszminiszter tervei annak idején nagy port vertek fel s ha a háború nem jön közbe, talán valósággá is lettek voina. Megvolt a terve Károlyi mi niszíerének Kunfinak, meg Kun Béla rendszerének is. A kommün után is minden miniszter sietett valami ují tást behozni. De mielőtt bármelyik miniszter is nagyobb jelentőségű reformot megvalósíthatott volna, megbukott. Már majdnem szólás-mondás lett a közoktatásügyi miniszterekről: Iskola-reformja van, megbukik. — Most végre ennyi vajúdás után törvénnyé vált Klebelsberg közoktatás Ügyi miniszter tervezete, melyhez hasonló jelentőségű változás Trefort óta a magyar közoktatásban nem történt. De bár a törvényt éveken keresztül készítették elő s a törvény is hetek óta meg van szavazva, se a nevelők, se közvélemény nincs még tisztában vele, hogy és mint lesz. Tanterv és utasításak híján igen keveset tudunk. A pozitívum csak az, hogy az eddigi két iskolafajhoz még egy harmadik tipus, a reálgimnázium csatlakozik, melyben a görög nyelvet egy modern nyelv, angol, francia vagy olasz helyettesíti. — Az új reform ismertetésére még visszatérünk. Kedden ... Nem ismert élvezetben lesz részük a pápaiaknak. A Foederatio Emericana fiatal corporatiója ki akar tenni magáért. Mulatságát önállóan, az Emericana lelkességével rendezi. Este nyolckor lampionos diákballagásban vonulnak a zöldsapkások a Qriff-szállásház elé. A ballagásban résztvesz az Emericana énekkara, melynek vezetője Noszeda Károly, a Nemzeti Zenede tanára, a Thitia corporatio dominusa. A védnökök és a magas vendégek érkezése és fogadása után a táncestély az Emericana csárdásra kezdetét veszi. A hölgyekre a táncteremben meglepetés var, melyet nagy gonddal és keüvvel készít elő a rendezőség. Nem árulhatjuk el, mi lesz, csak annyit, Pápán a lányok nem ismerik, csak a mamák, s kedves emlékül szolgál a Boconiás estről. A rendező iroda még 22 én is az érdeklődők rendelkezésére áll. — Felmerült tévedés eihárúása végett közöljük, hogy a Bocaniás bál rendezése semmi összefüggésben nincs a Pépán jól ismert Széchenyi Szövetséggel (Dunántúli Block). A Bocania táncestély a Boconiának, az Arrabona és Thitia corporatio segítségével rendezett önálló vállalkozása. A rendezés budapesti relatióju részét dr. Takács István egyetemi tanársegéd és Simon Pál V. éves orvostanhallgató intézi; a helyi intézkedések megtételére a corporatio Unger Antal III. é. orvostanhahallgató, Kummer János II. é. technikus, Süle Pál II. é. jogh., Sipos István kertészeti főiskolás. Raffel Pál jogh., Pados Béla jogh., Kovács Andor jogh. és Saád Béla közg. tagjait bízta meg. A pápai terciárlusok egy év! működésűkről. A pápai terciáriusrend, mely egy éve alakult meg, most adta ki évi működéséről szóló titkári jelentését, amely minden szónoklatnál ékesebben hirdeti a franciskánus szellem csodálatosan szép és produktiv világát. Ma már Pápán a harmadrend nem pusztán imatársulat, hanem a többi karritativ egyesületek szociális munkamegosztásánál számottevő tényező. A harmadrend első feladata a lelkiélet mélyítése által meggyőződéses, sziklaszilád, hivő egyéneket állítani az életbe. A rend kebelében különböző szakosztályok működnek. Az eucharistikus szakosztály az Oltáriszentség fönséges kultuszát volt hivatva emelni, gyakori szentáldozások gyakorlása és másokkal való megkedveltetése által. A karitatív szakosztály tagjai 122 esetben látogattak meg betegeket s 73 esetben vezettek lelkiatyát a betegekhez, hogy azok a végső szentségekben részesülhessenek. S?ent Erzsébet napján 85 szegényt vendégeltek meg rendi otthonukban. Tenzlinger József dr. polgármester által kiadott 53 méter vászonból 31 drb. inget varrtak a város szegényei részére. Karácsonyfaünnepély alkalmával 50 gyermeket ruháztak fel és kiosztásra került 50 kg. liszt, 15 kg. zsir, 18 pár cipő, 15 pár harisnya, 10 drb. sapka, 3 téli kabát, 4 drb. trikóing, 8 drb. nadrág, melyet a jótékony szivek hathatós támogatásával gyűjtöttek össze, A sajtószakosztály a jó sajtó érdekében buzgólkodott. A Terciárus Közlönyt 75 példányban rendelte meg. A szakosztály törekvése volt odahatni, hogy minden rendi tag erkölcsi kötelességének érezze hetenként legalább egyszer kétszer egy keresztény lapot megvenni. A MANSz. jóvoltából egy szövőszék is kattog a terciárius-otthonban és a nőtagok jóvoltából két délután munkadélutánra jönnnek össze, amikor raffia-munkákat, papucsokat, férfikaiapokat, kézitáskákat, lábtörlőket készítenek. E kimutatás nem bőséges repertoárja a faldöngetö nagy cselekedeteknek, de amit tett és dolgozott a terciárusrend, örömmel és lelkesedéssel tette. Adná az Isten, hogy P. Horváth Domonkos a terciárus rend fáradhatatlan igazgatójának feUünésnélkUl nemes munkaja soha kárba ne veszszen, akkor a kis mustármagból kinő a terebélyes fa: a terciáruséíet áldása lesz az öntudatos katolicizmusnak s az egész emberi társadadalomnak egyaránt. Felhívás! Keresztény testvérek 1 Magyar véreink 1 Történelmi idők szele süvít Csonka-Magyarországon. A dolgozó keresztény nép százezrei és milliói nyomorban sínylődnek, mialatt a spekuláció, munka nélkül is nagyúri életet élő sibeihad aranyat szüretel a mi véres verejtékünkből. Testvérek I Reá akarunk mutatni azon igazságra, hogy Magyarországot csak a keresztényszocialis politika mentheti meg a pusztulástól. E célból április 27 én, vasárnap d. u. fél 4 érakor a Főtéren (kedvezőtlen idő esetén a Griff-szálló nagytermében) keresztényszociálista nagygyűlés lesz, melyen foglalkozni fogunk a politikai helyzettel, a megélhetés rettenetes nehézségeivel. A nagygyűlésre az Orsz. Ker.-szoc. Párt részéről lejönnek Griger Miklós, Szabó József nemzetgy. képviselők és Székely János v. államtitkár. Testvérek, főldmivesek, iparosok munkások, tisztviselők, férfiak és nők jöjjetek el valamennyien ! Keresztényszociálista üdvözlettel: A Pártvezetőség.