Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)
1924-03-30 / 13. szám
^^Hj^n^^SISH^lf^^^^lP ^HI^^^^^SR®! 9RHHEHBR9BHH &S*flzetésl Arak: negyedévre 0000 kor., egyhöitapra 4000 kor. igyes szám ára darabonként 1000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Liget-utca 42. Kiadóhivatal: Ker. Nemzeti NyomdaHirdetések milliméteres díjszabás szerint* .___] Lm——ii——imii IIIW— in m m I Mészáros Károly, j WIHMItlIwa aililUi Mk JgF MHB May jaBBKrji Egy hosszú munkás élet, eredményekben gazdag közéleti tevékenység s osztatlan közbecsüiés részesét ragadta ki közülünk a kérlelhetetlen halál. Fogynak, egyre fogynak azok, akikre sokszor oly jól esik visszaemlékezni, s akiknek példájából sokat, nagyon sokat lehet meríteni. Közel 40 évig volt a város szolgálatában, s ezt a 40 évet szorgalmas munka, szigorú fegyelem s komoly, értékes eredmény jellemzi. Kegyeltje volt a sorsnak, amely kellemes fellépéssel, számító előrelátással áldotta meg. Szerencsés körülmények között került a város élére, s mind a személyében rejlő előnyök, mind a szerencsés idők oly módon kedveztek munkájának, hogy nyugalomba vonulásakor olyan, nevéhez és munkájához fűződő alkotásokra tekinthet vissza, mint egyetlen elődje sem. Született 1848 január 26-án Magyarsokon. Mint rendőrkapitányi tollnok 1884 tavaszán került a város szolgálatába s ugyanezen év nyarán rendőrkapitánynak választotta meg a képviselőtestület. Ebben az exponált állásban is általános megbecsülésben részesült, minek eredményeként 1897. év tavaszán, a nyugalomba vonuló Osvald Dániel helyébe, egyhangú lelkesedéssel polgármesterré választották. A város igazi fejlődése az ő idejébe esik. Az Erzsébet-liget berendezés, villamos-telep, vágótüd, jéggyár, utcák.nyitása, városi és tömeges magánépítkezés, mind az ő vezetése alatt kezdődtek és fejeződtek be, ugyancsak o fejezte be a már előbb megkezdett vízvezeték építését. Valóban az ő polgármestersége alatt fejlődött ki Pápa igazi várossá. Legutébb a Pápa városi és VidékiTakarékpénztárnak volt igazgatója. Sokoldalú munkás életet tört ketté így a kérlelhetetlen halál. Temetése is méltó volt az ő nagyságához. A pompás ravatalt a városháza előcsarnokában állították fel. A temetés napján pedig innen a városháza elé vitték, ahol a temetési gyászszertartást Gersfner Ignác apátplébános végezte fényes papi segédlet mellett. Itt dr. Tenzlinger József mondott nagyhatású gyászbeszédet. Az összes pápai hivatalok és a nagyszámú közönség kisérte végig — az épen itt időző nagykanizsai katonazenekar mélábus gyászdalai mellett — a halottas kocsit a Kálvária-temetőbe. Itt a sirnál Kiss József ref. és Mesterházy László evang, lelkészek mondottak magasszárnyalású gyászbeszédet. Ezzel a nagy halott átadatott az anyaföldnek, emléke azonban feledhetetlen és örök marad Pápa város történelmében. R. I. P. Hivatalvizsgálat. Dr. Magyar Károly Veszprém vármegye főispánja f. hó 24-én a pápai jár. főszolgabírói hivatalban hivatalvizsgálatot tartott. A Kath. N3védő-Egyesiilet böjti estélye. Kedves, lélekemelő estélyt rendezett a Kath. Nővédőegyesület márc. 23-án a bencés főgimn. dísztermében. A farsangi kedves bohóságok után most az Istent kereső lélek szükségleteit akarlák kielégíteni s a katholikus vallás csodálatos szépségeivel szereztek a hatalmas számú közönségnek szivet-lelket nemesítő gyönyörűséget. Az előadást Németh Döme bencés tanár annyiszor csodált hegedüjátéka kezdte Nemcsicsné Széptóth Mária művészi harmoníumkisérete mellett. Majd Szentiványi Károly rátóti prépost mondott hatalmas, rendkívüli tudásról tanúskodó, mindenkit lenyűgöző beszédet. A 40 napi böjtről beszélt, mely visszavisz bennünket Krisztushoz. A fertőzés miatt gyanús hajókat, utasokat 40 napig helyezik vesztegzár aiá, hogy a betegségek bacilusaitói megtisztítsák őket. Az emberiségnek is szüksége van ilyen megtisztításra, mert tele van betegséggel. Erre való a nagyböjt. Az Ur Jézus is, aki magáravállalta az emberiség bűneit, 40 napig böjtölt a legelhagyatottabb vidéken. Krisztust kell követnünk, őt kell vezérünknek, célunknak ismernünk. Hisz az emberi értelem a legfőbb kérdésekben nem igazít el bennünket, az értelmi kultúra csődöt mon^ ^fc J^i s ••• A spiritizmusról. Nemrégiben egyik pápai ismerősömtől, akit — úgy látszik — rendkívül érdekel a dolog és maga is sokat foglalkozott vele, azt az első pillanatra meglepő fölszólítást kaptam, hogy szeretne valamelyes összefoglalást és lehetőleg tárgyilagos kritikát olvasni az okkultizmus azon 'fajáról, amely a világháború óta ismét olyannyira divatossá vált s amelyet spiritizmus, „szellemidézés" néven ismer a mai köztudat. Hamarosan Ígéretet is tettem neki, hogy mihelyt alkalom nyílik rá, eleget teszek erre az érdekes témára vonatkozó kívánságának. A „szellemeknek" a hadbavonult férjek, rokonok és ismerősök sorsa, holléte, állapota felőli aggodalmas kérdezgeíéséről, nemkülönben az elesett hősök lelkének „felidézéséről* már a háború éveiben is, de meg azóta is sokat lehetett hallani. Akadnak aztán olyan lelkes spritiszíák is, akik | a séance- kon való részvételen tapasztalt spiritiszta jelenségekből kiindulva világnézeti kérdések megoldására is vonnak belőlük következtetéseket, sőt — mint ők mondják — vallást alapítanak reájuk. Hogy már most mi a tényállás, mit kell tartani azokról a kötetekre rugó „túlvilági" üzenetekről s mit ér a spiritizmus mint vallásbölcseleti rendszer és hitvallás, azt — a szerkesztő úr szíves engedelméből — az alábbi sorokban dr. Schneider klasszikus müve (der neuere Geistersglaube) alapján kivánjuk rövid né hány szóban megoldani. A legegyszerűbben úgy juthatunk el célunkhoz, hogy elsősorban is éles különbséget teszünk a spiritizmus jelenségei és az ezekből levont következtetések, az ezekhez fűzött világnézeti magyarázatok között. — Magának a spiritizmusnak történésé nagyon régi és nagyon zavaros: rendkívüli nekézségekbe ütközik benne a tudatos szédelgésnek és csalásnak az öntudatlan csalódásokkal, szuggesztiókkal és hipnotikus állapotokkal tarkított, de alapjukban való jelenségektől való megkülönböztetése. Annyit azonban a már számos alkalommal leleplezett szédelgés mellett is el lehet ismerni, hogy a spiritizmus jelenségei között számos olyan meglepő és szokatlan eset is előfordul, amelyet ma még az ismert természeti törvényekből kimagyarázhatatlan, de minden bizonnyal természeti erők funkciójának, eredményének tarthatunk. Bármennyire is megpróbáltak minden bizonyításokat összehordani, a legszigorúbb tudományos vizsgálódás még máig sem tudta beigazolni, hogy a spiritiszta jelenségek között van-e olyan is, amelyet csak a séance-kon jelenlévő egyének lelkétől különböző szellemek közreműködésének föltevésével í lehetnek teljesen megérteni. Épen a legérdekesebb kérdés tehát, hogy ama közlemények, „üzenetek" tényleg a szellemeké-e, a tudomány réj széről bebizonyítatlan maradt. Ezek előrebocsájtása után a spiritiszta jelenségeket három csoportba foglalva bármily szük keretek között is ismertetés alá vesszük, hogy megfelelhessünk a föntebb fölvetett kérdésekre. 1. A spiritizmus számos jelensége, sőt jelenség-csoportja csaláson, szemfényvesztésen alapul, jóllehet a csalás leleplezése a beavatatlanokra nézve néha csaknem lehetetlen, minthogy sok ember egész a végletekig küzd annak a beismerése ellen, hogy meg van csalva. Maga Wundt is, a néhány éve meghalt hires lipcsei egyetemi tanár Ulrici halle i társához intézett nyiit levelében a csalási elméletet ajánlja, mint amely sok jelenséget, ami spiritisztikus nézőpontból megfoghatatlannak látszik, a legmegnyugtatóbb s legegyszerűbb módon megmagyaráz. A médiumok — hogy levelének néhány kikapott gondolatát közöljük — félnek a nyilvánosságtól s
