Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-12-28 / 52. szám

séggel szemben, ahol sem kis, sem nagybérlő, sem iparvállalatok nincsenek. A közmunkaváltság eltérései a különböző megyékben súlyos konkrét panaszok tárgyát képezték, melyek alapján a kamara megfogja sürgetni a közúti törvényjavaslatnak mielőbbi elfogadtatását, mert az utóbbi 10 év alatt talán alig volt ennél sike rültebb javaslata a kormánynak. S ennek áldásos hatása a mezőgazdaság szempontjából ki nem számitható lesz. A közgyűlés a forgalmiadó, a malmok által vámszázalék, a cukorrépa árának megállapítása, a kisbérletek terén tapasztalható uzsorahaszonbárek, az elmú t őszi vetőmaghitel, a tavaszi árpa, zab, burgonyavetőmag kormányakció tárgyában erélyesen állást foglalt. A kamara a földreform mielőbbi végrehajtását tarlja kivánatosnak úgy a megváltást szenvedők, mint a földhöz juttatottak s együtt az ország közgazdaságának érdekében. A mezőgazdaság részére elegendő üzemi és befektetési hitel lehetővé télelét s a külföldi kölcsönök magas kamatlábának leszállítását követelik. O mándy János igazgató megbízást nyert egy adóügyi U.mutató kiadására. Az 1925. évi költségvetés elfogadása s a kamarai törvény 31. §-a alapján a tagságukkal járó kötelezettségek nem teljesítése miatt törlendő tagok névjegyzékének elfogadása után Szauter Ferenc dr. indítványára a kö így ülés kös íönetet szavazott gróf Khuen Héderváry Károly elnöknek, a kamara eddigi hathatós és eredményes vezetéséért. denki, s fejezi ki magát az említett módon, de csak suttogva mernek beszélni, mert hátha megtudják az elégedetlenséget a szigorú megbízottak, s jövőre még akkor sem kapnak, ha megjavulnak. Így van-e, nem-e, nem tudom, meri én sem kaptam. Cserkész-ünnepély. Ha erről a kedves ünnepségről pár szóval be akarunk számolni, nem is tudjuk hamarjában, hogyan kezdjük, mit emeljünk ki a másik mellett erősebb nyomatékkal, hiszen ti kedves cserkészek, akár a délelőtti műsoros fogadalom tételeteket, akár a délutáni előadást, az .Apátlan Székelyek* szinrehozását tekintjük, mindenüt olyan sikerülten, olyan vérbeli magyar cserkészesen végeztetek. Megható pontja volt a délelőtti programmnak maga a fogadalomtétel. A parancsnok kemény, érces hangján, mélyenszántó, gyönyörű beszédben még egyszer fölvillantotta: az emberebb ember és magyarabb magyar cserkész-ideálját és utána az imént hallott eszmék katonájának 28 új cserkész esküdött fel. Majd a régi cserkészeihez fordult a parancs nok és kemény gerincességre és hü ségre lelkesítő szava után az „öreg" cserkészek fogadalmat újítottak. A cserkész quartett bájos melódiái után „Somlói idill" cimen szellemesen megírt és a cserkészélet nagy szeretetéről tanúskodó novellát olvasott fel Czinder György VIII. o. t. Az intézet zenekara ezután nagy tetszéssel adta elő Haydn: gyermek szimfóniáját; a természet madarhangjainak kedves aláfestései hangzottak benne s maga a siker elsősorban Németh Döme karmesteri rátermettségét és kiváló zenei ízlését dicséri. Az imádságra harsanó trombitaszóra, nem egy kemény férfiúnak könnybelábbadt a szeme és a cserkész imádság ... Istenben bizó méltóságos akkordjai zárták a hangulatos délelőtti ünnepséget. A délután fél 6 kor kezdődő „ Apátlan Székelyek" cimü szindarab, ugyancsak a zsúfolásig megtelt díszteremben játszódott le, páratlan sikerrel. Radványi darabjá nak alapgondolata: csak az Összetartás ereje szerezheti vissza a letépeti országrészeket s nem a fegyver hódit, hanem a lélek, a magasabb kultúra. Az első felvonásban a vértanúk fiainak, a kis apátlan székelyeknek gy ülésezését, avatási ünnepségét láttuk a „bús magyar imád-ág', a veszteségtudat és hősi elszántságuk miatt nem egy helyt könnyekik megható jelenetben. A kis Simon Jancsi a székely nép fájdalmát testesíti meg mintegy az előtte térdeplő Tordai Ernő előtt s a titkos szervezést végző urnő mélyen átérzett szerepével, mind itt, mind a hatásos kard jelenetben szintén nem egy könnyet váltott ki a nézők szeméből. Ugyanígy a székely szabadságért lelkesedő Keleti Miklós és az unokáiért aggódó öreg Tordai igen ügyes alakrasok voltak. A második felvonásban ítélkező oláh tisztekkel ismerkedünk meg, közülök intelligens játékavat kiváló az elegáns, franciáskodó világfi Si ranescu ezredes, nemkülönben „a szomorú filozófus" Galatzin őrnagy. Ugyancsak itt van igazi elemében a becsületes és furfangos észjárású öreg székely szolga: Gábor bácsi, aki már az első f-lvonasban megnyerte szinpatiánkat. Kósa Lajos, Oláhnak beöltözött székely pedig, mintha csak valamelyik kaszárnya előtti posztolásból került volna színpadra, olyan élethű volt minden ténykedése. A harmadik felvonásban aztán az eseményekben fordulat áll be; Tordai E. és Keleti M. titkos szervezése megtermi gyümölcsét; leverik az oláh sereget, elfogják az oláh katonákat, tiszteket. Felvonulnak előttünk az oláh bakák, a beöltözött székely katonák; a megrettenő civil birák, a kitűnő Siranescu, őrnagya és többi tisztje; még egyszer a ked ves apátlan székelyek, a mindig aggódó öregpapa, Ernő és Miklós és tanítanak hazaszeretetre, büszke magyar bánatra, összefogásra. — Itt hangzik a sajátos székely fölfogása is: mindig gondoltam, hogy háború után kapunk valamit O'áhországból, de hogy egész Oláhországot Erdélyhez csatolják, azt mégse hittem volna. Valóban ezzel a mélyen átérzett, finoman kidolgozott szinelőadássaí derék munkát végeztek a fiuk és a közönség is mély meghatódással és azzal a kívánsággal hagyta el a termet, hogy bár még egyszer színre kerülne ez a darab. De hadd említsük meg végső szavunkban azokat is, akiket az ün nepély előkészítésének oroszlánrésze illet, a fáradhatatlan és lelkes parancsnokot és a Boksay tanárurat, aki a harmadik felvonás gyönyörű kulisszáit rajzolta. Fiuk, ti kedves cserkészek, jó munkát végeztetek 1 Ott direktortok, ott a tanári kar s nagyszámú vendégsereg s boldogan gyönyörköd hettek teljesítménytekben s boldogan állapíthatták meg lendületes induta tok dalszavával: hogy kel a magyar éjben a hajnal... Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara december hó 20 án, szombaton délelőtt tartott közgyűlésén, milyen a 8 vármegye agrártársadalmának minden kúriája szokatlm nagy számban vett részt, Gróf Kuhen Héderváry Károly elnöki megnyitója sarán a Gazdakamara állást foglalt az igazsagos és arányos adózás keresztül vitele mellett s e célból egész adó zási rendszerünk átszervezését és egyszerűsítéséi tartja kivánatosnak. Lehetetlen tovább is f nntartani azt, hogy az adókivetéseket szorzószám mai eszközöljék. A jöved :lem és va gyonadó rendelettervezetek megfelelő módosítása érdekében a kannra sokat tett és ért is el eredményeket, de a gyakorlati keresztülvitel során közgyűlésen elhangzott panaszok még nagyon sok túlzásról és hibáról ad tak bzonyítékot. A? autonom vám tarifa elfogadásakor azt Ígérték, hogy annak tételeit a kereskedelmi szer ződések lényegesen módasítani fogják, ez azonban folyton késik. A kamara szükségesnek tartja a szerződések végleges megkötése előtt a gazdatársadalom érdekképviselete, szerveinek a megkérdezését. A közgyűlés a belügyminiszter 44.200/924 számú rendeleiének a mezőgazdasági termények itizvesz elleni megóvása tárgyaban teljes á dolgozását követeli szintén a g >z dák előzetes elhallgatásával a közős szérűk kötelező tűzbiztosításnak kimondásával. Kérni fogjá<, hogy a községeknek átengedett ker'seti adot ne minden község miga naszaalhassa fel, hm m ezeket a pénzügy minisztérium arányiagosan ossza szét a községek között tekintet nélkül arra, hogy mennyi az illető község kereseti adóbeszolgáltatasa, inert a jelenlegi állapot mellet* egyes községek a nagy Kereseti adóbevételein révén mélianytaian előnyhöz jutnak a kicsiny, szegény, vagy olyan KÖZ A pápai Képző- és Iparművészeti Társulat kiállítása. Joggal mondhatjuk, hogy a pápai Képző- és Iparművészeti Társulat büszkesége lehet Pápa városának. Ezen társulat kiemeli Pápát a közöl sé?es vidéki városok megszokott nívójából és ku'turcantrumává avatja. A társulat eddigi kiállításai is magas nívójúik voltak s ezen a tárla ton is örömmel állapítjuk meg, hogy a nívó mindig emelkedik, A tárlatot 2l-én dr. Tenzlinger József polgármester mint a társulat elnöke nyitotta meg, kit Batcza Leánder ügyvezető elnök üdvözölt. A polgármester megnyitó beszéde és a megnyitó órák diszes közönsége bizonyítéka annak, hogy itt értékes, nagy kultúrmunka folyik. — Melegen üdvözölte az elnök a megjelent és kiállító mö/észeket, kőztük a Rómában levő Parely (Hirz) I nrét, ki fiatal kora dacába miris tekintélyes nevet vívott ki marina< — Fábián Gyula és felesége Bicál ónkat, szorn bathelyi rajztanárokat, kiknek neve a külföldön, í^y Hollandiában máris ismertebb mint idehaza. A lelkes megnyitó u án a publikum elvegyült az ízlésesen fülkékké átalakított kiállí ási termekben és élvezte a mö/ékből kiáradó nemes művészetet. A magunk résíéről tudósításunkat az alábbiakban fogtáljuk össze: A mostani tárlat mar azért is magas nívójú, mert hovatovább kevesebb a másoiat s kezd domi/iálni a természet utáni rajzolás és festés. Eít a jövőben a társulat még radikálisabban fogja a kiállító mű/észéktől megkívánt. Viszont az idén az iparművészeti rész olv csekély, hogy alig számbaveiiető. Dj kezdjük sorban. A kiállító mű vészek nesztora, az öreg Herz bácsi a fiatalokat megszégyenítő könnyedséggel rajzolta meg önporiréját és festette meg olajképeit. Perely (Herz) Imre nagyon sok római és regebbi d >lgokat állított ki. D >igait szemlaive mindegyikben megnyilvánul a művészi tehetség, aki jelenleg még kutat, keres, de látjuk, h >gy megfogja találni azt, amit keres. Egyes djigait maris megvették. Fabian Gyula és felesége Biczó Ilonka szombathelyi rajzsanarok igen szép r jzxarcokkal szerepelnek. Egykéi üjyes vizf stmenyt is kiállítottak. — Hiczky E^on földbirtokos jól át érzi a magyar föd es levegő minden szépségét Őtőle nagyobb alkotási is varunk Lauer Gizella és Lauer Mária tanítónő* értékes színes pasztell fejekkel, tajakkal és tervezetekkel szerepellek. Müveikben mindig dominál a magtsaob művészies haladás. Losonczy Jenő koll. rajztanár precíz rajztudásáról tesz tanúbizonyságot, akár ceruzával, akár tollal, akár olajjal, vagy más technikával dolgozik. Máris több dolgát megvették. — Gaál József takarékpénztári tiszt kedves, napsütéses vizfestményeit, dr. Kiss Gábor harctéri témáit mindenki dicséri és méltatja. Mindketten szorgalmasan dolgoznak s témáik minden kínálkozó szépségét kiaknázzák. Kohányi Róbert dohánygyári gondnok ügyesen kezdi kiaknázni a fény és árnyék váltakozásait. Uj név a Bakker G;za dohánygyári tiszt neve e tárlaton, ki Nerád Margittal egyetembei egy ész biztos, hogy a jövő tárlaton már önálló természet utáni munkákkal fognak fellépni. Zivo^y Zoltán I. éves rajztanárjelölt dolgai után ítélve igen szép jövőt igér. Uj és máris meghódította a publikumot Bodolay Jenő, pápai ipariskolai igazgató. Portréi, karakteresek, vizfestménye igaz, rajzai precízek. Boksay Endrétől csak egy vizfestményt láttunk, a győri dunaparti részletet. Ó tőle is nagyobb kollekciót várunk. Most szóljunk azokról, akik nincsenek a tárlaton. Nem láttuk Barcza Leánder érdekes képeit, Lengyel Gyulát, Hénel Gusztávot, Régner Pált, Lubienszky grófnőt, Somogyi Annust, Buday Lajost, Kiss Ilonát. Iparmű • vészeink közül nem láttuk Dienes Tibort, Szente Jánosné*, Rimete Aladárt, Kiebovics Józsefet, Szkurszky iparművészt s:b. Ezt csak azért iktattuk ide, hogy ha ezek is, meg még a többi ismeretlenek is mind, mind elkezdenének dolgozni, micsoda hatalmas dunántúli centrummá lehetne avatni Papát. Ennek a kultúr centrumnak a kialakításán dolgozik, fáradozik a pápai Képző éslparművész Társulat. Ezen kiállításon jelenleg 190 darab különféle műtárgy van kiállí.va. A tárlat 27 én zárul. Oly szép anyag van együtt, hogy érdemes a megtekintésre és vásárlásra. Támogassuk tehát ezen nemes hivatást teljesítő kultúr intézményünket, mert mint polgármesterünk mondotta, ellenségeinket is csak kuiiúrfölényünkkel tudjuk legyőzni, NagyMagyarországot visszaszerezni. Pápa város adóhivatala értesíti az adózó közönséget, hogy az 1924. évi jövedelem- és vagyonadó kivetési lajstrom érvényesítve leérkezett s f. hó 27 tői 1925 jan. 3 ig bezárólag közszemlére lesz kitéve s a városi adóhivatalban a hivatalos órák alatt mindenki által betekinthető. Ellene az észrevételek a közszemléretétel első napjától számított 15 napon belül a pénzügyigazgatósághoz adhatók be.