Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-12-21 / 51. szám

z' a nemzetek szellemileg és érzelmileg, ami ránk nézve annál fontosabb, mert hisz a szomszédos államokban testvéreink milliói élnek szétszórva. Hogy a jóvátétel réme egyelőre elvonult fejünk felöl, hogy helyet kaptunk a Népszövetségben s külügyminiszterünk helyes orientálódása révén majd irányíiására is befolyhatunk, hogy csonttá-bőrré ványadt koronánk stabilizálódott s iránta a bizalom itthon és a külföldön megszilárdult, hogy a külföldi kölcsönnel úgy ahogy rendbe hozzuk államháztartásunkat, hogy a külföldi tőke u'at keres felénk, hogy egyre nagyobb biztonsággal nézhetünk a jövőbe, egyszóval hogy Magyarország helyzete javulóban van, ezt elsősorban azoknak köszönhetjük, akik a szomszéd államokhoz való gazdasági közeledés szükségességét idején fölismerték s ennek érdekében fáradhatatlanul dolgoztak. Városi közgyűlés. Csütörtökön, december hó 18-án délután 3 ónkor tartotta közgyűlését a városi képviselőtestület. Az elnöki bejelentések első pontja, a B lista megejiésére kikű dendő bi j zottság megválasztása. A képviselőtestület egyhangu'ag elfogadta a tanácstól javasolt bizottságot, melynek tagjai lettek: Fa Mihály, Kende Ádám, Kőrös Endre. Hajnóczy Béla, dr. Molnár Imre és Szakács Dániel. Egyhangúlag fogadta el a képviselőtestület a városi tanácsnak a nyugdijszabályrendeletre, a kegydíjak szabályozására és Török Antal hivatalszolga nyugdíjazására vonatkozó javaslatát. Tőrök Antalnak a polgármester előterjesztésére a képviselőtestület 40 évi hűséges szolgálata után köszönetét fejezte ki. Megszavazta a közgyűlés a város tisztviselőinek előlegét, melyet 12 hónapig egyenlő részletekben fognak levonni. Bemutatta a tanács a jövő évi virilisták jegyzékét. (A virilisták névjegyzékét a jövő számunkban közöljük.) A hordárok javasolt díját a közgyűlés mégegyszeresére emelte. Felemelle a bérkocsik díját, aranyparitást engedélyezett a kéményseprőknek. Az árvák, gondnokság alatt levők vagyonára és az alapítványi pénzek elhelyezésére vonatkozóan elfogadta a pápai pénzintézetek ajánlatát, mely szerint ők hajlandók megadni a bankkamatláb másfélszeresét. Elutasító javaslattal állt a tanács a közgyűlés elé Horváth István magánpolgári iskolai igazgató kérelmével szemben, aki a városi t£nációi fűtési és világítási segélyt kért isko Iája számára. Készen volt a városi közgyűlés a leszavazásra, de nem kellett senkinek se magát exponálni a talán kissé kényes ügyben, Elvégezték azt olyanok, kiktől talán A hét eseményei. Jíités müvét Szolgálják. Azok a rendkívü'i erőfeszítések, melyeket az ország gazdasági életének megalapozására fordít, a külföld egyre szélesebb köreinek érdeklődését keltik föl s egyre általánosabb a bizalom és rokonszenv, mely azon törekvésünket kiséri, hogy mint a haladás és kultúra tényezője, méltókép illeszkedhessünk be a nemzetek közösségébe. S hogy ezt a bizalmat megóvjuk és biztosítsuk, ahhoz szükséges, hogy a magyar sajtó a külügyi kérdésekben igyekezzék egységes közvéleményt teremteni, mert ez ad erőt a külügyi politikának s ez szerez tiszteletet a nemzetnek. Ugyanezeket az elveket vallja s valósítja meg az új pénzügyminiszter is, aki Gladstone szavaival hirdeti, hogy kritikus időkben a pénzügyminiszternek gazdasági miniszternek kell lennie. Hí a németek és franciák között — akik évszázados gyűlölködésben állanak egymással, — létre tudott jönni a gazdasági megértés, akkor közöttünk és a szomszéd államok között a háború következtében megszakadt évszázados kapcsolatokat szintén helyre kell állítanunk. Ezt követeli a világ gazdasági fejlődése, ezt az engesztelődést és békét hirdető világpolitikai irányzat. Hogy Bethlennek a jóvátételre lefoglalt államvagyon zálogát sikerült feloldatni s az államháztartás rendbehozására a külföldi kölcsönt megszerezni, ebben jelentékeny részük van azoknak is, kik a külföld pénzügyi és közgazdasági előkelőségeivel állandó kapcsolatban lévén, a magyar életrevalóságban és becsületességben hitelt keltettek. Nemzetgyűlési képviselőnk, dr. Paupera Ferenc, szintén sokat do'gozoít a külfölddel való gazdasági kapcsolatok megteremtésében. Angol és francia érdekeltségeket vont be magyar vállalatok felvirágoztatásába, majd fáradságos és hosszú munkával létrehozta a magyar cseh és csehmagyar kereskedelmi testvérkamarát, mely mindkát államra vonatkozólag elsőrangú létérdeket képvisel. Folyamatban vannak a magyarcseh kereskedelmi tárgyalások is s a szerződés létrejötte esefén kilátás van arra, hogy a monarchiával fennállott és gazdasági jólétünket biztosító kereskedelmi kötelékek egyik legfontosabb szálát visszaszerezve, eredményesebben fognak küzdhetni a népeket sanyargató drágasággal szemben. Hamarosan megkezd 3dik a többi fontosabb — elsősorban a magyarromán — külkereskedelmi szerződések tárgyalása is, melyek mind gazdasági talpraállásunkat lesznek hivatva szolgálni. Talán említenünk sem kell, hogy a gazdasági kapcsolatok felvétele, a külkereskedelmi tárgyalások a nemzet tekintélyét és méltóságát nem sérthetik s az ország politikai és nemzeti érdekeit az őrt állók minden körülmények között megvédelmezik. Viszont éppen a gazdasági megértés kapcsán jutnak egymáshoz közelebb Dr. Paupera Ferenc a nemzetgyűlési bizottságban. A nem zetgyűiás f. hó 13 iki ülésén alakul tak meg az egyes bizottságok. Dr. Paupera Ferencet a három legfon tosabb bizottságba, a közgazdasági, a pénzügyi és a zárószámaddsi bizottságba választották be. Ez utóbbi, a zárószámadási bizottság nyomban meg is alakult s egyhangú lelkesedéssel dr. Paupera Ferenc nemzetgyu ési képviselőnket választotta meg elnökévé. Paupera e megtisztelő választás elől két izben is kitért, de mikor a bizottsági tagok bizalma kiváló képességeire való tekintettel harmadízben is csak feléje irányult, elfogadta az elnöki tisztséget. Megemlítjük itt, hogy erre a bizottságra igen nagy és fontos munka vár. Nemcsak az ország nehéz gazdasági viszonyaiból kifolyólag, hanem azért is, mert a költségvetés 1912 óta, tehát 12 éven át nincs zárószámadásilag elszámolva. Nemzetgyűlési képviselőnk már is hozzálátott a zárszámadások áttanulmányozásához, hogy a parlament új ülésszakának, január 14-én történendő megnyitásakor a fjizot ság azonnal megkezd hesse működését. A politika hírei. A nemzetgyűlés a héten egynapos vitában tárgyalta az indemnitást s január 12-ig elnapolta magát. — A kivonult ellen zék még mindig passzivitásban van s újabban már azt a gondolatot is felvetette, hogy lemond a mandátu máról, ami azonban, tekintettel az ország hangulatára, alig történik meg. A bombapor vádlottait elítélték. A bíróság f. hó 13 án hirdette ki Ítéletét a bombapörben. Márffyt és Marosi Károly halálra, Szászt, Horváth—Kolost 6, Varga Ferencet 5. Radót 10 évi fogházra ítélte. Az elitéltek fellebbeztek. Lesz e valorizáció ? A valori záció kérdéséről nyilatkoíott legutóbb Bud János pénzügyminiszter a Ker. Nemzeti Gazdasági Párt értekezletén. Kijelentette, hogy általános valorizációról nem lehet szó, de a részletes valorizációról már több javaslat áll készen a különböző minisztériumokban. Nevezetesen van tervezet a baleseti járulékok, a tiltott cselekmények bői eredő kártérítési követelések, a családi és öröklési jogcimen alapuló pénztartozások valorizálására vonatkozóan. Ezek a tervezetek csak azt mondják ki, hogy a szóbanforgó ese tekben valorizálni kell. A valorizálást azonban a bíróságra kell bizni, amely a felek anyagi viszonyának magfelelően dönt saját belátása szerint. A valorizálás legnagyobb p

roblémája a háború kitörésétől kezdve a pénz értékének állandósulásáig felvett hi telek valorizálása. Az elszakított javak felbecsülése. A jóvátételi bizottság megkezd e az elszakított területen levő javak fel becsü'ését s azok értékét a magyar jóvátétel számlájára irja. Csakhogy egyszer már vissza is .kapunk valamit. igaz, nem sok köszönet lesz benne, mert hiszen ellenségeink fogják a javakat felbecsülni. Uj szorzószám. Már hónapok óta kísért az új szorzószám, most azonban megvalósul, de csak a vámoknál. Az tddigi 17 000 es szorzó szám helyett 15 (M30 lesz a vamoknál a szorzószám, míg a gazdtsági élet egyéb viszonylatainál s a tisztviselők fizetésénél megmarad a régi 17.000-es szorzószám. több megértést is e'várhatott volna a város legújabb iskolája. A tanács és közgyűlés Grátzer János felszólalását nem vette figyelembe s arra hivatkozva, hogy más intézetek sem kapnak a várostól segítséget s nem akar precedenst teremteni, örömmel leszavazta a segítséget. Mi azonban a tekintetes közgyűléssel szemben különvéleményen vagyunk. Mi látjuk azt, hagy az iskolára szükség van, mert lám intrikák ellenére is megtelt s megtelt a másik polgári is. A kis baj mellett, hogy precedenst teremtettek, pótolták volna az elődök mulasztását a megszavazással. A polgári iskola megnyitásánál a város képviselője oly lelkes szavakkal üdvözölte az új iskolát, hogy azt hittük, a város tudatára ébredt régi mulasztásának. De hát úgy látszik, hogy az elragadtatás csak egyéni meggyőződés kifejezése volt, vagy csak tószthangulat. De nem baj, ha Pápán nem is gondolnak arra, hogy iskolát adjanak az ifjúságnak, a kultuszminiszter gondol rá. Néhány hónap múlva a kultuszminiszter térövezete törvény lesz s megvalósul a polgári iskola Pápán is. Hiába keresnek kibúvót. Vagy a városnak, vagy a róm. kaíh. hitközségnek meg kell csinálni az új iskolát. Szóba került interpelláció alakjában még a hősök emlékének felállítása és a képviselőtestületi választás. Az előbbire vonatkozóan a polgármester kijelentette, hogy a tanács foglalkozik a kérdéssel. A választást illetően pedig azt a felvilágosítást adta, hogy az nem ejthető meg addig, míg a rendezett tanácsft váio okról szóló törvény el nem készül. A tisztességtelen versenyről szóló törvény ismertetése Közli: dr Karikó Imre, Kereskedslmiés Iparkamarai titkár, Győr. A tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. tudvalevőleg már 1924 évi május hó 15 ik napján életbelépett, mely törvénycikk alapján Budapesten mar több Ítéletet is hoztak. Mivel a vidéki kereskedők és iparosok is állandóan érdeklődnek a tisztességtelen versenyről szóló törvény fontosabb rendelkezései iránt, ezen törvénycikk tartalmát röviden, a következőkben ismertetem: Az 1923. évi V t.-c.- ben foglalt és a tisztességtelen versenyt Magyarországon legelőször szabályozó törvény főcélja az, hogy ne fejlődjék ki o'y üzleti verseny, amely az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütközik. A tisztességtelen versenyről szóló törvény öt csoportot különböztet meg, melyek az üzleti tisztesség vagy a jó erköcs határát túl lépik, ezen öt csoport a következő: 1. Reklámszédelgés, vagyis szédelgő feldicsérés, melyet elkövet az az egyéa, aki az árut kelendőségének