Pápa és Vidéke, 21. évfolyam 1-52. sz. (1924)

1924-10-26 / 43. szám

flilíflaetésl árak: negyedévre 0060 ker., egy POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség: Fö-utca 12. Kiadóhivatal hónapra 8020 kor. ... , Fő-utca 12, szám. tgyes szám ár a darabonként 2000 kor. lilefgjeSenife minden vasárnap. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A keresztény sajtó. „Csodálatos az ember találékony sága, mellyel magukat mentegetni, a munka alól kivonni tudják, ha a kereszténység, a magyarság egyik legfontosabb ügyéről, a sajtóról van szó", mondotta Hindy Zoltán, az Orsz. Kath. Szövetség igazgatója a múlt vasárnapi sajtónapon. Szavai a keresztény sajtó szomorú helyzetére vetettek fényt. Mikor néhány évvel ezelőtt lelkes emberek összehozták a keresztény sajtó alapját, micsoda lázas izgatottság, aggódás vett rajtunk erőt, mennyi kint szenvedtünk, hogy annyi áldozat eredményekép az ország vezetőinek vaskalapossága miatt nem indulhatott országmentő útjára a keresztény sajtó. Láttuk az országrombolást, s nem védhettük ki. Felkészületlenül, sajtó nélkül ért bennünket az 1918-as felfordulás. Büntetlenül, ellensúlyozás nélkül mérgezhetett, teremthetett közvéleményt a felforgató sajtó. S hogy újra lélekzethez jutottunk, eiső dolgunk volt megteremteni a hatalmas keresztény sajtót. A sok disszonancia közepette hittük, hogy egyetlen eredménye mégis van a keresztény kurzusnak. Van már ker. sajtó. Azonban egy kis körülnézés 1924 őszén, alaposan kiábrándíthat bennünket ezen féltve őrzött, aggódva melengetett hiedelmünkből, s szomorúan kell elismernünk, mennyire igazak Hindy Zoltán fentidézett szavai, A keresztény sajtót nem támogatja a keresztény közönség. Nem támogatja egyik része, mert nem tud annyira felemelkedni, hogy annak fontosságát átérezze, s ha törődik is a ker. sajtóval, annak ügyét csak egyik, nem tudom én hányadrangú feladatnak tartja. Minden másra előbb gondol, előbb áldozik, mint erre a legeslegelsőre, legeslegszükségesebbre. A másik rész pedig csak fitymálással, megnemértéssel beszél a ker. sajtóról. Ennek a résznek mindig csak kifogásolni valója van a keresztény sajtón. Ügyét soha elő nem mozdítja, munkájában részt nem vesz. Lesújtó összehasonlítást végez a keresztény lapok és az ellenség lapjai között annélkül, hogy a keresztény lapokat ismerné. • A tekintélyt, erkölcsöt romboló, magyarságunkat kikezdő sajtó újra az egész országra közvéleményt tud kényszeríteni. A közgondolkodás, s ezzel a közélet irányítása hovatovább ismét azok kezébe kerülj kiknek közömbös a kereszténység, a magyarság ügye. Az 1918-as országrontók már nyiltan hangoztatják, mire törekednek, fennhordják fejüket, mintha nekik az ország 1918-ért hálával tartozna. S mi züllesztett bennünket újra idáig ? A sajtójuk, mely naponként százakat hódít el a keresztény gondolkodás útjáról, mely megmérgezi a közvéleményt s készíti nekik az utat. S mi még mindig, vagy inkább újra az ellenséges sajtótól terjesztett közvélemény rabjai vagyunk. Egyik résaről leszóljuk azt a sajtót, melyet nem is ismerünk, melyet pedig fáradhatatlan munkásai igazán magas nívón tartanak, másrészt pedig kevés intelligenciát eláruló könnyelmű megjegyzésekkel rábízzuk ügyét azokra, kiknek mint mondani szokták, van miből. Nem jut eszükbe, hisz rem is gondolkodnak a kérdésről, hogy sajtót lehet alapítani bőkezűséggel, de fenntartani csak a közönség áldozatkészségéből lehet. A hét eseményei. A politika hirei. A képviselőház a múlt héien a fővárosi javaslatot tárgyalta a tőle megszokott finom tónusban. — A képviselőházi ülésekkel párhuzamoson folytak azok a tárgyalások, ms.lyek a már hetek óta huződó válságot akarják elsimítani. Nagyatádit és híveit iparkodik Bethlen kielégíteni, s amint látszik elmegy a végső határig. Feláldoz embereket, minisztereket, lesz kisüst De mintha evés közben jönne meg az étvágy, Nagyatádiék egyre többet követelnek, úgy hogy már felmerültek olyan hírek, hogy Bethlen lemond, s helyette Vas József alakít kormányt. Külföldi választások Ugy látszik, külföldön sincs valami nagy békesség és megértés a pártok kőzött. Az angol parlament után a német birodalmi gyűlést, majd a porosz országgyűlést oszlatták fel. Elkeseredett küzdelmet vívnak a pártok, hogy a december 7-én lezajló választásokon többséget szerezzenek maguknak. A szociálisták a demokrácia megmentését hangoztatják, a hazafias pártok jelszava pedig: Soha többé szociáldemokrata uralmat. November 1 én emelkednek a lakbérek. A november elsejével kezdődő évnegyedre a lakbér an április 30 án kiadott 3333/1924. számú rendelet alapján az 1917. évi lakbér 15 százaléka, az üzletbér pedig az 1917-ikinek 34 százaléka lesz, Ez az emelkedés az előző negyedévi bérek hez képest a lakásoknál 50, az üzletbéreknél pedig 32 5 százalékos drágulást jelent. Életrevaló javaslat. Zala megye őszi közgyűlésén felirattal fordult a nemzetgyűléshez, hogy a létszámcsökkentést ne csak ott hajtsák végre, ahol az gyakran a köz hátrányára szolgál, hanem ott is, ahol a létszámcsökkentés minden fontosabb nemzeti érdek sérelme nélkül végrehajtható. Indítványozza a felirat, hogy a jövő országgyűlés tagjainak számát az ország területének és lakosságának megfelelően állapítsák meg. Ugyanis Csonka Magyarországon a mai képviselői létszám fele is ele gendő volna. — Igazuk van a jó zalaiaknak. Arra a munkára, amit most a képviselőtestület végez, még a fele is sok. A jelek válságos időre mutatnak. A keresztény és kereszténytelen, a magyarság és a nemzetköziség között hamarosan összecsapásra kerülhet a sor. S mi lesz akkor, ha százak, ezrek, kik hozzánk tartoznának nem állanak a zászló alá, akik ott vannak is, megmételyezve az ellenséges sajtótól teremtett közhangulattól, megbízhatatlanok. Gondoljunk 1918-ra, arra a sok elképpesztő zászlóhajlásra, gyáva árulásra. Gondolkodjunk s tegyük meg kötelességünket a keresztény sajtóval szemben. A Kath. Nővédőegyesület közgyűlése. Csütörtökön délután a katholikus hölgyvilág élénk érdeklődése mellett tartotta meg a Kath. Nővédő Egyesület évi rendes közgyűlését. Különös jelemőséget adott az idei közgyűlésnek sz elnöki szék betöltése, mely Blazovich Jákó reálgimn. igazgató távozásával megüresedett. A gyűlés megnyitása után Boldoghy Máriusz tígyv. elnök előterjesztette a választmány javaslatán mely az elnöki tisztre dr. Niszler Teodóz reálgimn. igazgatót jelölte. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel járult hozzá a javaslathoz, s nagy szeretette!, lelkes éljenzéssei fogadta az új elnököt, akit a tisztikar és választmánytagjaiból áiló küldöttség hivott meg a közgyűlésre. Wolmuthné Qalamb Ilona szivből fakadt szavakkal üdvözölte az egyesület nevében, melyre válaszában az új elnök meghatottan köszönte meg azt a szeretetei és bizalmat, melyet oly bőkezűen előlegeztek személyének ígéretet tett, hogy minden gondja oda irányul majd, hogy lehetőleg vaióra váltsa a reményeket, melyeket működéséhez fűznek, s tovább fejlessze azt a szép munkát, mely a Nővédőt eddi is jellemezte. Bizik benne, hogy tagok lelkes támogatására mindig számíthat, s az isteni kegyelemtői is segítve, harmonikus munkával eíéri az egyesület azt, hogy mind tagjaiban, mind pedig pártfogoltjaibars megvalósul a Nővédő ideális célja. Ezek után kegyeletes szavakkal emlékezett meg elődjéről, Blazovich Jákóról, a lankadatlan munka embe~