Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-05-27 / 21. szám

1 -——-—— — - • - ) Előfizetési árak: negyedévre 300 kor., egyhónapra 100 kor. Egyes szám ára darabonként 25 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Ba

XK'^'l WlltWW A feeresztényszociáEisták kétnapos országos kongresszusa. Pünkösd ünnepén, verőfényes tavaszi napon, ünnepi hangulatban és bizó öntudattal jöttek össze Budapesten a magyar kereszíényszociálisták, hogy országos kongresszusukon a régi elvek szerint uj mesgyéket, uj szociális munKaprogrammot jelöljenek ki és seregszemlét tartsanak táboruk felett. Megkapóan szép testvériességben vonultak fel e kongresszusra a fekete ruháju nagy asszonyok, méltóságos urak és más közéleti előkelőségek ép úgy, mint az egészséges napbarnított arcú földmivesek és ipari munkások százai egyaránt. A kongresszust az egyetemi templomban Veni Sancte nyitotta meg, melyen a keresztényszociálista szervezetek zászlók alatt vettek részt. Szentmise után P. Bangha Béla beszélt arról, hogy a szociális kérdés alapja csak Krisztus lehet. Ha a kereszténység, Krisztus csak huszonnégy órára valóban uralkodó lenne, minden szociális kérdés megoldódnék. A templomból a régi országházba vonult a tömeg, ahol tíz órakor kezdődött a Keresztényszociálista Földmunkások és Földmivesek Szövetségének kongresszusa. A gyűlést Kocsán Karo'y szövet ségi elnök nyitotta meg. U.ána Csik József nemzetgyűlési képvsielő főtitkár jelentésében huszonnégyezer szervezett ker. szoc. földmivesről számolt be, a jelentés azonban elpanaszolta, hogy a keresztény alapon való szervezkedés elé a hatóságok indokolatlan ellenszenve akadályokat gördít. Majd a tisztikar választása következett. Elnök újból Kocsán Ká roly, főtitkár Csík József nemzetgyűlési képviselő lett, aki a földreformról és a mezőgazdasági szociális kérdésekről tartott tartalmas beszédet. Délután 3 órakor a régi országház zsúfo t termében kezdődött a Ker. Szoc. Párt országos kongreszszusa, amelyen a csonka ország 48 pártszervezete képviseltette magát. A magyar Hiszekegy elmondása után Haller István v. kultuszminiszter, az országos párt elnöke nyitotta meg a gyűlést. Pünkösd ünnepe — mondotta — a keresztényszocializmus szimbóluma és ünnepe. Pünkösd a keresztény szeretet, de az igazság ünnepe is és annak a dokumentálása, hogy ezen a világon csak a keresztény igazság győzhet. A megnyiíó előadás után Somogyi József v. nemzetgyűlési képviselő a keresztényszociálizmus és a földmíves társadalom helyzetével foglalkozott. Müller Antal a keresztény iparosok képviseletében mondott beszédet. Végén határozati javaslatot nyújtott bi a képesített magyar iparosok megmentése érdekében. Félórás szünet után nyilvános ülés kezdődött, melynek első szónoka Szabó József képviselő, a munkáskérdésnek törvényhozás utján való rendezését sürgette. Griger Miklós a társadalmi és gazdasági élet bajait tette szóvá. Hétfőn reggel 9 órakor folytatódott a kongresszus. Az elnöki megnyitó után Záborszky István dr., a Munkásbiztosító Pénztár főorvosa a mum.ásbiztosításrói, dr. Lakatos Géza a pártprogrammrói tartott előadást, Koródi Katona János pedig az új párti zabályzatot ismertette. Ezután megválasztották az új pártelnökséget. Pártelnök lett Haller István, főtitkár Szabó József képviselő. Választottak 15 tagu párt vezetőséget. Griger Aladár, Haller József és dr. Zibolin Endre előadásai után Haller István mondott záróbeszédet. A nevezetes pártkongresszus, mely a ker. szoc. mozgalomba eleven, lüktető életet vitf bele, csak jó hatással lehet a jelen sivár, magyar közéletre. Akik ott vDltunk, azzal a szent meggyőződéssel teltünk el, hogy jó és ig«z ügyet szolgálunk és bármilyen keserves és tövises is az ut, a mi biztos győzelmünk nem maradhat el. A HANSz. ünnepségei. Pünkösd vasárnapján rendezle a Mansz. pápai fiókja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés azonban messze túlnőtt a szokott kereteken, a lelkes, magas r.ivóju ünnepségek egész sorozata fogta körül. A közöny, apathia helyett, ami sok mozgalmunkat fojtogatja, elszánt, céltudatos' munkát, üde, idealizmussal átfűtött lelkesedést látunk. A. két napon sok remény csillogott, s ennek mi, akiket megmegkisért a csüggedés, úgy tudunk örülni . . . Az ünnepségekre megérkezett a fővárosból a Mansz. országos elnöknője, Tormay Cecil is, akinek kíséretében voltak Horváth Gézáné, Ágoston Gézáné, Gregerson Lujza és Kiss Ida, a győri Mansz. elnöknője. Az ünnepségek sorozatát a Kaszinó nagytermében rendezett magyar iparművészeti és háziipari kiállítás megnyitása vezette be pünkösd első napján délután fél 4 órakor. Gamerra A. Mária bárónő, a pápai Mansz. lelkes, fáradhatatlan elnöknője üdvözölte a budapesti vendégeket, majd ismertette azt a célt, amelyet a kiállítás szolgál. A magyar munka és tehetség bizonyítéka a kiállítás. Erre nekünk, akiket lélekben és vagyonban megraboltak, oly nagy szükségünk van 1 A magyar műit hatalmas, gazdag kincstár, amelyhez nem férhet még az áníánt jóvátételi bizottsága sem, s ameiyből sokat kell áthoznunk a jelenbe, hogy megteremtsük a jövőt. A. magyar asszonyok leikök nagy hitével dolgoznak annak ' az aranyhidnak fölépítésén, amely a múltból a jobb jövőbe vezet. A kiállítás nagy biztatás akar lenni: nem vesztettünk el mindent... A lelkes, mély gondolatokat fölkaroló beszédre Tormay Cecil válaszolt. Megköszönte a kedves meglepetést: a kiállítást. Meghatódva néz körül a sok szép munka között s mindennünen biztatás, remény mosolyog feléje. De a legnagyobb örömmel a pápai Mansz. által kiállított munkákon pihen tekintete. Csak egy hónapja, hogy megindultak a szövőszékek s ime már kész ruhákat is látunk. Büszke örömmel hajtja meg az elismerés zászlaját a pápai lelkes, munkás elnöknő és buzgó munkatársai előtt. A szép beszéd után a vendégek részletesen is megtekintették a kiállítást. Délután féi 6 órakor kezdődött meg a közgyűlés a városháza nagytermében nagyszámú és előkelő közönség részvételével. Gamerra Albería Mária bárónő elnöki megnyitójában üdvözölte a" vidéki vendégeket s í megjelenteket, meghatódva mond hálát mindazoknak, akik az elmúlt évben a szövetségben dolgoztak. A munka, amelyet a pápai fiók végzett, statisztikailag nem nagy, de nagy értékű volt lélek szerint. Mély értelmű, szép szavakban mutatott rá a magyar asszony missziójára a jelenben. A @o!goíát járó szegény nemzetnek nagy szüksége van a magyar női lélekre. Nekünk, magyar asszonyoknak, úgymond, ott a helyünk a magyar Golgotán, a magyar kereszt körü| Szeretetre teremtett női lelkünk minden ereje, lelkesedése, áldozatossága legyen a tépett magyar hazáé. A gyűlölködés romboló, pusztító tüzét elfojtani s az egymást megértő, áldozatos, nagylelkű szeretet tüzét kigyújtani a magyar vi'ágban: ez a magyar asszony nagy küldetése. Magyar húsvétról csak úgy álmodhatunk, ha küldetésünket betöltjük. Lelkes taps zúgott föl a szép beszéd nyomán. Majd Pongrácz Józsefné ügyvezető alelnöknő olvasta föl szép szavakkal, meleg, finom lélekkel megirt jelentését, amelyben vázolta a páp3i fiók múlt évi munkáját. A Mansz. elsősorban azokat a munkatereket kereste föl, amelyek számára a helybeli agilis buzgó egyesületeknek már nem voit si-:n munkásuk, sem idejük. Az év 1-. gfoníosabb eseménye a szövőszékek felállítása volt, amelyektől oly sokat várunk. Megemlíti, hogy kevés a tagok száma s kéri a pápai nőket, hogy soraik közé ne engedjék beférkőzni a közönyt. A magyar ESZszonynak, ha valaha, úgy ma a munka asszonyának kell lennie! A kerekded, finom jelentés után, amelynél szebbet ritkán hallottunk, Tormay Cecil emelkedett föl szólásra. Nem szónokolni akar, csak a fajáért rajongó léikét kitárni. Az alelnöknő szép jelentéséből egy szám, a tagok száma, sirt ki. Ez a szám megütött. Ním hiszek neki. Nem hiszem, hogy Pápán ne volna kétszáznál több asszony, aki magyarnak vallja magát. Ne engedjük, hogy a fespedés, közöny legyen úrrá a magyar női világban. Lássuk meg, hogy a Gondviselés nekünk nagy szerepet szánt Európa életében. Elmondja, hogy a napokban egy előkelő angol úrral beszélgetett. Büszkén mondotta az angolnak, hogy a magyar fajt Európa egyik legértékesebb népének látja. Az angol kétkedéssel fogadja a megállapítást. Mi lenne önökkel, ha nem is országuk, de tartományaik 7lVa •/• át elvesztenék ? Elpusztulnánk, volt a felelet. Lássa, mivelünk az történt s mégsem esünk kétségbe, sőt bizunk a magyar jövőben ! Ezt a hitet ébren tartani, növelni a férfiakban, ez a mi nagyszerű hivatásunk! De e munkához az kell, hogy ez a hit elsősorban a mi lelkünkben lobogjon. " . A hatalmas, szenvedélyesen ma-