Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)
1923-11-18 / 46. szám
Papa, 1823 november 18, vasárnap. Ara 300 kor, XX. évfolyam, 46. szám. iWIWillllllliMWiM^^ " ^ilWfIBfflrJiiMIIJ^BflflfMffl IHTlUf •lOtizetésI iraki negyedévre 3000 kor,, egytténapra 1000 kor. Igyes szám ára darabonként 300 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőségi Llget-ucca 42. Kiadóhivatal: Ker. Nemzeti Nyomda. Hirdetések milliméteres díjszabás szerlat. A német trónörökös. A közeinapoknak kétségtelenül legérdekesebb eseménye, hogy a német trónörökös, Frigyes Vilmos, ki eddig Németalföldön tartózkodott, visszatért hazájába. Egyelőre Oelsben levő birtokára utazott. A visszatérés nem titokban történt, hanem nyiitan. A német köztársasági kormány az engedélyt neki megadta azon indokolással, hogy mivel ő nincs internálva, s a német' állam polgára, tehát semmi akadálya a visszatérésének nincs. Franciaország azonban sietett tiltakozó jegyzéket küldeni, amelyhez csatlakozott Belgium is. Kíváncsian várjuk ez ügy további fejleményeit. A mi trónörökösünk pedig Spanyolországban egy — Pápán, a bencés főgimnáziumban működő és közszeretetben álló — magyar bencés tanár, Schlamadinger (Solymos) Vendel vezetése mellett, szorgalmasan készül jövendő nagy fontosságú, történelmi szereplésére. A magyar viszonyok még nem engedik meg a német példa követését, mert bizony sajnos, e kérdésben nem is ellenségeink a leghibásabbak, hanem a nemzetnek az a bizonyos kisebb része, amely trónörökösünk atyját, a felkent magyar királyt is kiűzte, száműzte és a halálba kergette. Ezeknek csakugyan nem fontos a magyar trónörökös ügye sem. A nemzetnek az a nagyobbik bizonyos része azonban - amely a kiűzetésben, száműzetésben t yütt szenvedett és érzett a ronás királyával és esküjét |i szegte meg — epedve várja n pillanatot, amikor a ma^trónörökös is reá teheti és ^hgja tenni lábát a magyar földre ép olyan nyiitan, nyugodtan, mint most német kollégája tette. És akkor megint fogjuk hallani az esküt, amelyet az a bizonyos kisebb rész a nemrég lefolyt eseményekben minden szemrebbenés nélkül megszegett. így "így i esz a z> me r* így keli annak legitime is lenni és így lesz az, mert „tempóra mutantur et nos mutamur inillis", ami magyarul annyit jelent, „változnak az idők és mi is változunk őbennük". A politika legújabb eseményei. A földreform-novella tárgyalása a bizottságban. — A vallás alap. — Az Ulain ügy. A földreform bizottsági tárgyalása iránt általában nem nagy az érdeklődés. Ebből az látszik, hogy az u. n. nagy jeleneteket a parlamentnek tartogatják úgy a pártok, mint az egyesek. — Ezeken a tárgyalásokon a a szerdai értekezleten, amikor speciális kath. érdekekről folyt a vita, így a valtásalspokról, az egész kath. célvagyon mentesítéséről, megtörtént a nagy csoda, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt leszavazták, vagyis nem fogadták el azt a tervezetet, amely a kath. célvagyonokat és vallásalapokat is meg akarta bolygatni. Egyszóval a kath. érdekek a bizottsági tárgyaláson fényes győzelmet arattak. Hogy Nagyatádi mérgesen otthagyta a termet és kivonult, ez ő tőle érthető. — A Kegyelmes Urat azzal vigasztalták hívei, hogy ezt a csorbát majd a parlament kiköszörüli. Véleményünk szerint azonban ha majd a parlamenti vitában mindenki résen lesz, aki a szivén viseli a kath. ügyet, a csorba ott is csorba marad. Az Ulain ügy kisebb-nagyobb részletei még ma is bő tápot nyújtanak, hogy ezzel kapcsolatban olyan közlemények lássanak napvilágot, amelyeknek az egész Ulain ügyhöz semmi közük sincsen s amelyeknek egyedüli célja, hogy a ker. nemzeti irányzaton üssenek. Halált kiáltanak Uiainre — akitől minket is sok minden elválaszt — de közben nem szűnnek meg olyan gyilkosokat éltetni, magasztalni és amnesztiát kiabálni, akik százszor bűnösebbek Ulainnál. Ha ezek védelmében olyan hangosak, szinte nevetségessé válnak ez újabb büngy reklamírozásában. Azt hiszik talán, hogy ezen újabb bünügy felfuvásával elhomályosulnak régi bűneik. Taktikának nem rossz taktika, de nagyon is kilátszik belőle a lóláb. Hallgassanak inkább tehát s bizzák az egész Ulain ügyet a bíróságra, mert az ő ügyük is odatartozik s még az is elintézetlen. Azoknak ugyanis, akiknek kétségtelen nagyobb bűneik felett az ítélet még a fejük felett lóg, nem illik a bírói tóga. Látogatás a Gsecsemövédőben. 1921 január óta áll fenn városunkban az anya- és csecsemő-védő dispensair, a város által adományozott helyiségben, az ovoda épületé ben. Mindennek ellenére még igen sokan vánnak, akik nem tudnak róla, nem tudják különösen azt, hogy mi egy városra, sőt egy nemzetre nézve az az embermentő munka, ami ebben az intézetben folyik. Hisz egy-egy városban évente több százra megy azon csecsemők száma, akik elpusztulnának, ha a dispensairban állandó orvosi felügyelet alat nem állnának. Tegyünk egy kis sétát az intézet belsejében. Künn süt a késő őszi nap, s benn mégis pattog a tüz a kályhában. De kell is ez, hiszen a kis csecsemőket itt keli levetkőztetni. A teremben a hófehér pólyázó asztalok között ott látjuk a csecsemő mérleget és a teknő alakú hossz-mérőt. A fal tele tanulságos képekkel, melyek a csecsemő kezeléséről, tisztántartásáról, egészséges táplálásáról, stb.-ről nyújtanak felvilágosítást. Majd tovább menve, az aktatartó ötlik szemünkbe, melyben a csecsemők aktái évfolyam szerint vannak elhelyezve. A csecsemő leniérés után aktájával együtt az orvosi szobába kerül, hol dr. CsehSzombathy vezető főorvos törzslapja átvétele után a csecsemőt tüzetesen megvizsgálja s az anyát kioktatja. Majd a vezető védőnő kérdezi ki őt, s ha valami kérése van, (akár cukor, tej, rizsa, szappan, pelenka stb.) akkor, ha az anya a csecsemőt minden hónapban rendesen behozta, kérését kielégítik. Majd a kiadott dolgot a csecsemő törzslapjára jegyzi. A védőnők látogatásokat is tesznek, hol környezet-tanulmányírást végeznek, s feljegyzik, hol van szükség a leggyorsabb segélyre. Van a dispenzesenek szociális bizottsága is városunk agilis, fáradságot nem ismerő hölgyeiből, kik nov. közepén kezdik meg a munkaévet. Ök vitatják meg, miként segíthetnének az ilyen szegény csecsemők anyagi helyzetén. Gyűjtéssel, felolvasással, varrással fogják megkezdeni a munkaévet. Népfőiskola Pápán. Folyó hó 15 én Szokolszky Rezső kir. tanfelügyelő elnöklésével a Veszprém vármegyei iskolán kivüli Népművelési Bizottság a pápai tanárság, tanítóság nagyszámú részvételével értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy a megye területén Pápán állítják fel az első Népfőiskolát. A kir. tanfelügyelő röviden vázolta, hogy mennyire szükséges egy ilyen Népfőiskola a nemzeti újjászületés szemponijából. Erre megalakult a helyi előkészítő-bizottság. Elnök: Dr. Tenzlinger József. A bizottság tagjai: Blazovich Jákó, Faragó János, Csoknyay Károly, Nagy Gabriella, Szarka Lajos, dr. Kapossy Lucián és Papp Zoltán. Hábrik István veszprémi titkár vázolta aztán a Népfőiskola bővebb programmját. Eszerint ennek az iskolának mindenki tagja lehet, aki ismereteit bővíteni akarja. Ez az iskolatípus külföldön nagyon elterjedt. így Dániában már 1844 ben felállították. Hazánkban Szegeden 1920-ban létesült és azóta szépen működik. A tantárgyak két csoportra oszthatók. Először olyanokra, meiyek az általános műveltséget szolgálják, ilyenek a földrajz, történelem, alkotmánytan, irodalom és másodszor olyanokra, amelyek a gyakorlati életre vonatkoznak: ilyenek a számtan, mértan, gazdaságtan, egészségtan. A heti órák száma 16, vagy 24 lenne. Az előadók tanárok, tanítók, mérnökök, orvosok lennének. Az iskolai év két félévre terjedne, u. m. : december 1-től január 31-ig és február 1-től március végéig. Az értekezletet a kir. tanfelügyelő azzal a reménnyel zárta be, hogy ágy a város, mint a helybeli tanárság és tanítóság felkarolja ezt a mozgalmat, s az iskola számára nagyszámú hallgatóságot toboroz.
