Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-06-17 / 24. szám

Pápa, IS23 junius Í7 S vasárnap. Ara H kor. HSÜfizetési árak: negyedévre 300 kor., egy­hónapra 109 kor. Egyes szám éra darabonként 35 ker. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Az árvák vagyona. A magyar pénz rohamos hanyat­lása végzetes hatással van a köz­hatóságok kezelése alatt álló külön­böző értékre. A közalapok, beruhá­zásra száni összegek az eljárás formaságai meliett, állandóan érték­telenednek, de amíg ennek a káros hatása az egész államra hárul, s kö­vetkezménye megoszlik az egyes adófizető polgárok között, addig a gyám pénztárakban kezelt árvák va­gyona teljesen elvész annak a kon­junktúrának a hatása folytán, amely viszont teljesen érdemteleneket má­ról- holnapra dúsgazdagokká tesz. A számtalan példa közül csak egyet tekintsünk meg közelebbről. Egyik kiskorúnak 1920-ban 200.000 korona készpénzből állott az öröksége, amikor ebből még egy beinstruált törpe birtokot tudott volna szerezni. Ma eléri a nagykorúságát s a gyám pénztáriiag kezelt tőkéjéből a legjobb esetben egy növendék jószágot vehet. Ilyen módon megy tönkre igen sok egzisztencia, még pedig igen sajnálatos körülmények között, mert a hatósági kezelés mellett enyésznek el azoknak a vagyonai, akik elsősor­ban várhatják az állam jótékony gyámkodását. A magánosok el tudják hárítani magukról ezt a vészéi) t, azért hat­ványozott mértékben védekezhet moga az állam, amely minden hatalommal rendelkezik. A megvalósításnak pedig csak egy módja van. A gyámhatósági kezelés alatt álló pénzek bői egy nagy, országos pénz­intézetet kell létesíteni. Az eddigi felfogás szerint ezen a téren a hatóság feladata abban merült ki, hogy a gyámoltak és gond­nokollak pénze gyümölcsözőleg le­gyen elhelyezve. Ez a feladat már teljesen eltörpül, inert a főcél az, hogy a tőke értéke fixiroztassék. Kétségtelen, hogy ezzel a tervv.l szemben az érdekelt pénzintézetek közvetlenül és szószólóik utján szám talan érvet fognak felsorakoztatni, amik első tekintetre többé- kevésbbé helytállóknak is Játszanak. Hangoztatni fogják, hogy a javas lat igtn primitív, mert ellentétben áll a gazdasági életünk alapját képező munkabeosztás elvével, ami mellett a bankok ezt a feladatot sokkal meg­felelőbben tudják megoldani, mint maga az állam. Ezeket az érveket azonban le kell szállítani a maguk értékére, mert hiszen valóságos ver­senytárgyalásokat kell tartani ahhoz, hogy az árvapénzek kamatát 6%* ról 7-re emeljük, amig az adósok 30% ot fizetnek az igénybe vett kölcsönök után. Az állam gazdasági vállalkozása sohasem volt rokonszenves az üzlet­emberek előtt, holott az állam gazdasági tevékenységét nem lehet lekicsinyelni, mert a háború alatt a hatósági ellátás intézménye, fogyat­kozásai dacára, üdvös hatást is gyakorolt. Kifogásolták azt is, hogy az állam az árvák pénzével kockázatos üzle­teket folytatna. Ez az érvelés sem lesz helyiáüó, mert a jelenlegi keze­lési módszer mellett a pénz névér­téke biztosítva van ugyan, de egé­szen bizonyos, hogy a gyámoltak és gondnokoltak készpénzből álló va­gyona valójában teljesen elértéktele­nedik s ily körülmények között tulaj­donképpen nincsen is veszíteni való Az Országos Gyámpénztár műkö­dési módját szakértők lesznek hivatva megállapítani, annyi azonban bizo­nyos, hogy az árva-pénzek biztos befektetésére ma egy igen kedvező alkalom kínálkozik. A megváltási eljárás folyamán igen sok birtok volna kisajátítandó, ami azonban azon. múlik, hogy ahol megfelelő igénylők nem jelentkeznek, az anyagi eszközök hiánya miatt az állam nem élhet a megváltás jogával. Az árva-pénzek jelentékeny részét ilyen földbirtokba kellene befektetni, amivel biztosítva volna a pénz valódi értéke s hogyha az Országos Gyám­pénztár igénylési jogát lehetőleg vármegyénkint értékesítené, akkor a mezőgazdasággal foglalkozó gyámol­tak földhöz jutnának s ezzel az el­járással a földbirtok helyes megosz­tásának s általában egy nagy gazda­sági és szociálpoiiíikai célnak az előmozdítását is szolgálná. Termé­szetesen a nagykorúvá vált gyámol­tak készpénzzel is kielégíthetők, amenyiben a reájuk eső földterület eladásának mindig megvan a lehe­tősége és semmi szin alatt sem jut­nának kevesebb értékhez, mint je­lenlegi eljárás mellett. A kisajátított birtokon gazdasági üzemet kell be­rendezni s abban lehetőleg alkal­mazni sz érdekelt kiskorúakat is, akik ottan hivatásuknak megfelelő kiképzést is nyernének, Különben a megvalósítás részletei ellen felhozható kifogások még ko­raiak, azokat csak a közöny, a ké­nyelemszeretet és a meg nem értés fogja diktálni. Ma kizárólag csak az az egyetlen kérdés jogosult, hogy belátjuk-e ennek a kérdésnek az óriási horderejét s azzal szemben átérezzük e a feladat nagyságát ? Mert ha van megértés s az ügy­nek ahhoz méltó meleg átérzése, ak­kcr ha még olyan nagy volna is a felvetett probléma, a magyar talentum képes lesz azt is megoldani, csak le kell küzdenünk a kishitüséget és az önérdekből eredő ellenakciót. Mennyi lesz az uj búza ára? A legnagyobb kérdés, mely az országot dermesztő várakozásban tartja: a búza árának alakulása. Mindenünk attól függ, megíudjuk e állítani a buza árát azon a fokon, melyen ma az egész ország népének megélhetőségi lehetősége van, vagy ggdig lezuhanunk a mélységbe, rha af spekuláció gonoszsága továbbra is föifelé tartja a buza árát. Tudjuk, hogy az egész világon a buza ára az irányító minden téren. Ennek az árához igazodik a keres­kedelem, az ipar, ujabban már az állam, a közigazgatás gépezete is. A spekuláció oly ravaszul ráerősza­kolta egész életünkre a ^.buzavaluta" fogalmát, hogy ettől már szabadulni senki sem tud, sőt mindenki arra törekszik, hogy éleísorsát „buzava­iuta" szerint rendezhesse be. Agrár államban, mint Magyaror­szág is, végzetes károsodást jelent, ha minden értéhet lerombolunk, ha munkánkat, pénzünket, vagyonunkat nem. a maguk értéke szerint becsül­jük, hanem egy ingadozó bázisra helyezzük: a „buzavalutára*. Mert mi történik akkor, ha a kormány erélyeá kézzel hozzányúl a spekulá­ció gonosz és mindent elpusztító munkájához és stabilizálja a gabona árát ? A (túlhajtott ipari- és kereske­delmi értékek árának zuhanása kö­vetkezik be, mely látszólag egyesek­nek az életét, valójában az ország életét sodorja súlyos bajba. Az országban néhány ezer speku­láns a buza árának mesterséges fölhajiásából busás vagyont szerez és abból dőzsöl, mérhetetlen rom­lást és nyomorúságot okozva ezzel az ország egész népének. Ezt a szörnyűséges bűnt nem sza­bad a termelő osztálynak tétlenül nézni, hanem sürgősen segítségére kell sietni a közélelmezési miniszter­nek, aki célul tűzte ki a buza árá­nak stabilizálását. Az egész gazdatársadalomnak minden erejével oda kell hatni, hogy a buza kikerüljön a spekuláció kar­mai közül és ne valutaértékké, ha­nem mindnyájunk életértékévé vál­jék. Ne annak a pár ezer dőzsölő spekulánsnak a java, hanem az egész ország népének az élete, az ország gazdasági ereje, becsülete, fenntar­tója legyen. VASÁRNAP— CSERKÉSZNAP. Az ősi Eszterhdzy park ma, junius 11 én a bencés főgimnázium cserkész­csapatának dalától lesz hangos. Mi­ként az előjelek mutatják, ott lesz a város egész közönsége, a vidék elő­kelősége, hogy gyönyörködjA a cser­készek szivet nemesítő, testet erősitő tábori életének bemutatásában. Ott lesz mindenki, aki szereti az ifjúsá­got s reményt akar meríteni a szebb jövőhöz. Az ünnep gazdag prog­rammját már mult számunkban kö­zöltük s a plakátok is hirdetik. Csak arra figyelmeztetjük a közönséget, hogy a cserkész-mutatvány ok pont­ban 5 órakor kezdődnek. Uj lelkesedés tüze lobogott fel Pünkösdkor Budapesten az Országos Keresztényszocialista Párt kongresszusán. Százak és ezrek lel­kében élő fanatikus elvhüség jelezte azt, hogy a keresztényszociálista irány mélyen ereszti gyökereit a magyar nép széles rétegei közé, mely felé ma egy megtört nemzet agyon­sanyargatott keresztény népének milliói bizalommal és reménnyel tekintenek. De nemcsak lelkesedés, hanem bizonyíték is volt arra, hogy a ker. szoc. irány, miként a háború előtt egyedüli vára vo!t a keresztény po­litikának, úgy most is ez az egye­düli és muló pártokkal szemben legbiztosabb alap, melyre egy porba sulytott nemzet, a mi magyar népünk reábízhatja magát. A Keresztényszociálista Párt nem osztály-ellentétekből élő párt, hanem a keresztény igazságosság, a keresz­tény szoiidarizmus pártja, mely egye­dül kép?s a demokratikus irányban haladó beláthatatlan jövőt határozott keresztény irányban megalapozni, minden osztályt egyesítve, de az el­esett, életfönntartásukért küzdő osz­tályokat elsősorban támogatva. A kongresszus határozata a pfctnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom