Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-06-10 / 23. szám

PHPH ES VIDEKE MlllilWilillW AttilBBIiMMBMM^ Előfizetés 1 árak: negyedévre 300 kor., egyhónapra 100 kor. Egyes szám ára darabonként 35 kor. i • n POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda, telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A falu népéhez. A háború által sújtott ország nagy nyomorúságba jutott. Elvesztette sok kincsét, főként azokat, amelyekre a mai viszonyok közepette nagy szükség volna. Ellenségeink megfosztottak bennünket életfeltételeinktől és ma is arra törekednek, hogy teljesen megfojthassanak bennünket Ez a helyzet legsúlyosabban a gyereket sújtja, de ezek között legjobban a város rossz levegőjében élőket. Siralmas képet nyújt az a sok apróság sápadt arcával,,sovány testével. Milyen lesz ezen ország jövője, ha ezen gyermekek testi fejlődéséről nem gondoskodunk? Egy egészséges generációt kell nevelnünk, mely hazáját szereti, mely testileg erősebb, mint a mai s mely majdan jobban megállja a helyét ott, "hol apáink gyöngeségükben mindent elvesztetlek. A semleges külföld volt az, mely gyermekek ezreit magához véve egy időre megsegítette Őket. Sok-sok milliót áldoztak a jó hollandusok, a svájciak és egyéb országok polgárai gyermekeink számára. Megható volt az, mikor az idegen állampolgárok, kiknek nagy része földmives, munkás, vasutas, postás és sok sok egyéb szegénysorban levő emberek voltak, hálái adandó az Istennek, hogy őket a háború borzalmaitól megkímélte, egy-két magyar gyermeket vettek magukhoz, hogy azokat feltáplálják és keresztény erkölcsökben neveljék. Ezen államokban nem divik az egykerendszer, 12—16 gyermekes család nem tartozik a ritkaságok közé, ott nagyobb a drágaság, nagyobb a munkanélküliség, de kevesebb az Önzés és sokkal több az Isten- és emberszeretet. / Megindító volt nézni, mikor a vendéggyermekek vendéglátóiktól búcsúztak. Könnyek árasztották el az arcokat, mert tudták, hogy a gyermek hazatérve családja körébe, ismét nyomorúságba jut s hogy a gyermek visszatérve hazájába, ismét a részvétlenség és szeretetnélküliség hónába tér. S miért mindez ? A kommün elválasztotta a falut a várostól, gyűlölet szállta meg a vidék szivét a várossal szemben. A város gyermeke szintén nélkülözi a szeretetet, melyet csak a külföld tartogat számára. Hát odáig jutott a magyar, hogy gyermeke egy jó szóért, egy falat kenyérért a külföldhöz menjen könyörögni ? Nincs már meg a magyarban a fajtája iránti megbecsülés ? Hol vannak a nagyasszonyok, kik a gyöngék istápolói voltak ? Kihaltak egészen ? Nincs már magyar sziv, mely a magyarért dobogjon ? Ez az állapot több emberéletet pusziit, mint a háború, mely dicső múltjától fosztotta meg a nemzetet, de a mai helyzet még sötétebb időkre és eseményekre enged következtetni, mert ez jövőjétől, az ifjú Magyarországtól veszi el az életet, a roménységet. Mert mit ér a vagyon, ha nincs ki megvédje? mit ér a föld, ha nincs senki, aki megmunkálja ? mit ér az ország erős karok nélkül ? A gyermekről, a város gyermekeiről van szó, kiknek nem adott az élet oly sok örömet, mint a falu gyermekeinek. Nyissuk meg ajtainkat nekik, helyezzük el őket az éltető magyar levegőn, hol kékebben ragyog a magyar ég, hol a magyar szivből nem veszett ki a szeretet a gyermek iránt, hol nem idegen, hanem magyar adja a kenyeret, melyre a gyermeknek szüksége van. Gondtljunk érra, hogy mindezt magunkért, a kis magyar családért, a haza jövőjéért tesszük. Háztartási iskolában. Gicz, 1923 junius 2. Az esőcseppek még ott rezeglek a fák levelein, amikor a kucsi befordult a parkba. Buja, ózondus levegő áramlott felénk és keményen markolt szivünkbe; fogynak a főúri parkok, melyeknek rendben tartása sok keresztény magyar családnak adott kenyeret azelőtt. A fogadás és ismerkedés után megindultunk Jankovich Bésán Endréné grófnő vezetésével tulajdonképpeni célunk: háztartási iskolájának vizsgájára. Kis konyhakerten visz keresztül az utunk, ahol virágzik a paradicsom, a paprika. Balra tőlünk a baromfiudvarban kacsák, csirkék szazai, a háztartási iskola növendékei szorgos munkájának eredményei. Az iskolába lépve Sztepankó Ilona gazdasági szaktanítónő fogad bennünk ít közvetlen előzékenységgel. Az asztalok mögött tizenkét egyforma csinosan és tiszten öltözött kerek arcú hadiárva leányka. Tekintetük belénk is megelégedést szuggerál. Németh József pápai kamarás főtisztelendő áll ki és kérdezi a gyermekeket a katekizmusból. Valahogy meglep a módszeie. Hittant tanultam és tanítottam is és mégis erősen kellett gondolkoznom, ha kérdésére a feleletet tudni akartam. Ugyanis nem ragaszkodik a formákhoz, hanem a kath. vallás törvényei szerint gondolkozni tanítja növendékeit. Óriási horderejű ezen újítás, mellyel legelőször itt találkoztam, mert az élet minden vonatkozásában benne lesz az így neveltekben az igazán becsületes keresztényi alapokon való elgondolás. így válik a hit vérré és Krisztus tanítása osztatlan sajátunkká. Ezután Sztepankó Ilona lép a gyermekek elé és anyai hangon kérdezgeti őket. A gyermekek szeme felcsillan, imikor egy-egy gyakorlatilag is látott anyagról számolnak be. Ezek a ieányok jó gazdaasszonyok lesznek. Nem kell majd szégyenkeznünk a hollandusok előtt, a mi asszonyaink is milliókat fognak összefőzni, kézimunkázni és gazdálkodni. Csakhogy ehhez sok olyan érzésű asszonyra volna szükségünk, mint amilyen jankovich Bésán Endréné grófnő, aki messzelátón vett magához 12 kis hadiárvát, hogy feledtesse velük a kisded lélek legnagyobb veszteségét: at>juk hősi halálát. Cselekedetének nagy jelentősége pedig abban csúcsosodik ki, hogy a kis leányok késő jövőjéről is anyailag gondoskodik. Ezek a kis leányok munkára neveltetnek, tudják, hogy a Pápen fazék minő nagy jelentőséggel bir a mostani nehéz életviszonyok között, amikor férj és feleség egyaránt küzd a kenyérért. Öntudatos háziasszonyok, öntudatos anyákká lesznek, akik tudják, hogy gyermeküket első sorban a hazának kell, hogy neveljék. Az iskolateremből a munkaszobába mentünk, ahol tizenkét klőplipárnán készségesen mutatták meg a kis leányok csipkeverési tudományukat. Sok jó nehéz magyar valuta marad majd benn megszükített hazánkban és ahogy nézem, nézem a gyorsan mozgó kis kezeket: elém tűnnek a beváltó helyek s a külföldre induló magyar csipkék országszerző utjokra. Eszembe jutnak a belga nők és nagy megértések rohannak át rajtam. A falon lóggó térképre esik tekintetem, ahoí régi Magyarország van csonkítatlanul; a régi határok vastagon piroslanak ki az összefolyó zöld és barna foltok közül. Ezek a kis leányok nem ismerik a csonka-országot, munkájuk még a régi határokon túl is hirdetni fogja kulturális fölényünket és van-e, lehet e ezelőtt sorompót áliílaní bocskoros őrökkel ? Szaniner Emil népjóléti miniszteri tanácsos mondott köszönetet a gróf nőnek megható gondoskodásáért és fejezte ki elismerését Németh József főtisztelendőnek és Sztepankó Ilonának szép eredményű munkájáért. Amint a kocsi elindul velünk, önkéntelenül visszafordulok, hogy megmaradjon lelkemben a kép és sajgó szívvel kérdem, miért nincs sok-sok ezer jankovich Bésán Endréné grófnőnk ? Keve. Cserkész ünnepély. A magyar jövő villogó szemű, ígéretes kis kato nái lába dobbanásától, felharsogó énekétől lesz hangos az ősi Eszterházy park. junius 17 én az évszázados titán fák, amelyek már oly sok és annyi fajta emberöltőt láttak, sírtak és vártak vissza, pár percre talán kizökkennek halott álmokat őrző nyugodt szemlélődésükből s ez új világ zengésére elhalkulnak suttopo lombjaik. Árnyas utain, pázsitos terein fürge, tisztaszemü, pattanóizmu cserkészek festőien szép csapata dübörög majd végig. A pápai bencés főgimnázium cserkészei tartják ez évi nyári ünnepélyüket. Aki íud hinni jobb jövőben, aki e jó fiuk szebb jövőt akarásában, lelkes munkájában a jelennél különb jövő zálogát l'áiji, ak{ tud lelkesedni a tiszta ifjú örömökért, jöjjön el erre a cserkészünnepélyre. A kedves s erősen hiszszük, gyakran visszajáró emlékek bőségesen kárpótolnak majd minden jelenlevőt a ráfordított időért. A részletes programmot különben a következőkben közölhetjük: 1. Morsejelzéssel a csapat hivása a bevonulásra. Felvonulás a cserkészindulóval : Fiuk fel a fejjel ... 2. Tannhciuser induló. (Részlet a Wagneroperából) cserkész-szöveggel Énekli a csapat. Vegyéskarra alkalmazta Ntmsits Eíekné úrnő. 3. Magyar cserkész dala. Irta Radváryi Kálmán. Szavalja Jankó Péter VI. o. t. A szövegnek a kar által énekelt egyes részeit megzenésítette Nemsits Elek né úrnő. 4. Első segélynyújtás. (Különböző kötözések.) 5. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Tenzlinger József polgár-