Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-04-01 / 13. szám

A férfiak lelkigyakorlatai. Virágvasárnapján kezdte meg Kollár Gedeon bencés tanár konferencia­beszédeit a férfiak számára. A szo­morú jeien nyomasztó viszonyai közt sokan kerestek lelki felüdülést, meg­újhodást ott, ahol az egyedül lel hetŐ: az Isteni kegyelem forrásainál. Állandóan szépszámú és megériő hallgatósága volt a nagytudásu és ragyogó nyelvezetű szónoknak, aki­től még sokat remélhetünk hitéletünk föllenditésében. Az előadás-sorozat gondolatmenetét a következőkben adjuk: Mivel nagy feladatok teljesítésére csak a meggyőződés erejében vállal­kozunk, azért a túlvilági célunk va­lósága felől nekünk szilárd meg­győződést kell szereznünk, hogy az elérésére irányuló hódító hadjáratot bizton és erővel végezhessük. Az első elmélkedés éppen azért ezzel a kér­déssel foglalkozott: van-e őrök élet ? Az igenlő feleletet a felvetett kérdésre az Isten létezéséből, a népek köz­megegyezéséből vont logikai követ­keztetések, valamint az evangéliumok főhősének, Krisztusnak nyilatkozatai­ból, tanrendszeréből, gyakorlati in­tézkedéseiből vont döntő bizonyíté­kok adták. A második elmélkedés az örök­életbe jutás legnagyobb akadályát, a súlyos bűnt vette tárgyul. Az em­berek könnyedén vétkeznek, mintha semmi következménye nem volna a bűnnek, de Isten szemében szörnyű nagy dolog, amint azt az angyalok az első emberpár vétkeire és az egyes súlyos vétkekre vonatkozó sújtó ítélete igazolja. A harmadik, a súlyos bűn esetén az Istennel való kiengesztelődés föl­tételéről: a gyónásról szólt s anya­gát a jó gyónás kellékei, az ekörüli téves felfogások és praktikus taná­csok előadása tették. Végre a negyedik, a kegyelem­állapotban való megmaradás, a lelki­egészség legfőbb biztosítékával: a szentáldozással foglalkozott. Rámu­tatott azokra a kifogásokra, amelyek miatt vonakodnak egyesek az üd­vösség ezen páratlan eszközét hasz­nálni, kimutatta, hogy vételének mily könnyű föltételei vannak és ajánlotta Jézus szent Szive nagy Ígéretének megfelelően a nagy kilenced végzését. A lelkigyakorlatok befejezéseképen a bencések templomában nagycsütör­tökön ünnepies szentmise és közös szentáldozás volt, melyet bensősé­gessé és családiassá tett az a körül­mény, hogy egész családok járultak együttesen az Ur szent testének vé­teléhez. Ma, amikor a rövid földi életei oly sokan végcélnak tekintik, öröm volt látni, mint növekszik az öntudatos kath. férfiak száma, akik bátran tesznek tanúságot jobb meg­győződésük mellett. Földmunkások gyűlése Pápán. A pápai szervezett ker. szoc. föld­munkások vasárnap d. u. népes gyű­lést tartottak, amelyen a vezetőség beszámolt a győri nagygyűlés hatá­rozatairól. Pálovics János elnöki megnyitójá­ban vázolta a föídmunkásság elvi­selhetetlen helyzetét és kritika tár­gyává tette egyes nagybérlők és munkaadók azon eljárását, hogy a részes aratást és egyéb sommás munkdk elvégzését nem magyar ho­nos munkásokkal végeztetik el, ho­lott Pápán is és az egész Csonka­ország területén ezrek és tizezrek nélkülözik az életet adó kenyeret, a magyar föld áldást adó kincsét. Majd Szalay Lajos ker. szoc. titkár a földmíves munkások bajainak or­voslási módját jelölte meg. Mi azért szervezkedünk, — rnon­do:ta — hogy azokat az égető kér­déseket, melyek szorosan összefügg­nek a mi mindennapi életünkkel, kenyerünkkel, a társadalmi és gaz­dasági szervezkedésünkkel, a magunk erejére támaszkodva oldjuk meg. Ne várjunk mindent a kormánytól, a miniszterektől, a törvénytől, a dol­gok nagy részét magunknak kell el­végeznünk. A mezőgazdasági munkáskérdések ma azért nyomulnak oly nagy erő­vel előtérbe, mert a múltban ezek­kel se a törvényhozás, sem a tár­sadalom, de még maga a munkásság sem foglalkozott. A munkásságot kitartásra, a szakszervezet iránt való ragaszkodásra buzdította, hogy a ker. szoc. igazságokat mielőbb meg­valósíthassák. Végül a gyűlés elha­tározta, hogy a „Földnépére" minden egyes tag előfizet és a Pápán tar­tandó megyei földmunkás-gyűlés érdekében széleskörű agitációt indít. HÍREK. •• Előfizetőinknek és olva­sóinknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Húsvéti Istentiszteletek a ple bénia-templomban. A húsvéti istentiszteletek rendjét az alábbiakban közöljük: Nagyszombaton: Reggel 6 órakor a főtemplomban és a szt. Anna templomban szentségkitétel. Tűzszentelés és keresztkútszentelés a főtemplomban. 9 órakor ünnepélyes szentmise, mely alatt az énekkar éne­kel. D. u. 5 óraKor a szt. Anna­templomban feltámadási körmenet. Este fél 7 órakor kezdődik a főtemp­lomi feltámadási ünnepség és kör­menet az énekkar közreműködésével. Húsvétvasárnap: Reggel 4 órakor a Kálvárián feltámadási ünnepség és körmenet, utána szentmise és hus­szentelés. A főtemplomban d. e. 10 órakor szentbeszéd. Tartja Mik­lós József káplán. A szentbeszéd után ünnepélyes nagymise segéd lettel. Offertoriumkor és Agnus Dei kor Rolierné Tóth Anna urnő éne­kel szólót: Szentgyörgyi S. alkalmi énekeit Marton Győző karnagy orgo­nakisérete melett. Az énekkar pedig Szentgyörgyi D dur ünnepi miséjét adja elő. Fél 12 órakor csendes szent­mise az énekkar közreműködésével. D. u. 3 órakor ünnepélyes vesperás­litánia. Húsvéthétfőn: 10 órakor szent­beszéd, tartja Laczkó Arnold irg. rendi lelkész. Szentbeszéd után ünnepélyes szentmise segédlettel, szentmise alatt és a fél 12 órai csendes szentmise alatt Rolierné Tóth Anna érnő és az énekkar szerepelnek. D. u. 3 óra­kor ünnepélyes vesperás-litánia lesz. Föltámadási körmenet a fe­rencrendieknél. Az eddigi gya­korlattól eltérően az idén a ferenc­rendiek is tartanak föltámadási kör­menetet. Az istentisztelet szombaton délután 4 órakor kezdődik. A magyarországi katholiku­sok tiltakozó nagygyűlése hús­vét második napján. Húsvét hét­főjén délután fél 5 órakor a régi országház termében a magyar katho­likusok nagygyűlést tartanak, hogy tiltakozzanak a megszállott területen élő katholikusok üldöztetése ellen. A gyűlésen részt vesz a Katholikus Népszövetség, a Szent István Tár­sulat, Szent István Akadémia, a kongregációk, a Ker. Női Tábor, a keresztényszociálisták, a^\ÁME, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Ker. Nemzeti Liga és más szerveze­tek. Az amerikai magyar katholiku­sok nevében Marczinkó József ameri­kai plébános jelenti be csatlakozását. A gyűlésen a rendet a kath. egye­temi ifjúság tartja fenn. Elfogták a vaszari csendőr gyilkosát, A tragikus véget ért Balká János ny. csendőrtörzsőrmes­ter gyilkosát Németh András vaszari lakos személyében a csendőrség el­fogta. A gyilkost beszállították a pipái járásbírósághoz, ahol töredel­mesen bevallotta, hogy a szörnyű gyilkosságot boszuból követte el. A gyilkos 27 éves, nős, családja van. A Járásbíróságról mult hétfőn átszállították a veszprémi királyi ügyészséghez. iwinjmwtivtAviwnvrr * ^ TÁRCA. ••• Magyarok Augsburgföan. (Utíemlék.) Kis harmadikos gimnázista korom emlékei zsongtak a lelkemben, mi­dőn 1922 aug. 14 én Piacidus Glog­ger augsburgi bencés apát és Kovács Arisztid pannonhalmi főspáti titkár társaságában a mi történelmünkben oly szomorúan nevezetes Augsburg feíé utaztam. Néhány napja mult kilencszázhatvanhetedik évfordulója annak a borzalmas csatának, mely­nek lefolyását oly megkapó eleven séggel mesélte el annak idején ne­künk kis győri diákoknak kedves történelem tanárunk,, a tudós Balogh Albin dr. S most majdnem ezer év után itt járunk mi ketten, késői ma­gyarok, ahol kacagányos őseink szá­f uldoztak egykor apró paripákon, elkerestük a germán kultura ősi tűzhelyeit, de nem hogy felduljuk, hanem hogy tüzet fogjunk. Akkor rémei voltunk a nyugati keresztény­ségnek; több mint félszázadon ke­resztül rettegett Európa, de főkép a darabokra térdelt, testvérharcokban emésztődő Németország; a pogány magyarok csapataitól. Ma közös bal­sorsban sínylődünk, mint legyőzött volt szövetségesek. S mi, vendég magyarok, akik csüggedt nekibúsu­lásban éljük l:i hazafias bánatunkat, irigy ámulattal nézzük a legyőzött germán óriás hősi erőfeszítését, ke­mény munkakedvét, elpusztíthatatlan nemzeti öntudatát, s azt a félelmes dacot, melyet az eljövendő leszámo­lás gondolata lobogtat fel minden igaz német szemében. De ezek a jeien gondjai s a jövő álmai . . . A vonat átrobog a Lech folyó híd­ján. A jó apát úr látható megillető­déssel szemléli ellágyulásunkat. Hány derék magyar vitéz lelte gyászos végét ebben a szelid folyócskában 1 Hullott a magyar vér mióía, itt va­gyunk Európában, s a porladó hősök tetemei mily sokszor termékenyítettek idegen hantokat! Már a közeiből integet szent Ulrik templomának karcsú, magas tornya. Olt nyugszik a város védőszentje, a hős püspök, aki erélyességével, elszántságával, imáival feltartóztatta a magyarok ostromát, amig meg­érkezett Ottó király felmentő serege, amely bizonytalan kezd§t után döntő ütközetben teljesen megsemmisítette a magyar haderőt (955 aug. 10) Jól esett az a szeretet, amellyel bennünket az augsburgi bencések fogadtak. Külföldön az ember őrül, ha azt látja, hogy egyáltalán tudnak Magyarország létezéséről. De itt is­mernek bennünket. A köztudatban élénken él a hires ütközet emléke. Az iskolákban alaposan mérlegelik jelentőségét. A gyerekek megtanul­ják, hogy nemcsak Augsburg, de egész Németország megszabadult egyszer és mindenkorra a magyarok betöréseitől, amelynek következmé­nyei méltán foghatók ahhoz a pusz­tításhoz, melyet nálunk a tatárjárás okozott. A magyarokra is jó hatással volt a vereség. Kezdték megérteni, hogy kalandos életmódjuk, az állandó vérveszteség pusztulásra vezet, s pa­rancsoló létérdek a keresztény civi lizált környezethez való alkalmazko­dás. S midőn ezen jobb belátás eredményeképen létrejött a keresztény magyar állam, a magyarság erős és állandó éket vert az északi és déli szlávság közé és megakadályozta egy hatalmas, egységes szláv biroda­lom kialakulását. Jól tudják ezt az augsburgi gyere­kek. Mi magyarok nem haragszunk már most Ottó királyra, Ulrik püs­pökre, mert nagy áldásnak érezzük nemzeti szempontból, hogy ideje­korán belekapcsolódhattunk a nyu­gati keresztény germán kulúrközös­ségbe, s bástyaként védelmezhettük a keletről jövő támadásokkal szem­ben. De nemcsak az iskola, hanem a templom és utca is szüntelen em­lékezteti a jó augsburgiakat 955-re. Figyelmes rendtársunk, aki kalauzolt bennünket, örömmel mutatott rá azokra a műemlékekre amelyek a város életének e jelentős mozzanatát megörökítik. A bencés templom ha­jójának boltozatán drámai mozgai­masságú freskó ábrázolja a C3ata fordulópontját: a magyarok futásnak erednek. Könnyek közt emlékeztem meg szentmisémben, melyet épen Nagyboldogasszony napján e temp­lomban bemutattam a sokat szenvedő magyar és német nemzetről. Szent Uirik sirja fölött emelt oltár elülső részén szintén van egy kis régi fest­mény, amely a püspök hősi ellen­állását szemlélteti. Legérdekesebb emlék azonban a takács-céh házán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom