Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-03-25 / 12. szám

Nagys. Varga József ur utca 16. IBBMiliff H— ipm ppai^^ Előfizetési árak: negyedévre 170 kor.,e|y* hónapra 60 kor. Egyes szám ára darabonként 15 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő-tér 12. sz* telefon 61. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint, Külpolitikánk, Dr. Poupera Ferenc nemzetgyűlési képviselőnk a közelmúltban több hetet tö'tőít Fárisban, ahol számos gazdasági tanácskozáson vett részt s a legfelsőbb politikai körökkeP való érintkezése k?pcsán tiszta képet szerzett küfpoli'ikai helyzetünkről. Franciaországi tapasztalataitól egyik fővárosi újságnak a következőkben számolt be : A Ruhr-a*ció és a reparációs kér désünk sorsa közötti összefüggés feltétlenül nyilvánvaló. Minél inkább eltávolodiK Anglia és Amerika a Ruhrkérdésben Franciaországtól, minéi inkább elszigetelődik Franciaország a kérdésben folytatott politikája által, annnál szorosabbra keli magához fűznie a kis ántánt államait. Hogy ennek a magyar reparációs kérdés megoldása szempontjából mrlyen jelentősége van, annak kézenfekvő a magyarázata. A reálpolitikus francia államférfiunak a magyar reparációs kérdés elintezése szempontjából két érdeket kell összeegyeztetnie. Az egyik: Anglia és Amerika oltávolodása folytán a szorosabb viszony ápolása Prágával, Belgráddal és Bukaresttel, a másik: a francia tőkepénzesek érdeke, akik Magyarország legnagyobb külföldi hitelezői közé tartoznak. Ezeknek szempontjából erősen meg kell fontolni azt, ho$ egy nagy reparációs összeg, melyet reánk kivetnek, Magyarország pénzügyi bomlását idézi elő és esetleg újból olyan politika felszinrekerülését vonhatná maga után, ami természetesen a francia hitei fedezésének leromlásával játna. Minthogy ez a két érdek egymást ellensúlyozza, ennélfogva abban az esetben, ha francia szimpáiiákat hazánk iránt továbbra is ébren tudjuk tartani — párisi tapasztalataim nyomán véleményem az, hogy a reparáciö kérdésében a franciák részéről el lehetne érni egy nem rosszindulatú semlegességet. Magában a Ruhr-kérdésben Franciaország ma egységesen a kormány mögött áll, de azért nem kell azt hinni, hogy Franciaország a katonai imperializmus mámorában tobzódik. Ellenkezőleg, a reparáció kérdésének a Ruhr akció utján való megoldásától sem a tömegek, sem az egyesek nincsennek elragadíatva. Csak ultima ratio alkalmazásának tekintik ezt és a tömegek ép úgy, mint az egyes francia állampolgár szívszorongva várják a 1 további fejleményeket, A nagy á'dozatok, melyeket a Ruhrakció maga után von, mint Anglia és Amerika barátságának kockáztatása, a szolgáltatások ideiglenes elmaradása, a rendkívül nagy költségek, mind arra ösztönzik a politikai vezetőket, hogy az erőszak további alkalmazásával szemben előnyt adjanak a békés megoldásnak, föltéve, hogy erre egyáltalában mód kínálkozik. Meggyőződésem, hogy egész Francia ország megkönnyebbít ten lélegzene föl, ha megtalálná Németországgal az elfogadható tárgyalási alapot. És ez az a pont, ahol a Ruhr-probléma eseményei a mi további jövőnkre is hatással lehetnek. Minthogy ugyanis a .bevonulás gondolatának terheit és kockázatát Franciaország a saját tapasztalataival fizette meg. Parisban egyáltalán nem mutatnak valami nagy szimpátiát a mi szomszédaink velünk szemben való hasonló tervei iránt. Ma a kis-ántánton a sor, hogy | a francia Ruhr-menti bevonulás ta| nűlságait magára nézve levonja. Kath. Növédőegyesülef estélye. A Kath. Nővédőegye sülét utolsó, f. hó 21-i fcstélyét a nagy rendalapítónak, Szent Benedek apáinak tiszteletére rendezte. A magas -színvonalú műsornak minden egyes száma a Sz. Benedek kultuszt ápolta és emelte a hallgatóság leikében. A főgimnázium énakkara Németh Döme bencés tanár vezetésével művészi kidolgozással előadóit fenséges áriáju Save Mater ral nyitotta meg az ünnepet. Majd Kollár Gedeon bencés tanár lépett a pódiumra s hatalmas, szigorú iogikával lölépí ett, mélyen szántó gondolatokban gazdag beszédével gyönyörködtette előke'ő halgatóságát. Áttetsző, világos előadása, nagy műgonddal megszerkesztett minden egyes mondata, egyszerű s mégis ragyogóan szép stílusa mind végig lebilincselt bennünket. Beszédének gondolatmenetét itt közöljük: A modern kor egyoldalú technikai kultúrájával, hitközömbösségével, Kriszius-gyalázásaival szemben a meg nem hamisított, krisztusi ke reszténység a huszadik században sem szűnik meg az egyetlen jelentős kulturtényezőn.ek lenni, mint amely az egész embert minden tehetségével és erőivel felöleli és a földi boldogságnak és a minden téren való előrehaladásnak legszilárdabb alapjait nyújtja. Az egyén és a társadalom boldogulásának ez a kétezer év óta beváít szisztémája igen számos dicső elődünk életében vált „szellemmé és életté", akik rnint az egyház fénylő csillagai, Krisztuskirály vezérlete alatt győzelmi pálmával kezükben és maguk körül a lelkiség hatalmas hullámgytirüit vetve haladtak a hadak diadalmas utján. Áttér azután Sz. Benedek alakjára és egyéniségének két legjellemzőbb vonását, a nála különösen mutatkozó krisztocentrikus fölfogásában és egyensúlyozott, harmonikus lelkületében találja. Mig a lealkudott etikáju mai kor gyermeke előtt a természetfölötti világ ködös, szétfolyó, lendítést nem adó, a kicsinyes „tatán" és „meglehet" közt ingadozó Ígéret, addig Sz. Benedek lelkivilágában a hit ereje az egész természetfölötti világot hatalmas való • s^ggá emeli. A vendégben, utasban, szegényben, betegben Krisztust köszönti, látogatja, fogadja; a kísértések gonosz gondolatat Krisztuson zúzza szét; béketűrésben az Ó szenvedéseinek osztályosa s az iránta való szeretetnek semmit elébe nem helyez. Ez az egyesülés az istennel annyira megvan benne, hogy nála a halál nem az elmúlás érzetét kelti, hanem élet folytatását tökéletesebb fokban. Egyénisége másik vonásának: az egyensúlyozottságnak, a bölcs mértéktartásnak részben az előbbi adja magyarázatát. A pusztuló római kultúra és a népvándorlás zavaraiból kibontakozó germán kultúra, 3z aszkéták túlzásokba csapó kilengései és Vicóváró laza erkölcsei közé egy intézményt állít, a bölcsen megszervezett szerzetes intézményt. A csupa ellentét és véglet között megtalálja a helyes középutat: a természet és kegyelem, törvény és szabadság, erő és gyöngédség kiegyenlítődését, amellyel intézményének századokra rakta le alspjait s amely törvénykönyvének és egyéniségének sajátos vonást kölcsönöz. Végül rövid történeti pillantást vet a benediktinusok kultúrmunkásságára és arra buzdítja hallgatóit, hogy a józan alapokon nyugvó harmonikus lelkületet és az élet sú'ypontját a természetfölötti létrendbe áttérő vftégnézetet alakí:sák ki egyre jobban magukban Sz. Benedek példájára. Egész emberekre, törzsekre van szüksége az egyháznak, arra most a magyar hazának, akik erővel és meggyőződéssel állnak bele az életbe, szárnyat öltenek és sas módjára repülnek és nem csüggednek, nem lankadnak el soha. Szépen illeszkedett a műsor keretébe Bodor Jánosné meleg hangú, mély átérzéssel énekelt Proch: Flamma Sanda-ja Nemsicsné Széptót Mária és Németh Döme művészi zongora- és hegedű kíséretével. A műsort két ízléssel megrendezett élőkép zárta be. A Kath. Nővédőegyesület minden es'élye a teljes siker jegyében folyt le, ez az u'oisó koronája, fénye volt valamennyinek. A bencés főgimnázium nagy hangversenye. Magas nivóju, városunkban csak kivételesen hallható hangversenyt rendezett f. hó 19 én a Városi Színházban a bencés főgimnázium ériekés zenekara. Az előkelő és a klasszikus ének és zene után áhrozó kö zönség templomi áhítattal szívta magába a zenevilág héroszainak alkotásaiból fölemelő, színesen és plasztikusan áradó hangulatot. \ hangversenyt Gluck: Iphigenia Taurisban c. opera kara lendületes előadásával a főigimn. zenekara nyitotta meg. A zenekarnak, melyet Németh Döme bencés tanár szervezett meg s nagy rátermettséggel és szeretettel vezet, ez első nyilvános szereplését' a műértő közönség nagyon kedvesen fogadta s a fiatal gárdát óvációban részesrette. Ugyancsak Németh Döme vezetése alatt szerepelt a főgimn. énekkara is Palestrina : Miserere-jével, Gallus : Popule ineus-ával, Nanini: Stabat mater-jével, Handl: Ecce quomodójávai és Beethoven: Isten dicsőségével. Mintaszerű fegyelmezettség és szárnyaló lendület jellemezte a hatalmas énekdarabok előadását, melyekből az Üdvözítő szenvedésének és halálának fájdalmasan magasztos emléke a bánatos emberi sziv égbetörő panaszát művészi közvetlenséggel sirja el. A közönség templomi csendben hallgatta végig az elragadóan szép énekszámokat, s szinte mohón leste, mikor vonul fel újra és újra a pódiumra a fáradhatatlan, fegyelmezett s lelkes énekkar. A concert nívóját nagyban emelték a nálunk már előnyösen ismert és közkedveltségnek örvendő művésznők és művészek, Rollerné Tóth Annus úrnő Rossini: Stabat mater-