Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-02-11 / 6. szám

Nemzeti egység nélkül nincs jSvőnk* Az európai népek intellektuális felfogásában nagy átalakulások és eltolódások történtek a legutóbbi években. Ennek a körülménynek tulajdonítható a közélet retrográd irányváltozása, aminek jelei a mi politikai és társadalmi törekvéseink­ben is feltűnően mutatkoznak. A világháború nyomain fellépő új szel­lem az istenimádásra hivó templom­harangokat ágyukká változtatta át, most pedig, miután a fizikai élet és anyagi javak pusztításában féktele nül kitombolta magát, a szellemi és érzelmi élet világában folytatja tovább gyilkoló munkáját Az ér­telmi felfogás ellentétei immár a tetőponthoz közelednek és rohamo­sai emelkedik a széthúzást és újabb fergeteget jelző feszültség erejét Szerencsétlen állapot ez, melytől sem gazdasági, sem morális jó nem várMató. Kü'önösen nagy szerencsét­lenség ez a magyar nemzetre nézve, amely a területi integritás vissza­szerzésének és a megbontott nem­zeti, egység helyreállításának nagy feladata előtt áll, és e feladat sike­res megoldása céljából a maga iga­zának elismeréséhez meg kell hó­dítania az európai közvéleményt, ami pedig nem könnyű dolog, mert akik­nek sikerült eddig álnok ferdítéseik­kel, a mi igazságunk elnyomásával nemzeti szuverénításunk megalázását és országunk feldarabolását keresz­tülvitetniök, azok a további hazu* dobásaikkal bizonyára ezután is min­dent elfognak követni, hogy az európai közvéleményt megtévesszék és ellenünk ingereljék, a megszállott területek lakosságát pedig tőlünk eíidegeníísék. Márpedig mindaddig, ötig ebben a küzdelemben az igaz­ság, a szellem és a morál fegyve­reivel nem győzünk, az integritás hangoztatásával csak üres szalmát csépelünk. Küzdelmünk sikerének első és alap­feltétele az intellektuális és morális erőknek tömörítése, ezáltal pedig a nemzeti egység megteremtése. Mert nekünk gazdasági állapotaink meg­javításával és az egységes nemzeti akarat kiépítésével mindenek előtt ezen a megmaradt kis magyar föl­dön kell jól megvetnünk a lábunkat, tehát itthon kell első sorban meg­erősödnünk, hogy a küzdelemben sikeresen megállhassuk helyünket a külfölddel szemben. Ehhez azonban nem elég oly egyesületek alkotása, amelyek csak a komoly törekvések látszatáért léteznek és amelyekről az tűnik kí, hogy a megalakulással, a tisztikar megválasztásával és egy pár lelkesítő kijelentéssel már eleget tettek a hivatásuknak és a haza iránti kötelességeknek. Az országmentéshez áldozat kell : egyéni hiúságtól és önzéstől mentes áldozat Ennélfogva én nem azt né­zem, hogy kinek milyen magas címe és rangja van; arra sem ügyelek, hogy ki mennyit és milyen nagy bangón beszél a hazáért, hanem hogy egyéni érdekek szolgálata nél­kül, sőt ha kell, azoknak feláldo­zása árán is, mennyit dolgozik érte. És ahol ilyen munkát látok, ott emelem én meg mély tisztelettel és hazafiúi hálám érzésével a kalapo­mat ; ott hajtom meg szent meg­ihletődéssel elismerésem zászlaját A többi nekem nem imponál. Nem . imponál, ha valaki az 96 magán­ügyeinek vagy a közügyeknek szol­gálatában bár mily nagy sikerrel is tömi a zsebeit; és nem imponál akkor sem, ha a különböző alaku­latok, akár a városok szűkebb tár­sasköreiben, akár a nagyobb sza­bású országos egyesülésekben keve­rednek uralkodó klikkjeik által el­lentmondásba a saját hivatásukkal vagy a nagy nemzeti célokkal, Sajnos, hogy abban a szorult helyzetben, amelyben most vagyunk, nem világít be a lelkünkbe egy fenséges gondolat, egy homálytalan fényű hajnalcsillag, amely biztos út­mutatóul szolgálhatna ahhoz, hogy a pusztaságból, amelyen most botor­kálunk, az igéret földjére juthassunk. Innen van, hogy nálunk majdnem minden tömörítő szándék a szélső­ségek útjaira téved, ellentéteket tá­maszt és túlzásaiban az erők külön­választásával a széthúzás ügyét szol­gálja. Pedig most mindenféle tömö­rülésnek az lenne a hivatása, hogy a kölcsönös megértés útjait egyen­getve egy táborba hozza össze a különféle frakciókat és a nemzeti egység megteremtésével létrehozza és szilárdan összetartsa azt az alapot, melyen a második honalapítás küz­delmes munkája megindulhat és a szétrombolt ország újjáépítéséhez vezethet Mert ez most a főcél, és minden más célnak csak annyiban lehet létjogosultsága, amennyiben ezt a főcélt szolgálja, különben pedig destruktív hatásúvá lesz. Abban te­hát, ha az egészséges közszellem kialakulása, az ország megmentése és az elszakított területek vissza­szerzése céljából keletkezett társa­dalmi és politikai frakciók éket verve a nemzeti egység tényezői és az egyetértés princípiumai közé, lehe­tetlenné teszik, hogy ebben az or­szágban mindenki kivehesse a maga részét az egységes nemzeti mun­kából, se hazafiúi bölcseséget, se igazságot nem látok. Nemzeti egység nélkül nincs jö­vőnk. Ennek tudatában szemlélem én oly ideges nyugtalansággal az újabb fejlemények tévelygéseit és lesem azt a pillanatot, amelytől kezdve nem a hitfelekezeti törtetéseK hátterében lappangó egyéni és párt­érdekek, nem a szimpátia és ánti­pátia, hanem az ország jól felfogott érdekei fogják az embereket vezé­relni. Lesem azt a pillanatot, amely­ben politikai és szociális, életünk renaissance-a, ezzel együtt pedig a belső konszolidáció, az egészséges továbbfejlődés és a komoly nemzeti munka korszaka bekövetkezhetik. Vájjon nem fog-e elkésve bekövet­kezni ? Röviden elmondtam itten egyei­mást azokból, amiket annyira kíván­tam elmondani és ezzel: Salvavi animam meam! Beme Károly. Álarcos nö. Nehezen állapítható meg születési helye. Beutazta már az egész vilá­got. De legszívesebben kis Váro­sokban tartózkodik. Végigsétál a korzón. Meg meg áll a utcasarkokon. Ellátogat szalonokba, kunyhókba, hivatalokba, bolthelyiségekbe, nyil­vános helyekre és privát lakásokba. Mindenkivel szívesen foglalkozik, akivel találkozik. Legkedvesebb tár­sasága bőbeszédű férfiak és csacska nők köre. Mindent tud. És még an­nál is többet. Élményeit és képzelő­tehetségének fantáziáit ragyogó szí­nekbe tudja öltöztetni. ,Különösen előkelő, ismert egyének sorsáról és teendőiről szeret tárgyalni. Ilyenkor adja a beavatottat. Nincsen oly mély titok, melyet ő nem tudna. Rende­sen a diszkréció burkolatában adja tovább amit tud és amit sejt, de van gondja rá, hogy érdekes hirei szétáradjanak az egész városban. Ha valamit hallott, rögtöri továbbítja. Mindig kitűnően van mindenről in­formálva. Nagyon jól esik neki, ha szívesen hallgatják csevegését. Ilyen­kor alig győzi bő tapasztalatainak el nem apadó árját az illető áhíta­tosan hallgató balekre indítani. Aki nem szívesen hallgatja, azt kerüli. Jót ritkán tételez föl az emberek­ről. De azért „jóakaró". Nem szíve­sen látja, ha két egyén közt benső barátság van. Ilyenkor utat és mó­dot talál, hogy az egyiket is és a másikat is megkörnyékezze. Argu­mentumai olykor a legheterogéneb­bek. A fő, hogy elérje célját. Machia­vellíval vallja, hogy a cél szentesíti az eszközöket. Olykor csak kedvesen csacska, de rossz kedvében tud kíméletlen és rosszakaratú lenni. Sok boldogságot ásott már alá, de az őt nem bántja. Fő dolog nála a szenzáció. Nagyon fürge, mindenkinek ő akar először új hírekkel kedveskedni. Nehezen lehet rácáfolni, mert ilyenkor mindig másokra hivatkozik. Valódi arcát ritkán lehet látni, rendesen álarc födi. Előkelő vendé­gek mintájára sokszor otthagyja név­jegyét azoknál, akiket meglátogat s ezen névjegyen fekete betűkkel rá van irva: Pletyka. 6. A. M. b. Hangverseny. Szépszámú elő­kelő közönség gyűlt össze vasárnap este a ref. főiskola tornatermében, hogy a Pápán oly fehér holló számba menő klasszikusnak hirdetett hang­versenyen csillapíthassa szomjúságát. A két művésznő, Ritter Anna csillogó technikával, Gyulai Mici hegedűjé­nek sima tónusával és ügyes alkal­mazkodással igyekezett kielégíteni a hallgatóságot, de művészi elmélyedés kevés volt játékukban. Az udvarias közönség hálásan tapsolt. -^d— HÍREK. I •• A város Petőfi-ünnepe február 15 én lesz, melyen a Petőfi-társaság Szávay Gyulával és Lampérlh Gézá­val képviselteti magát Az ünnepről a részletes programmot a napokban fogják közölni. A Kath. Leánykör folyó hó 11 én délután 5 órakor a bencés főgimn. dísztermében mfő soros- estély t rendez a következő programmal: 1. Nyitány. Játsszák: Boksay E, Csonka I,, Marton Gy., Sebestyén T., Huszár I., Pálinkás L, 2. Chan­sonok. Énekli Harsányi I. 3. Dr. Pacsett. Vígjáték. Előadják Takács L., Pék M., Mika M., Nagy J. 4. Cselédnóták. Énekli Pados C, 5. Az első táncóra. Táncolják Csehy nő­vérek és Horváth B. 6. Aktuális stró­fák. Énekli Harsanyi I. Zongorán kiséri Pálinkás L. 7. Varázs-sapka. Vígjáték. Játsszák Kis M., Takács L., Kókai M., Karczaghy B , Horváth L, Nemes D., Kis L. — Az estély tiszta jövedelmét kórház felszerelésére for­dítják. Jegyeket f. hó 11-én délelőtt I í órakor válthatni a bencés főgimn dísztermében. Tisztújítás a Kaszinóban. A helybeli Kaszinó f. hó 4 én tartott közgyűlésén a tisztújítást a követ­kező eredménnyel ejtették meg. El­nök: Tar Gyula ; háznagy : Kard­hordó László; helyettes háznagy: Medgyessy László; jegyző: Kapossy Arthur; pénztáros: Wohlmuth Lajos. A választmány a következőképen alakult. A régiek közül megmarad­tak: Arz Albert, Bélák Lajos, Bla­zovich Jákó, dr. Csoknyay János, Darány Ágoston, Faragó János, Füredi Gyula, Gerstner Ignác, Her­mann Pál, Kis József, Korossy Al­bert, dr. Kőrös Endre, Mesterházy László, dr. Molnár Imre, Okolicsányi József, Oszwald János, dr. Tenzlinger József, dr. Vathy Gábor. Uj tagok lettek: dr. Baranyay Ferenc, Derzsy István, Handl József, Havas József, Haidekker Győző, Konkoly Thege Sándor, Mihályi Sándor, Nádossy György, Oberhammer József, Sze­leczky Gyula, Szűcs Dezső, Viz Ferenc. A régiek közül kimaradtak: dr. Antal Géza, dr. Fürt Sándor, Herz Dávid, Kis Tivadar, Saáry Lajos, Töreky Árpád, dr. Uzonyi Kálmán. Halálozás. Arányi Józsefné, sz. Gaál Vilma f. hó 6 án elhunyt. Hült tetemét 7 én helyezték örök nyuga­lomra a kálváriái temetőbe. Elhuny­tát férje, 3 gyermeke és édesatyja gyászolja. Ny. b. Sajtópör. Keresztes Gyula gaz­dálkodó lapunk főszerkesztőjét, Kiss Szerafint sajtó utján elkövetett két rendbeli becsüle;sértésert vádolta meg a veszprémi kir. törvényszéknél. A törvényszék vádtanácsa Keresztes Gyula vádiratát elu abította és az el­járást megszüntette. A ker. Munkásegyesület f. hó II én, vasárnap este saját helyisé­gében 6 órai kezdettel tánccal egy­bekötött műsoios-estélyt tart, a követ­kező számokkal: 1. Szavalat. 2. Legényélet. Monológ. 3 A zsarnok bukása. Vígjáték egy felvonásban. 4 Ő nem féltékeny. Vígjáték egy felvonásban. Előadás után 12 óráig tánc. — Egyben tudatuk az egye­sület tagjaival és barátaival, hogy húshagyókedden este fél 7 órai kez­dettel a „Jankó hushagyókeddje" cimü kacagtató bohózat előadása után jelmez estélyt tartunk, melyre már most felhívjuk az egyesület tag­jainak és fiatalságának figyelmét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom