Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-11-11 / 45. szám

Sf&flsetésl árak i negyedévre 3000 kor., egy- POLITIKAI HETILAP. Szerkesztőség 1 Llget-ucca 42. Kiadóhivatal: hónapra 1000 kor. , Ker. Nemzeti Nyomda, le y e s szám ára darabonként 300 kor. Megjelenik millden vasárnap. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. Állam és társadalom. Bethlen István gróf miniszter­elnök Balassagyarmaton a leg­utóbbi egységespárti gyűlésen ezeket mondotta: „a társada­lom ma csak oly funkciót gya­korol, amelyekhez joga van és államfunkciót csak az állam gyakorol". Sietünk leszögezni álláspon­tunkat mielőtt e kérdéshez nyúl­nánk, hogy igenis mi is valljuk, hogy ne alkossanak egyesek és társulatok államot az államban, hanem mindenki — legyen az akár egyes egyén, akár társu­lat — a tőrvény keretein be­lül rendezze be életét. Amikor ezt ilyen kategorice leszögezzük, mégis azt állítjuk, hogy igenis a társadalom mun­kájára nagy szükség van. A társadalmat elnémítani s ab­szolút csendet és nyugalmat teremteni nem egyéb, mint ab­szolutizmus. A társadalmi frakciók való­ban nem hivatottak törvényt alkotni és törvényt foganatosí­tani, ezt elvégzi az állam tiszt­viselői által, azonban irányítani, eszméket adni a miniszterelnök kijelentései dacára is hivatott lesz mindig a társadalom, mert az olyan társadalom, amely ezt nem teszi, úgy sem élet­képes, az ilyen társadalommal a hatalmon ülők azt tehetik, amit akarnak. 1918 októberban nem volt társadalom, azaz volt, de milyen. Amilyen volt az akkori társa­dalom, olyan kópü volt az állam is. Az akkori társadalom a nyu­gati demokráciát majmoló tár­sadalom volt, s az állam is ilyenné lett. A majoritás, az ország szine-javának a társa­dalma ekkor szóhoz sem jut­hatott. Az akkori társadolom — a demokrácia társadalma — sok bajba döntötte az országot. Az utánna következő társadalom a kommunista társadalom volt, megfelelő képű állami beren­dezkedésekkel, Hogy ez mit hozott az or­szágnak, tudjuk. A majoritás itt sem juthatott szóhoz. Ekkor történt a nagy csoda. A majo­ritás, a kath. állam társadalma bontakozott ki ekkor a ködből s kezdett fényt árasztani a magyar éjszakában s meleg­séget sugározni a dermedt, fa­gyos életbe. Az előbbenni két társadalom sietett saját képére államot alkotni, hiszen csak ugy gyártódtak az átreformáló rendeletek. A kath. társadalom sajnos, az államot már nem birta berendezni saját képére. Hogy miért nem ? Az igazi oka ennek: mert a keresztény tár­sadalom sohasem tudta elsa­játítani a más társadalmak harci eszközeit, modorát, tör­vényeit. A keresztény társadalom, a majoritás társadalma, igenis elnéző, béketűrő, ha úgy tetszik Krisztusi. akár hogyan is pró­bálják az ellenkezőt állítani. Ebben van a mi társadal­munk látszólagos gyengesége, amit jól tudnak rólunk. Ha a mi társadalmunk, mond­juk ki egész büszkén, a kath. társadalom nem végezte volna el azt az óriási munkát, amit elvégzett az előbbeni két tár­sadalom romjai után, ma nem volna módja Bethlennek a tár­sadalom ellen szónokolni. Igenis vannak ennek a mai társadalomnak is olyan alaku­latai, frakciói, amelyek mintegy tabernaculumai azoknak az érzéseknek, eszméknek, ame­lyek az ország majoritásában élnek. Nem egyesületek ezek jóvá­hagyott vagy jóvá nem hagyott alapszabályokkal, hanem lelkek milliói. Ezek a milliók, ha nincs is jóváhagyott alapszabályuk, mégis működni, irányítani fog­nak a jövőben is. Ez a társa­dalom nem rombolásra és gyű­löletre van alapítva, hanem az építő munkára és a szeretetre. Ez a társadalom ezt a nemes hivatását mindig gyakorolni fogja, ha tetszik ez a hatalmon ülőknek, ha nem. Ha azomban ezt a társadal­A politika legújabb eseményei. Az októbristák. — A Népszövetség kiküldöttei Budapesten. — Budapesti községi választások. Az októberi gyászos emlékű forradalom itt rekedt hivei már annyira elökészíteitnek látták a talajt számukra, hogy egy vacsorán nyiitan éltetni merték már Károlyi Mihályt, aki szélhámos politikájával az egész országot rombadöntőtte. Amit más önérzetes országokban meg se tűrnének, nálunk bekövetkezhetik. Most látjuk csak, hogy mennyire nem sikerült az egy­időre szennyes odúikba menekült patkányhadat kiirtani. Itt csak a legna­gyobb erély és szigor képes rendet teremteni s az ország elvárja a kor­mánytól, hogy ő is felismerje a helyzet komoly voltát s visszaparancsolja ezt a szennyes hadat oda, ahová való — a csatornákba. A vacsorán részt­vevők ellen, miután olyanokat éljeneztek, akik vád alatt állanak, szintén megindították az eljárást. A Népszövetség és a jóvátételi-bizottság kiküldöttei megérkeztek a fővárosba s nov. 20-ig maradnak ott. Ez idő alatt kell elkészülniük mun­kájukkal. Az összes minisztériumok lázasan dolgoznak a tárgyalás alá kerülő anyagon, amelyet aztán a Népszövetség tanácsa fog tárgyalni Genf­ben, amelyen a magyar kormány is részt vesz. — A pénzügyi tárgyalások elé az egész ország a legnagyobb érdeklődéssel néz, hogy ez a fontos ügy hogyan fog megoldatni. A budapesti községi választások még itt sincsenek s máris oly nagy a jerichói lárma és zaj, hogy az ember alig ismeri ki magát. A liberális saj­tóban nap-nap után jelennek meg hirek, hogy a keresztény tábor meg­bomlott, hogy Ernszték izolálják Wolffékat stb. Azt elhisszük, hogy ezek a hirek fedik az ő szájuk izét s nem is való másra, minthogy a kevésbé jártasakat a lábáról levegye. — Azért volna ajánlatos, hogy ezeket a szenny­lapokat teljesen bojkottálnók. Ne vegyük meg azokat, bármilyen csábító cimek alatt is kínálkoznak elénk, hanem olvassuk az azoknál sokkal jobb keresztény lapokat, mert akkor magok is megszégyenülve be fogják látni, hogy hiába minden erőlködésük. Légből kapott, szájuk ize szerinti híreik­ből úgy sem igaz semmi! Ezt — jóllehet vidék vagyunk — nagyon jól tudjuk és látjuk. mat újból elnémítani próbálják, akkor ez nagyon könnyen vég­zetessé válhatik magára az államra is, mint ahogy ezt két izben már láttuk, mert az ál­lam egészséges nemzeteknél nem más, mint maga a társa­dalom, a társadalom pedig nem más, mint maga az állam. Állam és társadalom tehát nem két külömböző valami, hanem egy szerves egész s ha valaki az egyiket megfojtja, meghal bele a másik is. A Kath LtónyMr Közgyűlése. Múlt vasárnap tartotta a Kath. Leány­kör évi közgyűlését, amelyen a tagok szép számmal jelentek meg. Blazovich Jákó elnöki megnyitójában rámuta­tott az elmúlt év egy-két tanulsá­gára s a jövő évben is a tagok me­leg szeretetébe ajánlotta a kört. Szente Elza elnöknő szép jelentésében a kör múlt évi mfiködését ismertette. A jelentésből örömmel láttuk, hogy a kör a múlt évben is szép sikere­ket ért el, de különösen örültünk az einöknői jelentésből kicsendülő Ígéretnek a jövő évre vonatkozólag. Nagy Jolánka pontos kimutatást adott a kör pénzügyi viszonyairól. Majd megejtették a választást. A közgyűlés egyhangúlag a régi tisztikart válasz­totta meg a pénztáros kivételével. Nagy Jolánka elfoglaltsága miatt nem váilaita továbbra a tisztséget, helyette a közgyűlés Metzger Annust válasz­totta meg pénztárosnak. Blazovicii Jákó indítványát, hogy a távozó pénztárosnak, aki a kör érdekébe* hosszú időn keresztül odaadó ügy­szeretettel, rendkívüli pontossággal, finom lelkiismeretességgel oly nagy munkát végzett, a közgyűlés hálás köszönetét és elismerését fejezi ki, egyhangúlag elfogadták. Majd a köz­gyűlés 600 K ra emelte a tagsági dijat. Blazovich Jákó örömmel kö­zölte a tagokkal, hogy a kör Gamerra Alberta Mária bárónő személyében, aki az elnökség kérésére a legna­gyobb készséggel felajánlotta köz­ismert nagy munkaerejét, lelkesedé­sét a köri élet továbbfejlesztésére, nagy segítséget nyert. Sajnos, a bá­rónő magas megbízatása miatt, ezt a nagy erőt néhány hónapon keresz­tül a körnek nélkülöznie kell. A köri tagok meleg ünneplésben részesí­tették a bárónőt. A közgyűlés az el­nök buzdító szavaival lelkes hangu­latban ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom