Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-10-07 / 40. szám

eredményét látjuk, bebizonyosodott. Az a párt került felül, amelytől a cseh centralisták leginkább félnek és állandó üldözés dacára is erősödnek és amely párt a Felvidék autonó­miáját tűzte ki politikai céljául: a Keresztényszociáiista Párt. Hiába ir­tották ki tehát a csehek tüzzel-vassal a magyar hivatalnoki kart, s mindazt, ami az ezeréves Magyarországra em­lékeztetett, erőszakoskodásuknak ime, alig pár év után már látjuk az ered­ményét, ami bizonyára idők multával még jobban fog érlelődni. A cseh kormánykörök ijedelmét ms sem bizonyítja jobban, mint a Prágában megjelenő ,LidoveNoveny " eirnü kormánylap cikke, mely a kö­vetkezőket írja: „Szomorú, hogy még ra©st is, öt év után az elmagyarosí­tott tót városokban a magyar keresz­téiyszociálisták többséget értek el. Az ő keresztényszociálizmusuk pedig se nem szociális, se nem keresztény, mert a keresztényszociálisták a Lueger féle irány látszólagos követői, való­ságban azonban a Horthy-féle irre­denta szolgálatában áll. Védőszent­jük Szfiz Mária, Magyarország védő­szentje és Szent István, a magyarok első királya. Titkon utánuk sopán­kodnak és várják az alkalmat, hogy a régi Magyarországjukat vissza­állíthassák. A magyarok — fejezi be a cseh lap — megmutatták igazi ábrázatukat és a kormánynak is lát­nia kell, hogy a keresztényszociális­ták és Hlinka páter politikája milyen óriási veszélyt jelen Cseh-Szlová­kiára." Amilyen nagy a csehek ijedelme, ugyan olyan nagy a mi örömünk és reményünk, hogy a mesterkélt határo­kon túl kiirthatatlanul él a keresz­tény szociálizmus, mely az elszakított részek és rab magyar véreink fel­szabadításának egyetlen reménysége. Okt. 6. HÍREK. • •• Újra itt e borongós őszi nap. Vérpárá­ban támad a hajnal, s valami bánat fátyolt borít a magyar égre. Búsabb lesz tőle a magyar nóta, s könnye­sebb lesz a magyar szem. S egy­szerre meglep a múlt minden keserii emléke, a sok ártatlanul elfolyatott magyar vér, a sok 9dies irae*. Min­den szomorú emlékünk ebbe a sötét okt. 6.-ába olvad, a törőkharcok, a szabadságharcok, a Zrínyiek, Rdkó­cziak, Széchenyiek, Kossuthek, Dam­janichok szenvedéseit mind Össze­hordjuk e mai napra, s a mai hó­hérainknak büszkén matatjuk, néz­zétek, szenvedésben, könnyben, vér­hullatásban is milyen gazdag a ma­gyar. Okt. 6,-dnak martyrjai meg kikel­nek az aradi sírból, s eljönnek meg­nézni, h$gy boldog-e már a népük, van-e termése az elhullatott sok vér­nek. Vagy csak eljönnének, de mély a sir, s oláh szuronyok vigyáznak álmaikra, hogy fel ne ébredjenek, mert mi lenne akkor. Drága vértanúink hát csak marad­jatok. Jobb nem tudnotok, hogy a vér- és könnytengernek még mindég nincs vége, még nem telt be a bosszú napja. Még véres, borús a magyar égalj a. De várunk még napos napra. Most pihenjetek, s várjatok, míq el­tűnik az oláh bocskor az aradi vár­ból, mikor majd magyar honvéd szu­ronyán csillan meg újra a Nap fénye, mikor majd újra virágos lesz a sí­rotok, s mámoros örömdalt dalol a Duna-Tisza népe. Akkor jertek. A Veszprémvármegyei Aga­rász- és Lovaregylet versenyei. Nagyarányú és rendkívülinek ígér­kező kocsi- és lóversenyt, továbbá fogat- és kancadíjazást rendez a Veszprémvármegyei Agarász- és Lo­varegylet folyó hó 7-én, azaz vasár­nap. A programm délelőtti része 9 órakor veszi kezdetét a lovassági laktanyában. A délutáni rész fél 2 órakor az Ihász melletti nagy lovas­sági gyakorlótéren. A rendezőség az idevaló kimenetel megkönnyítése vé­gett különvonatot állít be, ha leg­alább 800 jelentkező lesz. A vasúti jegy ára oda vissza összesen 1000 korona. A vonat kifelé délután 1 órakor, visszafelé este 6 órakor in­dul. A verseny iránt nemcsak vár­megyénkben, de a szomszédos me­gyékben is óriási az érdeklődés. Gf. Esterházy László, dr. Magyar Ká r.ly fői&pán, Bibó Dezső, Hunkár Béla, Weszely Tibor, Nirnsee Pál, Jókai-Ihász Miklós nagybirtokosok családjaikkal már meg is érkeztek. Rendkívüli érdekessége lesz a ver­senynek az amerikai ügetők versenye, amelyre már eddig is több nevezés történt. A délután megtartandó nagy akadályversenyre, mint favoritoknak, nagy kilátásuk van a győzelemre: Hager Oltó őrnagy .Akadály" nevü, Somchich Andor „Bresztlitovszk", Podhlacky Andor főhadnagy ,Maxim 13" nevü lovaiknak. A rendezőség totalizatőrt is állított fel, fogadások a helyszínen vétetnek fel. Ugyancsak itt lesz kapható részletes programm is. Külön meghivó nincs, mindenkit szívesen lát, katonazenéről és buffet­ről a rendezőség gondoskodik. Fel­hívjuk a város közönségének figyel­mét a versenyekre, melyekre már ed­dig is nagyon sok szép dij érkezett. A karcagi beszédre vonatko­zóan kértek felvilágosítást a kis-an­tant képviselői. A miniszterelnök he­lyett Vass József válaszolt, aki ki­jelentette, hogy a beszéd egyáltalán nem tartalmazott fenyegetést a kis­antant ellen. A Női Mária Kongregáció vezetősége ez áton is felhívja az ér­deklődök figyelmét, hogy hétfőn október 8-án, d. u. 5 órakor rendet összejövetelt tart az irg. nővérek tornatermében. A Kath. Nővédőegyesület okt 14 én d. a. 4 órakor tartja évi ren­des közgyűlését. A Polgári Kör közgyfilése* A Polgári Kör t. tagjait a f. hó 7 én, vasárnap d. u. 3 órakor megtartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgy: A tagsági dij felemelése. A Ker. Munkásegyesület f. Hő 9 én, kedden este 8 órakor az egye­sület helyiségében rendkívül fontos ügyben ülést tart, melyre a választ­mány tagjait feltétlen és pontos meg­jelenésre kéri az Elnökség. Propagandagyüílések. Az egy­séges párt s a vele legélesebb harc­ban álló fajvédők csoportja ugyan­csak felhasználja a parlamenti szü­netet. Egymást érik a politikai gytt­lések. A kormányt készítették ki a fajvédők vasárnap a régi országház­ban, a fajvédőket támadta az egy­séges párt balatonfüredi, simontor­nyai gyűlésén Rakovszky Iván bel­ügyminiszter. A sok érdekes vagdal­kozás között érdemes megállni a belügyminiszter egyik kijelentésénél, amely szerint az ellenzéki támadá­soknak nem az a céljuk, hogy a közéletet megtisztítsák, hanem csak az, hogy a tekintélyeket lerombolják. Hát bizony ez nagy bán. Hanem a belügyminiszter itt megállott. Nem beszélt arról, hogy a közélet tisztí­tását egyszer már el kellene végezni. Ha minden panamaügyet eltussol­nak, ha vége-nossza nincs a kijárá­soknak, a drágaság örvényében küz­ködő magyar nép előtt a fajvédők nélkül is lejárátják tekintélyüket a kormányrúdnál ülők. . *.«. É . *. *. É . é « ». ^ ^^Ymrmmwtam uuiMA umviv tiwir^' i'ii'i'ii'i'i 'i 'i ii mindegy, akárki akármit tud is mon­dani a leány származásáról, az igaz­ság mégis csak az, hogy Janka a már özvegy Kovács bácsit édes apukájának nevezi s cicamódra kö­rülhizelgi, amikor gyakori, rövid ideig tartó látogatásaival a zongora­leckéket meg megszakítja. Mert okvetlenül kellett a lelkének ez a kis látogatás. Még munka köz­ben is folyton a kis leányra gondolt. Számítgatta a megrendelésekből vár­ható tiszta nyereséget, s ezt minden­kor pontosan odaszámította az ez­ideig kikerekített összeghez, Jól tudta fejben is a koronákat, filléreket. Soha­sem hibázta el. Hisz ez lesz a kis Janka hozománya!... Csak jól men­jen az üzlet! Mert akkor aztán sttt­het-főzhet leendő kis urának min­denféle jókat, ha majd egyszer önálló háziasszony lesz belőle. S amikor ábrándozásaiban idáig eljutott, le­dobta a kalapácsot még akkor is, ha már csak egyetlen-egy ütést kel­lett volna a szegre tennie. Beszaladt a házba, megnézte a leányt, meg­cirógatta, megsimogatta remegős ke­zével, kedveskedett neki kicsit hízel­kedő öreges szavaival s utánna fel­fokozódott munkakedvvel ment vissza műhelyébe. Dolgozott, fúrt, faragott, szegezett, kalapált izzadásig. Verej­téke árán gyűjtötte a kis Janka hozo­mányát. így múlt el egy-két esztendő. Jan­kácska ezalatt alaposan kifejlődött mind szellemileg, mind pedig testi­leg. Az alaposan szót itt kellő nyo­matékkal kell mondanunk. Szellemére nézve nagyon furfangos észjárású kis nő fejlődött ki belőle. Apjának gazdagsága nem maradt titok előtte. Tudta, hogy sok pénz kerül a kezé­hez, ha egyszer önállóan intézheti sorsát. S alaposan kifejlődött testileg is. Erőssége nagyon is hátrányára vált a női szépségnek, s azon bak­fissá lett, aki csak úgy szép és úgy menyasszonynak va!ó, ha a szépség­hibákat nehéz ezresek takargatják. Pedig tudnivaló, hogy azokkal sok minden hibát be tudnak födni azok a szerencsés emberek, akiknek mód­juk is van benne. Nem volna oly sok szépséghiba az életben, ha min­den erreszorulónak volna belőle né­hány köteggel. Janka is tudta, hogy nagyon hátul állott a sorban, amikor a szépséget osztogatták. De azért egy cseppet sem esett kétségbe. Volt már annyi élettapasztalata, hogy túltegye magát ezen kellemetlen tudaton. Takarít neki annyit az öreg, amiből telik majd szép, divatos ruhákra. Mert az ízléses, finom öltözködés még a csú­nyát is csinossá tudja varázsolni. Ö meg valósággal szép lesz. Csak egy­szer már a saját ízlése szerint csele­kedhessék. Most még a papa miatt sem lehet szabadon, no meg a zár­dai rend sem engedi azt meg. A bentlakó leányoknak teljesen egy­forma ruhát kell viselniök. Az ott a rend. S ez még vagy két esztendeig rend marad életében. Ennyi idő múlva végzi el a képzőt. S azután már szabad lesz teljesen, nemcsak a két­hónapi nagyvakációra. Az öreget meg majd csak ráveszi egy kis hízelgés­sel már mindenre. Addig azonban türelemmel kell lennie. S nem is valami hosszá ideig kellett türelmeskednie. Az öreg Kovács bácsi, ki annyi sok embert szerelt fel végső pihenő-lakással, miután elérkezett a végső stációhoz. Amikor ő is kiveszi a maga szük, kis lakását a raktárban levő érc­koporsókból s teljesen mindegy lesz most már neki, nagytemetés, vagy kistemetés történik-e azön a bizo­nyos délutánon, amikor már nem megy be szokott vendéglőjébe, hogy a temetés parádéssága szerint ren­delje meg ozsonnáját. Csak annyi figyelmeztető és tanácsadó szót mondhatott Jankának, hogy az üzletet el ne adja mindaddig, mig férjhez nem megy. Az első segédben, Ferencben, teljesen meg­bizhatik. Az majd lelkiismeretesen tovább vezeti az üzletet. Hűséges ember. Megmondta, hol mennyi pénze van, hol vannak a takarékkönyvek s egy éjszakai roham hirtelen átlendí­tette lelkét a másik, örökös világba. Janka pedig még jobban bele­gyökeredzett abba a világba, amelyet az öreg úr itthagyott. Vagyonos, pénzes, szerencsés leány lett belőle, aki előtt nyitva állott az élet minden örömének kapuja. S ő belépett ezen a kapun ... * * * (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom