Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-08-19 / 33. szám

sem a bank tulajdonában levő és értékpapír tárcájában kifejezésre jutó industriái részvényértékét nem emelte, hanem azokat az eddigi szokáshoz híven eredeti beszerzési áraikon szerepeltette könyveiben. Hogy ez mit jelent a tartalékolás és a gondos ijzíetpolitika terén, azt felesleges bővebben fejtegetnünk. Megtudjuk a jelentésből azt is, hogy a Földhitelbank jugoszláviai vállalatai mind kitűnően prosperálnak, sőt falepárló üzeme ma már többet produkál, mint pld. Franciaország összes ilynemű gyárai együttvéve. A 84 millió korona alaptőkével szemben a régi kibocsátású 420.000 drb. részvény ériéke a kb. 300.000 koronás tőzsdei árfolyam mellett 126 milliárdra tehető. A Földhitelbanknak hatalmas fejlődése, nagy tekintélye, úgy a hazai, mint a külföldi piacokon össze van forrva dr. Paupera Ferenc fáradhatatlan munkásságával, mert hogy a Földhitelbank Részvénytársaság a mai nívójára emelkedett, egyedül az o érdeme. A fővárosi pénzügyi intéző-köröket azonban nemcsak ez a kétség teíen rendkívüli eredmény foglalkoztatja, hanem az a körülmény, hogy a Föidhitelban R.-t. dr. Paupera Ferenc szívós és fáradhatatlan küzdelme után függetleníteni tudta magát eddigi érdekeltségeitől, kivívta önállóságát, külpolitikai és nemzetgazdasági szempontból kimondhatatlan nagy jelentőségű eredményt ért ei a világ gazdaságilag legkonservativabb nemzetének, az angol tőkeérdekeltségnek bevonásával, amellyel sok százezer fontot hozott be az országba. Jelenlegi gazdaságilag lehetetlen helyzetünket tekintve, ez a kö> rülmény nagy perspektívára enged következtetni, mert egyetlen reménységünk, talpra állásunk egyedüli lehetősége, a külföldi nagytőke bizalma, segítsége. Elhibázott külpolitikánk miatt, kormányférfiaink és neves pénzügyi kapacitásaink eddigi kisérleteimeddők voltak, egyedül nemzetgyűlési képviselőnknek sikerült a legreálisabb viselkedésű angol tőke aktiv szimpátiáját kivívni. Nemcsak a pénzügyi köröket, hanem a politikusokat is élénken foglalkoztatja ez a képviselőnk működéséhez füződö nagyjelentőségű esemény, amit a legjobban bizonyít az utóbbi időkben többször emlegetett pénzügymíníszterválsággal kapcsolatos kombináció — mely a legelientétesebb politikai pártok körében is visszhangra talált —, amely képviselőnk személyében látta volna a legszerencsésebb'megoldást. Ha felülkerekednék a józan belátás, ha meglehetne teremteni azt a politikai mentalitást, mely szakít a demagógiával, a Krisztus tantételeit megszégyenítő szélsőséges magatartással. ha érvényesülhetne a keresztény felebaráti szeretet abban az értelemben, amely az ország túlsúlyát képező keresztény elemek gazdasági érvényesülése mellett biztosítaná a sorsunk felett döntő nyugati hatalmak által is követelt, a szó keresztény értelmében vett liberalizmust, akkor meg lehetne oldani az ország gazdi* sági talpraáliííásának súlyos, nehéz feladatát. Az a józan, mondhatnám reális fiiosofia, mely képviselőnk munkálkodásának alapelve, az a külsőségektől, egyéni érvényesülési szempontoktól mentes raison éieíelv, a Caíói életfelfogás, az a nagy konstruktív erő és munkabírás, szociális érzék, az életviszonyiatok ezernyi változatának az a nyugodt, felsőséges ismerete, a geniális judícium, a nagy koncepciójú embereket jellemző őszinte önzetlen emberbecsülés, a józanul átgondolt segíteni akarás, a frázismentes lángoló hazaszeretet, az egyéniségéből kisugárzó szimpátia, mind olyan tulajdonságok, melyek joggal terelik feléje az illetékes tényezők figyelmét. Emlékeztet működése Széli Kálmán munkálkodására, ki évtizedeken át uralta a hitelpolitikát, bár hallgatott, de cselekedett. Kicsinyes, gyűlölködő érzéstől áthatott kritika az, amely a nemzetgyűlésen mostanában annyira lábrakapott frázisokat vár tőle, nem tudván, hogy úgy idebent, de különösen a külföldön ott áll annak a nagy feladatnak szolgálatában, mely nem beszédekkel, hanem cselekedetekkel viszi előre az országfelépítés nagy munkáját. Az érzelmi politika luxusát csak a gazdaságilag erős nemzet engedheti meg magának, a kizsarolt, ezer sebtől vérző, életlehetőségében veszélyeztetett államban reális politikájának van csak helye. A józan logika megdönthetetlen igazsága az, hogy gazdasági nexusok megteremtése nélkül — a körülöttünk létesített nagy hadierőkkel szemben —• ezidőszerint érvényesülni nem tudunk. Meg kell tehát teremtenünk — ha küzdeni kell is egyelőre fájó nemzeti érzésünkkel — azt a gazdasági politikai alapot, amelyre nyugodtan és biztosan építhetünk. Bizalommal, reménységgel tekintünk képviselőnk működése elé. Adja Isten, hogy mielőbb siker koronázza az ő nagy koncepciójú munkásságát, amellyel bár csendben, feltűnés nélkül, de annál szívósabb kitartással dolgozik szegény, szerencsétlen hazánk megmentésén. HÍRE Ka •• Szent István király ünnepe a főtemplomban. Az első magyar apostoli szent király ünnepén a főtemplomi istenliszteletek sorrendje a következő: 7 órakor az ácsok Szí. Rókus miséje. 10 órakor a hivatalos ünnepi szentmise, melyet Gerstner Ignác apát plébános celebrál fényes segédlettel; szentmise előtt Gerstner apát mond szentbeszédet. A szentmise alatt, melyre az összes hivatalok meghivattak, a főtemplomi férfiénekkar a „Solemnis D dur" misét énekli, Ofíertóriumra Marion karnagy alkalmi soló éneket ad elő. Fél 12kor csendes szentmise, melyet Gyeginszky Ferenc letenyei káplán mond. Délután 3 órakor ünnepélyes vesperás-litánia. Kitüntetések. A Kath. NővédőEgyesületet és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének helybeli csoportját a veszprémi iparkiállításon díszoklevéllel tüntették ki. Meghívó. Tisztelettel meghívom a pápai róm. kath. hitközség összes tagjait, hogy a f. év aug. 26 án, vavasárnap d. u. 1—6 óráig a belvárosi elemi fiúiskolában tartandó iskolaszéki tagválasztásra. Választók és választhatók mindazon hitközségi nagykorú férfiak, akik az iskolák fenntartásához hozzájárulnak, akik nem tényleges katonák, akiknek politikai joguk nincs felfüggesztve és akik bünügyi eljárás alatt nem állanak. Marton Győző hitk. jegyző. A pápai m. kir. földmÍvesiskola évzáró vizsgája f. hó 26-án reggel 8 órakor kezdődik; az érdek lődőket ez úton is meghívja és szír vesen látja az igazgatóság. Felhívás. A ker. Munkásegyesület, a szoc. szakszervezetek és a ker. szoc. párt kath. tagjait értesítjük, hogy f. hó 20-án, Szent István király napján d. e. 10 órakor tartandó istentiszteleten az egyesület diszzászlaja alatt testületileg veszünk részt. Gyü'ekezés fél 10 órakor ahelyiségben. Elnökség. Hamis név alatt lopott. A pápai tókeriek éber őre folyó hó 7 én egy ismeretlen lettest csipett nyakon, aki épen a más tulajdonát képező krumplit és kukoricát dézsmálta. A tolvaj Marton Miháiynénak mondta magát, de kiderült, hogy nem azonos Marton Mihály rendőr feleségével, hanem hamis nevet mondott be. A nyomozást megindították. Drágult a posta. A p^sta pénzügyi helyzetének egyensúlyozása céljából a fokozodó drágaság miatt augusztus 13-tói díjszabását felemeli. Hétfőtől kezdve egy levél helybeli bérmentesítési dija 100 K, távolsági forgalomban 200 K, Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Olaszországba és Romániába 350 K, egyéb külföldre 500 K. Levelező-lap 50, 100, 200, 220 és 500 K. Ajánlási dij helyben 200, táv. forgalomban 200, külföldre 500 K. Express-dij belföldre 500 K. Uj áram dijak. A villanyteleofelügyelő-bizottsága a szén árának újabb emelkedése miatt legutóbb tartott ülésén az áramdíjakat a következőkben állapították meg ; 1. MaA hozott holmikból, ami megtetszik, el is veszik, de nem bánják, nem törődik vele senki. Látni akarják véreiket, bizonyságot afelől, hogy vájjon élnek-e? Bemennek hozzájuk. Mosdatják, kötözik, kínálják, öltöztetik az agyoncsigázott magyarokat. Magyar szótól lett hangos újra a vár és az öreg nap is mosolyogva dugta ki fejét a foszladozó felhők közül, üdvözölve az ősi jogos birtokos magyarságot. Ugy kell kituszkolni a látogatókat, mert azok nem tudnak hamar végezni a sok szenvedéssel és kinnal... Elcsendesül a vár, csak az őrök ütemszerü lépés-koppanásai zavarják a feltörő sóhajokat. A félhatos csíki vonatból görnyedt tlátu, borotvált állu, atléta termetű 5reg ur ugrik ki és szalad egyenesen a térparancsnoksághoz. Az őr nem engedi be: — El innét l — tuszkolja el őt. —• De beszélni szeretnék a tábornok ttrral, — remeg bele a langyos nyári fuvallatba az öreg Bene hangja. — Majd holnap — kergeti a katona. — Csak azt szeretném megtudni, hogy a fiam, Bene Károly főhadnagy a foglyok között van e ? — reménykedik még az öreg. — Pusztulj, vagy ütök — támad rá az oláh, fegyverét felemelve. Mit tehetett egyebet, elbotorkált lehorgasztott fejjel, Lelkében hánykódó kétséggel. Bambán bámult az emberek képére, onnan gondolva kiolvasni, igaz e, hogy befalazták őket, vagy agyonlőtték valamennyit. A fiam közöttük van-e? Nagy Isten! mi van, mi történt? Az öreg fázósan gombolta be felöltőjét. Elmereng, eszébe jut Karcsi kis gyermekkora, az első irása, a többi gyermekei, felesége .. . Valami álmos zsibbadtságot érez tagjaiban. Le szeretne ülni a főidre. Nem tud, térdei nem hajolnak be. Világosságot lát, bemegy* Kávéház. Üres. Alig egy két asztalnál ülnek. A tükörbe esik tekintete, megdöbben, haja homlokára csüng, arca fehérebb, mint a haja, csak megtört fényű szeme csillog ki az alatta lévő mély, fekete kereteiből. Ajka remeg. Leül, inkább leesik egy székre, a pincérnek nem tudja megmondani mit kíván. Nem jön hang torkából. Hoszszas, kínos erőlködés után tudja csak kinyögni: — Feketét... de előbb vizet. .. hamar 1 . . . A pincér elfut. Az öreg szivére szorítja kezét, mélyet sóhajt. Meghozzák a vizet, fölhajt egy pohárral. A színe kezd már visszatérni, amikor felszóüítják távozásra, mert 8 órakor zárniok kell. Fizet, kimegy. Az utcán megáll. Bámulja a kihalt, csendes utcát. Megindul a Fellegvár felé. Kétségei üldözik. Félútról visszakergetik. Elmegy az Európa szállóba, szobát bérel, lepihen ágyára, eloltja a villanyt. Nem tud elaludni ... Rémes viziói vannak ... Fölkel, sétál a szobában. Az sem jó. Szomjas. Vizet akar inni. Fejét, testét nem tudja fordítani, a kancsó feié akarna menni, de nem íud ... Az inggallérja szorííja nyakál, nem jut levegőhöz. Ki akarja gombolni, nem ura kezének... Az egyik sarokba bámul Oit íátja fiát .. . Megenyhülnek vonásai, hogy utána egészen elkéküljön; majd fakóvá válik, térde megroskad s a padlóra rogy le .. . A tompa zuhanásra betöri az ajtót a szobapincér és ott találja élettelenül az öreg Benét. Telefonálnak, eljön az inspekciós rendőriíszt. A halott zsebébe nyul, elolvassa: — „Bene Miklós iskola-igazgató* Marosvásárhely" — ásít, azután rámordul a szobapincérre: — Máskor ilyennel várjatok reggelig. Mindig van valami bajotok. Igaz, hiszen csak egy magyarral lett kevesebb. Bezárják az ajtót, a hold beszüremlik a lenge függönyökön keresztül, simogatja, ölelgeti a forró lelkű, mélyen szerető öreg elhidegült tesI tét . . .