Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-01-28 / 4. szám

bői a kérdői ven fel kell majd sorolni, hogy a kisiparos üzemében fajtánként mily mennyiségben és mekkora értékben állított elő új ipari cikkeket, végzett javítási, vagy bérmunkákat, illetőleg ha a kisiparos nem iparcikk előállításával foglalkozik, pld. borbély, vendéglős, stb. ki kell mutatni azt, hogy mekkora volt az 1923. évi üzleti forgalom, vagy az év folyamán végzett munkaérték. A nyersanyag, félgyártmányok: bádog, vas, épüietfa, gyapjú jutta, uyersbőr, kender, tégla, deszka, gomb, zsinór, bélésvászon, stb., üzemi és segédanyag : olaj, csiriz, enyv, kelmeszappan, zsir, zsineg, szögek, stb. Kommunista összeesküvés Pápán. Városszerte suttognak róla, hogy éber áflamrendőrségünk és detektivosztályunk a közelmúlt napokban vaszedelmes kommúnista Összeesküvést leplezett le. A még folyamatban lévő nyomozás érdekében a renkőrség nem adhat az Ügyről teljes felvilágosítást; amit megtudhattunk róla, az alábbiakban közöljük. Batitz Gyula nemzetgyűlési szociáldemokrata képviselő több izben itt járt városunkban s a kommunista érzelmű demokratákkal keresett öszszekőttetést. Legutóbb f. hó 18 án egy kőmives lakására gyűjtötte össze híveit s ott előadta nekik, hogy február közepén a Bethlen kormányt erőszak utján eltávolítják, az antant segítségével a nemzeti hadsereget és rendőrséget lefegyverezik s ismét a proletáriátus kezébe játsszák a hatalmat Éppen azért Pápán ar közigazgatást s a fegyveres erő fölött való hatalmat a következők vennék át: direktóriumi elnök: Baranyai György; vörös helyőrségi parancsnok: Horváth László. A közigazgatás vezetői lennének: Gazsó Pál, Szabó István, Bognár István, Vági László és Varga Ferenc. A rendőrség letartóztatta őket. HIRE Ka •• Kinevezés. Dr. Sarudy Ottónak kir. főigazgatóvá történt előléptetésével az áll. tanítóképző igazgatói állása megüresedvén, a vall. és !*özokt. miniszter Szarka Lajos modori áll. tanítóképző igazgatót helyezte tanfiképzőnk élére. Halálozás. Muics Tivadar ny. m. kir. honvédalezredes f. hő 16-án, 51 éves korában hirtelen elhunyt Veszprémben. A megboldogult többször tartózkodott városunkban is, s jó ismerősei és barátai velünk együtt bizonyára részvéttel fogadják a szimpatikus törzstiszt elhalálozásának gyászos hirét. A Pápai Ipartestület közgyűlése. A pápai Ipartestület f. hó 28-án délután fél 3 órakvr tartja évi rendes közgyűlését a városháza nagytetmében. A közgyűlés tárgysorozatának egyik főbb pontja Vincze János indítványa a segélyre szoruló iparosok és azok családtagjainak segélyezéséről és az ügyész, alelnök, jegyző és előljárósági tagok] választása. A Vöröskereszt Egyesület f. hó 28 án d. u. 4 órakor a városháza nagytdrmében évi rendes közgyűlés! tart, melyre az egyesület tagjait ez uton is meghívja az elnökség. A Kath. Legényegylet színielőadása. Hétfőn d. u. és este, valamint kedden este a Városi Színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség, hogy élvezze a Kath. Legényegylet műkedvelő gárdájának előadását. Csepreghynek kedves népszínművét, a Piros btigyellárisí adták. Élvezettel láttuk a magyar falu romantikáját, mozgalmas történeteit, színes életét s az egész nézőteret betöltötte a színpadról áradó tiszta falusi magyar levegő. A szereplők valamennyien közvetlenül, természetesen játszottak, s mondanunk sem kell, hogy ennek a műkedvelő gárdának két kiváló tagja, a Takács testvérek, most is mesteri alakítást produkáltak. Takács Gergely a huszár őrmester szerepében brilli ozott, Takács Dezső pedig a vén huszár káplár jóizü mókáival állandó derültségben tartotta a közönséget. Szalmásy született falusi biró, aki egy percre sem esett ki nagy szerepéből, Barcza Etuska meg csupa élet és temperamentum volt a biróné alakításában. De elismeréssel adózunk Vizinger Olgának, Mózer Merikének és Biró Mancikának is, akik szintén kifogástalanul játszották meg szerepüket Bódy József, Soós István, Fersch József, Muth Ernő, Biró Lajos Eidős Jenő, Szili Antal és Bornemissza Lajos ugyancsak hozzájárultak az előadás teljes sikeréhez ügyes előadásukkal. A rendezés nehéz munkáját a Kath. Legényegylet érdemes és buzgó elnöke, Zsigmond József végezte, aki azért méltán megérdemli a legnagyobb dicséretet. A Kath. Leány kör mösoros estélye. A Kath. Leánykör f. hó 28-án, d. u. fél 6 órakor a bencés főgimn. dísztermében műsoros estélyt tart a következő műsorral: 1. Nyitány. Játsza a tanítóképző vonós zenekara. 2. Mementó, Gyulai Páltól, szavalja Rozonits S. 3. Japán tánc: lejtik Grátzer V. és Pálinkás E. 4. Délibáb, jelenet: előadják Strommer M. és Rozonts S. 5. Magyar dalok. Hegedűn előadja Sebestyén T., zongorán kiséri Franc A. 6. Képzelt beteg. Vígjáték egy felvonásban. Játszák Kókay M., Qigter I., Grátzer V J* v » * A Kath. Nővédoegyesület es télye. A Kath. Nővédőegyesület febr. 2 án és 3-án műsoros estélyt rendez a következő programmal : 1. Megjött a papa. Erdélyi Z. 1 felvoíásos vígjátéka. Személyek: Rózsika: jigler Bözsi, Pali: Marsányi I., papa: (ardszaghy B^ szobaleány Pados Zinike. 2. Énekes dialóg. Előadják (rausz Adrienne és Bodorné Vései Piroska. 3. Az eleven kalendárium. *lőkép. Szereplők Saád B. ezeréves övendőmondó. Az egyes hónapokat negszemélyesítik: Saád Irénke, Darány Rózsika és Jerffy Magdus, Szabadi Annus, Domonkos Emma, Tauber Joli és Fábián Katóka, Steiner Manci, Mátz Ilonka, Grátzer Vica és Domonkos Vali, Mayer Idus, Süie Mancika, Mészáros Mariska, Koíbe Ilus és Ráth Ilonka. Az előadás d. u. 5 órakor kezdődik. Jegyek a Muck cukrászdábdn válthatók. Tisza István gróf arcképének leleplezése. Magas színvonalú ünnep keretében előkelő közönség jelenlétében leplezte le a pápai ref. nőnevelő-intézet halhatatlan ,emlékű kerületi főgondnokának, Tisza István grófnak acrképét az elmúlt vesárnap. Németh István püspök hazafias eszmékben gazdag megnyitója s Czeglédy Sándor főiskolai gondnok nagy koncepciójú, a martir-halált halt hatalmas államférfiú kiváló egyéniségét minden oldalról megragyogtató emlékbeszéde volt az ünnep gerince, melyet szépen egészített ki Vargha Gyulának ez alkalomra irt ódája, Nádossy Erzsébet bravúros teknikával előadott Beethoven-sonátája s Kőrös Ilonának ügyes szavalata. Az énekszámokat Gáty Zoltán énektanár dirigálta a nála megszökött precizitással. A leleplezett képhöségéve^ plaszticitásával kedvesen lepte meg a jelenlevőket s Herz Dávid mesteri kezét dicséri. A földmivesiskola köréből. A helybeli m. kir. földmivesiskola tanuló ifjúsága részben a Horthy-akció, részben saját segély-egyesülete javára február hó l én, a Griff-, szálló nagytermében este 8 órai kezdettel zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti jegy személyen Ként 200 K, családjegy 3 személyre 500 K. Petőfi Ünnepély. A Ker. Munkásegyesület jan. 28-án, vasárnap d. u. fél 6 órai kezdettel Petőfi ünnepélyt rendez saját helyiségében (Szentilonai u. 12.) a következő műsorral: 1. Hiszek egy Istenben. Énekli a Hadviselt Iparosok Dalárdája. 2. Petőfi Sándor. Jövendölés. Szavalja Czepek Lajos. 3. A faluban egy TÁRCA. ••• Petőfi haragja. Irta: Oemc Károly. Szilveszter estéje van. Pihenőre tért raár a család, csupán én vagyok még ébren a czellí-uti egyszobámban és elmélkedem magamban. A lefolyt évszázad oly gazdag volt alkotásokban és eseményekben, hogy egészen megváltozott a világ. A nagy események sorozatában azonban mindenek fölé emelkedik az, amely az 1823—1923 ik évszázadot 1823 januárjának éjszakáján megnyitotta, t. i. a Petőfi Sándor születése, amely esemény, miként a magyar dicsőség üstökös csillaga, ,jött s távozék, hogy századok multával újra ; lássák fényét a népek s rettegjék-. Mert az a ragyogó fényű tiszta szellem, amely a Petőfi lelkéből kisugárzott és nemzetének valamint a világ többi népeinek lelkét a magasba emelte, eltávozott körünkből ; de vissza fog térni és úgy közöttünk, mint a többi népek soraiban igazságot fog még szolgáltatni. „Már rég nem sírtam, s íme most Pillámon egy könny rengedez. Magyar nép, váljon hajnalodnak, Vagy alkonyodnak harmatesepje ez?" Petőfi nagy gondolatainak, nemes haragjának, fenséges lelkesedésének, bizalmának és kétkedésének váltakozásai kőzött ez a mélységesen fájdalmas kérdés viszhangzik most a legerősebben az én lelkemben is. Az alkonyt már eléri ük ... De lesz e hajnalunk, íesze-e feltámadás, amit kellő előkészülés nélkül ely elbiza kodottan hangoztatunk, amiben oly nagyon hiszünk, mert hát ez is hazafiság, a mai „méltóságos" nemze legújabb divatú kényelmes hazafisága Igen, részünkre lehet még hajna és feltámadás, ha visszatérünk Pető és a többi nagy költőink szellemé iez, leikök ideális szépségű erényei fez; ha a külsőségek kultiválása, az ^yéni érdekek kizárólagos szolgálata biyett az ő útmutatásaikat követve nm csak csilogó ünnepségekkel, nem cak hangulatos szavakkal, hanem ádozatra is kész tetteinkben megmlQtkozó szeretettel lépjünk a haza Qyeinek szolgálatába. Száz évvel ezelőtt is, amikor a bcsi hazafiság volt divatos, rosszul áott a magyar nemzet Ügye. Akkor a^nban nem a kor romlott szelleme, hnem a főurainktól is támogatott ortrák elnyomás juttatta a nemzetet largikus állapotba. Akkor, bár sznnyadozva, még élt a lelkekben az eszmények iránt való érzék és artidön megszólaltak Széchenyiék, Pcőfiék és Kossuth Lajosék, felgyilladtak az önzetlen hazaszeretet láfgjai a lelkekben; megkezdődött a tűzdelem és alkotó munka, egy pá- évtized alatt pótolva lettek évszázadok mulasztásai és naggyá lett megint a magyar nemzet A magyar faj nemes lelki jellemvonásainak tulajdonítható ez a kö- * rülmény, valamint az is, hogy a nemzet ekszponált földrajzi helyzetében, rokon nélkül idegen fajok közé ékehre, ezer esztendőn át meg tudott küzdeni a viszontagságokkal és a magok eredeti épségében fenn tudta tartani országának határait. Igen ám, de hol vannak most ezek a nemes lelki vonások? Dicsekszünk ugyan velük most is, de a lelkekben csak elvétve itt-ott találhatók meg. Egy gonosz szellem, mely a háború nyomán haladva győztessé lett, kiirtotta vagy legalább is eltorzította azokat most pedig félrelökve magunk elől a hazafiúi és polgári erények tiszta Ideáljait, őrületes rohamban futunk az illegális hasznosodás utain a zsákmány felé, aminek csak elbukás lehet a vége. (Foíyt köv.>