Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-07-08 / 27. szám

Slgfizetés! árak: negyedévre $00 kor., egy­tiónsprs 16©. kor. f g yes szá^ ára darabosként 5© kor. POLITIKAI HETILAP. füegjefeftifc minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény Nemzeti Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. A legszebb magyar szimfó­nia akkordjai szürenkeznek fe­lénk az édes magyar mezőkről: peng a kasza, zizegve borul a földre az érett kalászerdő. S mikor az izzó Nap lekúszik az égboltozatról, elnémul a kasza­pengés, kalászzizegés, a haza­térők ajkán fölhangzik a tü­zes magyar dal. A magyar föld, az áldott valamennyi között, ünnepe ez: aratnak. Dűlők, kévekeresztek között járva, va­lami fölségesen ünnepies érzés ejti rabul a lelkünket. A nagy misztérium, a magyar húmus termékenysége, teremtő nagy erői mosolyognak felénk a ren­dek mögül. A tekintetünk, a lelkünk simogatja az édes anya­földet, a mi egyetlen őszinte, egész erejével szerető barátun­kat. Megérezzük szive heves lüktetését, lázas dobogását, erőinek nagy feszülését, hogy gazdag, áldástól roskadozó esztendőnk legyen. Akinek a lelke a jövő fölött való kétségbeesés sötétségében nyugalmát vesztve bolyong, menjen ki a mgyar dűlők közé, hallgasson kalászzize­gést . . . Ide nem hallatszik ki a par­lament éktelen zaja, a rövid­látó pártpolitika, az egyéni tülekedés utcai lármája. De nem hallatszik ide a lélek­harang szava sem, amelyet a „győzelmi" mámortól megré­szegült ellenségek oly buzgón húznak, Idekünn a magyar élet, a kiolthatatlan, kitörhetetlen élet, a jövő muzsikál ... Az a teremtő, szent nyugalom, amely ott lebeg a magyar mezők fö­lött, mint egy hatalmas evan­gélium gyújtja ki bennünk a jövőbe vetett hitet. . . A rendek úgy húzódnak el előttünk, mint a jövő áttörhetet­len védőbástyái. Érezzük, hogy a magyar föld termékenységét és a mi egész lényünk, lelkünk, vérünk összeforrását a baráz­dával nem veheti el tőlünk senki. E nagy tények mögül hatalmas regeneráló, jövőt te­remtő, fölényes, diplomácia, politika fölött álló erők moso­lyognak a fáradt, a nagy vér­veszteségtől sápadt magyar nemzet felé. Azok a keresz­tek, amelyekkel most koszo­rúzza a határt az arató nép, a mi biztatónk. Nemcsak azért, mert anyagi erők fölhalmozó­dásai, hanem azért is, mert a magyar munkaszeretet és szor­galom tanúi. A kéve, a ke­reszt, az aratódal, a kaszapen­gés szőtte meg azokat a titkos szálakat, amelyek a barázdá­hoz, a földhöz kötik a magyar lépet. Ezekhez a szálakhoz soha sem fog hozzá férni az ántánt ollója. A győzelmi tort ülők ke­gyetlen zajába ~ belecsendül a legszebb magyar szimfónia: a kasza-pengés, a kalászzizegés, az aratók dala, szóval az élet ^muzsikája. A bencés főgimnázium értesítője. Már a korábbi években megszokott, szűkebb keretek között Blazovich Jákó igazgató közzétevésében ismét egészségi állapotokról való rövid beszámoló után tovább tárgyal a szüléi értekezletről, mely az iskola és család nevelő munkásságának egységesítését célozta. Külön helyet szentel aztán azon megjelent a pápai Sz. Mór Itató szerveretek ismertetésének, amelyek főgimnázium értesítője, amelynek az iskolai évre vonatkozó fontosabb adatait az alábbi sorokban röviden ismertetjük. A mindössze huszonnégy oldalra terjedő kis füzetke első részében az iskolaév történetével foglalkozik, s a tanári karban beállott változás, a tanév kezdete és az iskolaév folya­mán három különböző időszakban történő hivatalos és ellenőrző láto­gatások érintése után a valláserkölcsi nevelésről esik szó. A tanári kar ősi hagyományaihoz hiven minden tö­rekvésében odahatott, hogy a gond­jaira bízott ifjúság eleven lelkiéletet éljen, hogy hitét nem a szavakban, vagy pusztán csak az érzelmekben és divatban megnyilatkoztató ifjúság nevelődjék, hanem hogy hitüket bát­ran meg valló és elsősorban gyakorló keresztény jellemek csiszolódjanak. Ennek a célnak szolgálatában állottak a tanári kar egységes világnézeti ráhatásán kívül a Mária-kongregá­ció szervezete, szentmisén való rész­vételek, prédikáció hallgatások, lelki­gyakoi latok, az év folyamán négy­szer végzett szt. gyónás és áldozás, valamint két nagyobb ünnepély. A másik eszmény: a munkás és áldozatos hazaszeretet élesztősére is sokat tett az intézet. ,Különösen kettőt hangoztattunk — irja az ér­tesítő — igen sokszor tanítványaink előtt: tudjanak lemondani és szeres­sék a munkát. 4 Majd a fegyelmi, tanulmányi és az ifjúság lelki, szellemi és testi egészségének biztosítására olyan ha­tásosan közreműködtek. így szó esik a két szakaszban működő és a már előbb említett cél szolgálatában álló Mária-kongregációról, szól a Diák Ferenc Önképzőkörről és az ennek keretében működő mathematikai, fi­zikai szakosztályok és a sakkörnek, valamint az alsó osztályokban szo­kásos szavalókörnek tevékenységé­ről és szól a testneveléssel, de az előzőkkel is többé-kevésbé szorosan összefüggő értékes ifjúsági szerve­zetnek, a cserkészetnek munkássá­gáról. Ez a hatalmas lépésekben fej­lődő intézmény ez év folyamán, junius 24-én a pápai Várkertben több ezerre rugó nézőközönség jelenlétében nagyszabású és igen kedves ünnepséget rendezett. Kedves iskolai ünnepsége volt az­tán az intézetnek a nagy erkölcsi és anyagi sikerrel kapcsolatos ifjúsági színdarabnak a„ Kis Lord"nak elő­adása. A csak közel eső vidékekre szóló kirándulás és az intézet nemeslelkü jótevői jótékonyságának beszámolója után a diákasztalról esik említés. Dr. Bárdos Rémig főapátnak és Pápa és vidéke társadalmának ne­mes áldozatkészsége teremtette elő ezt a súlyos viszonyok között mű­ködésbe hozott fontos intézményt, amely Nagy Vencel tanár lelkese­déssel és nagy hozzáértéssel működő vezetésével az első félévben 44, a másodikban 52 tanulót látott el egy­szerű, de ízletes táplálékkal. Az értesítő további részében az­tán a tanári karról, a szertárak, különösen a zene- és tornaszertárnak örvendetes gyarapodásáról történik beszámoló. Az értesítő legnagyobb részét ki­tevő tanulóifiuság érdemsorozatdt közvetlenül a kiváló eredménnyel le­zajló érettségi vizsgálatok előzik meg és az intézetnek 333 tanulójáról szóló statisztikai kimutatás és a kö­vetkező isk. évre szóló értesítés követi, valamint zárja le az egész értesítőt. Leszámítva a tanulmányi előme­netben és itt-ott a magaviseletben előforduló csekélyebb számú hiányo­kat, örvendetes fejlődés, gyarapodás, előrehaladás mutatkozik az egész vonalon. Az ifjúság megértette, hogy nemzeti jövőnk szemszögéből nézve nagy hivatás várakozik jeá, hogy az integra Hungária visszaszerzése csak a vallásos hazaszeretetnek lehet gyümölcse. Pápa és Vidéke Ker. Hangya Szövetkezet közgyűlése. A Pápa és Vidéke Keresztény Hangya Szövetkezet 1906. év május elején nyílt meg nagy érdeklődés mellett az akkor még fennállott ke­resztény központ kötelékében. A köz­pont azóta beleolvadt a Hangya kötelékébe és vele együtt számos szövetkezet is. Mindig féltett kin­csünk volt és büszkesége főleg a kisembereknek, mert leginkább azok támogatásával is tartotta fenn magát. Sok küzdelmen esett keresztül, de a felhalmozott akadályokat mindig sikeresen legyőzve, ma már biztos alapon nyugvó keresztény intézmény. A közgyűlés iránt nagy volt az érdeklődés, fényét emelte Varga Rezső dohánygyári igazgatónak, a szövetkezet megalapítójának, jelen­léte. Grdtzer János szöv. ig. elnök nyi­totta meg a gyűlést, bejelentve, hogy az Alapszabályok előírta módon hivta egybe és azt határozatképes­nek nyilvánítva, jegyzőkönyv veze­tésére felkérte Gondol Dánielt, hite­lesítésre Mátz József és Vdnyi József tagokat. Meleg szavakban üdvözölte Varga Rezső alapítót, valamint a központ kiküldöttjét Galgóczy Feren­cet. Majd bejelentette az igazgató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom