Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-07-01 / 26. szám

PÁPA ÉS VIOÉICE 2 1923 juliusí IoSí meg egy jobb jeien, egy szebb jövő megteremtésére. Gyors egymásutánban következtek ezután a kitűzött programm szebbnél-szebb számat. A cserkész-szövegre alkalmazóit Wágner opera-részlet, a lelkesítő hangú „Tannhauser induló" a cserkészek nagy fegyelmezettségéről, művészi előadásáról, kiváló énektanáruk, Németh Döme lelkes, odaadó munkásságáról tanúskodott. A görög tragédiák modernizált és páratlanul hatásos énekdarabja tünt föl a „Magyar cserkész dal" nak Nemsiis Eíekné úrnőtől mélyen átérzett és finom lélekkel megzenésített részleteiben, amelynek szövegét megrázó erővel szavalta egyik cserkész, Jankó Péter VI. o. t. Ezek ulán az „Első segélynyújtás" különböző kötözéseinek kedves és ügyes jelenetei kerültek sorra. Majd dr. Tenzlinger József polgármester emelkedett szólásra. Magvas, gondolatokban gazdag és magával ragadó beszédéből a cserkész ifjúság nagy szeretete hangzott ki; fejtegette benne a cserkészet fontosságát a jövőnk kialakítására. Az ünnepi beszéd után gyors felvonulással szabadgyakorlatokra rendezkedett az ifjúság. Ezt a programmpontot különben a kitűnő fegyelem s a mozdulatok ügyessége és szabályossága az egész ünnepség egyik legszebb jelenetévé avatták. Majd egy vidám cserkészjelenet került szinre „Léc Muki önálló cserkészcsapata" élénken és mosolyra derítően tüntette föl játékával azt a alapgondolatot, hogy ahol nincsen rend és fegyelem, ott minden föU borul. A cserkészjátékok változatos sora következett ezután s akár a stafétában, kulacsadogatásban vagy a íabdázásban gyönyörködjünk, akár a repülő cserkészt féltettük és bámultuk, csak egyre jobban megszerettük a kedves cserkészeket. Mivel az ünnepség további része a „Tábortűz", az esti homályt követelte, ügyes tapintattal a programmnak erre a pontjára tették a közel egy óráig tartó szünetet. A szünet idejére bőven gondoskodtak buffetrőí, italról, zenéről és itt nem hagyhatjuk említés nélkül azt az odaadó, áldozatos munkásságot, melyet — mint utóbb értesültünk róla — jórészben a cserkészmamák a közönség kiszolgálása körül kifejtettek, A sötétség beálltakor aztán a meleg érdeklődéssel figyelő közönséget a tábortűz köré gyülekezett cserkészek szebbnél-szebb énekekkel gyönyörködtették. Közben-közben felvillantak a görög tüzek, majd meg lampionok kerültek a cserkészbotok végére, amelyek festői színeikkel még hangulatosabbá tették a csöndes, hold világos, kellemes estét. A tűzijátékok Surányi rendőrfelügyelő bámulatos ügyességét és áldozatkészségét dicsé' rik. Ugyancsak az ő minden akadályt legyőző ügybuzgalmát hirdeti az a „teljes" Magyarország határainak megszerkesztése, amelynek pazar kivilágítása s a Himnusz záróakkordjai mellett végződött az 5 órától egész fél 10 óráig taitó kedves ünnepség. Végső szavunkban még hadd említsük meg azokat is, akiket az ünnepség előkészítésének oroszlánmunkája illet: Poőr Szilvesztert, aki a színdarab betanításával és széleskörű ismeretségével; Nagy Vencelt, aki a diák-menzán szerzett praktikus ismereteivel az ünnep sikere érdekében eredményesen közreműködött. Megemlí'jük a parancsnokokat: Vértes Zoárdot, aki teljes erejével, megfeszített izmokkal, rendkívüli ügyszeretetével a legtöbb és legnehezebb munkát végezte s az ifjabb parancsnokot: Gábriel Gotíhárdot, aki fiatal tanár létére máris igen nagyon szivén viseli és szereti a cserkészetet, s akinek küiönösen a cserkészjátékok begyakoroltatása körül vannak nagy érdemei. Hisszük, hogy a hálás közönségnek még sokáig emlékezetében lesznek az ünnepség kedves élményei és hisszük, hogy csak a cserkészet nemes szellemében megnevelt ifjúság fogja majd összekovácsolni Szt. István szétrobbantott ezeréves birodalmát. Katholikus Bencés Diákok Szövetsége. Egyszerű, de meghatóan szép keretek közt alakult meg a mult vasárnap Győrött a Kath. Bencés Diákok Szövetsége. Az ország minden részéből, de különösen a Dunántúlról igen sokan jelentek meg. Az alakuló gyűlést szentmise előzte meg, amelyet dr. Boros Alán győri főgimn. igazgató mondott. A tágas templom megtelt meghatódott résztvevőkkel. Régi, szép emlékek, amelyeket nem tudott eltemetni a kemény évek hosszú sora sem, suhant át a lelkeken . . . A szentmise után megkezdődött dr. Bárdos Rémig pannonhalmi fő apát elnöklete alatt a bencés főgimnázium dísztermében az alakuló közgyűlés. A közgyűlésen megjelent Fetser Antal győri megyéspüspök is. A nagy diszterem szűknek bizonyult a megjelentek befogadására. A pápai osztályt Mikovényi Ödön ny. kúriai biró, Mórocz Emilián bencés házfőnök, Szeleczky Gyula ügyvéd, Varga József posta felügyelő, dr. Sulyok Dezső ügyvédjelölt és Blazovich Jákó képviselték. A gyűlést dr. Bárdos Rémig pannonhalmi főapát nyitotta meg, meleg, közvetlen szavakkal. Röviden vázolta azt a munkát, amelyet a Szent Benedek rend a magyar kultúra fejlesztése körül végzett. Majd ismertette a megalakulandó Szövetség kettős célját; egyrészt valláserkölcsi célokat szolgál, másrészt segélyezni akarja a közép- és főiskolai tanuló kat. A föapáíi megnyitó után a megjelentek nagy lelkesedéssel kimondották a Szövetség megalakulását. Majd hosszabb eszmecsere indult meg az alapszabály-tervezet körül. Az egyes osztályok megtették a tervezésre vonatkozó észrevételeiket. Az alakuló közgyűlés- végül egyhangúlag elhatározta, hogy a Szövetség fölveszi a katholikus jelzőt s hogy az alapszabályokban szükséges néhány módosítással megbízza a központi választmányt Az egyes osztályok beszámolója után Simon Elemér soproni főispán a volt tanítványok nevében meleg szavakban köszöntölte a főapátot, aki a Szövetség megalakításával nemcsak a tanítványoknak, de az országnak is nagy szolgálatot tett. A közgyűlést, amelyből kisugárzott a remény, hogy komoly, nagy munkának a megindítója, dr. Bárdos I Rémig főapát lelkesítő szavai zárták be. Keny árpolitikát! A sáskajárásnál is veszedelmesebb rém fenyegeti ma az országot és benne a dolgozó népet. Abban az őrült iramban, amely a drágaságot jellemzi, hetek, hónapok, s5t évek óta nincs megállás és szünet. Mintha csak versenyt futnának a különböző érdekeltségek, hogy melyik birja jobban emelni az árakat a végletekig. Soha sem jut eszébe senkinek körülnézni, hogy mit csinálnak azok a szerencsétlen páriák, akik eszükkel, vagy két kezük munkájával keresik meg a mindennapi kenyerüket, birják-e még a lihegést az őrült és reájuk nézve kilátástalan versenyt, vagy pedig végső kimerültségükben utolsót vonaglanak s velük együtt pusztul ennek a szerencsétlen országnak dolgos és becsületes rétege. Ha egy egy újságot veszünk a kezünkbe, azt lehet mondani, hogy alig találunk mást benne, mint minden oldalon ötször is: megdrágult, fölemelkedett, 100 százalékkal emelik. Amikor a hét közepén, vagy hónap derekán alig tudod kiszámítani, miből fogsz szombatig, vagy elsejéig megélni, hová tedd és mire fordítsd azt a néhány nyomorult koronát, amelyet keserves béred és fizetésed gyanánt kaptál, hideg zuhanyként hat rád a felbukkanó rémes szó : megdrágult ez is, megdárult az is, megdrágult minden. Megdrágult a vasút, a posía, a villany, a telefon, amit még valahogyan el tudnánk viselni, hiszen ezen luxus-számbamenő dolgokról már régen lemondottunk úgyis. Megelégszünk már azzal is, mint valamikor a középkorban szokás volt, hogy egy-egy közénk keveredett utastól tudjuk meg, mit csinálnak és hogy vannak rég nem látott rokonaink. De minden keserű tréfát félretéve, halálos komolysággal kérdezzük, mi lesz a vége ennek a fej nélküli, bábeli zűrzavarhoz hasonló gazdasági politikának. Ki fog itt egyszer már rendet teremteni ? Meddig fogják tűrni az illetékes hatóságok, a kownány és a nemzetgyűlés, hogy a „megdrágult" szó naponkint tízszer is keserítse a nyomorban fuldokló népet. Hiszen nemcsak a vasút, a posta drágult meg, hanem megdrágult minden ezen a világon, amire a dolgozó embereknek szükségük van, legjobban épen a kenyér. Mi keresztényszociálisták már több ízben rámutattunk és most is azon állásponton vagyunk, hogy egyedül a kenyérpolitika mentheti meg az országot és benne az életsorsával küzködő népet. És ehhez csak egy feltétel szükséges: jóakarat és megértés a nép sorsa iránt. Urak! Ne felejtsék el, ha a magára hagyott népet veszni hagyják, vele pusztul az ország is és a késő meggondolás hiába való lesz. HIRE Kh •• Évzáró a bencés főgimnáziumban. Jun. 29-én, Péter-Pál napján tartotta évzáró ünnepét a helybeli bencés főgimnázium. A műsor az énekkar három gyönyörű, művészi előadása dalából, Jankó Pál VI. o. lelkes, mélyen átérzett szavalatából s Blazovich Jákó igazgató beszédéből került ki. Az intézet igazgatója röviden vázolta az iskolai év munkáját, majd kiosztotta a jutalmakat. Elbúcsúzott az intézet végzett növendékeitől lelkükre kötve még egyszer azokat az eszméket, amelyeket az intézet 8 éven át ápolt a lelkükben. Filozófiai doktor. Kiss Kázmér, a helybeli bencés főgimnázium nagyképzettségü fiatal tanára a hét folyamán a budapesti Pázmány-Egyetemen a filozófiai doktori címet nyerte el. Melegen gratulálunk. Előjegyzés az I. osztályra a bencés főgimnáziumban julius 2, 3. és 4 napján lesz d. e. 9—12 óráig az igazgatói irodában. A jelentkezők hozzák magukkal az elemi iskolai bizonyítványt. Előléptetés. Varga György és Kiss Imre dohánygyári gyártási tiszteket a m. kir. pénzügyminiszter osztályvezetőkké, Fábián Imre és Bakker Géza osztályvezetőket pedig a VIII. fizetési osztályba léptette elő. Szülői értekezlet: A bencés főgimnáziumban jun. 25 én szülői értekezlet volt. Biazovich Jákó igazgató megnyitó beszéde után Szalay Jeromos dr. olvasta fel értekezését. A szülők és szállásadók látogatása a tanároknál címen. Meggyőző módon fejtette, hogy mily üdvös, ha a szülők és száliásadók évközben gyakrabban érdeklődnek a tanulók viselete és előmenetele iránt s nem juniusban indulnak szekundamentő kőrútra, mikor már segíteni nem lehet Utána Blazovich Jákó igazgató szóit ismét a megjelentekhez az erkölcsi nevelés néhány életbevágó problémájáról. Kívánatos volna, hogy az érdekeltek ezután mentői nagyobb számban látogatnák az ilyen, az iskola és otthon közös munkáját annyira előmozdító értekezleteket. Pénteken nyilik meg a veszprémi kiállítás. A Veszprémvármegyei Ipari és Gazdasági Kiállítás, amelyet a háború óta elsőnek rendeznek a vidéki gazdasági és ipari testületek, Péter Pál napján, pénteken nyilik meg. A kiállítás nemcsak a dunántuli, főként a veszprémvármegyei ipar és mezőgazdasági fejlődését mutatja be, hanem az ország iparosságával és gazdáival az ipari és gazdasági többtermelés különböző módszereit is megismerteti. A kiállítással kapcsolatban 29-én nyílik meg az Országos Iparos kongresszus, amelyet az Ipartestületek Országos Szövetsége rendez.