Pápa és Vidéke, 20. évfolyam 1-52. sz. (1923)

1923-06-24 / 25. szám

Fajiai ÉS28 jtfiniiss 24

s vasarsssp. .ff" a kor. IX. évfolyam, 25. szám. DÉKE fMMMlKBiMMaHMHMM^ ftlSflzetésI árak: negyedévre 300 kor., ceyhónapra 100 kor. Egyes szám ára darabonként 35 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal Keresztény ftiemzetl Nyomda. Telefon 11. sz. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint. LEGYEN VÉGE a parlamenti botrányoknak, csituljon el a végtelen szóáradat, csöndesüljenek el a „viharok" a t. Házban. Az értelmetlen beszédekből, az éretlen interpellációkból, a demagogus nekigyürkőzésből, a korcsmai jelenetekből, a demokrata piszkolódásból unos-untig elég volt már. Ezt a megszívlelésre méltó intelmet intézte az indemnitási vita kezdetén a Ház elnöke, a parlament munkáidnak legfőbb őre a t. honatyákhoz. Ajkáról az idő komolysága szólt, mert megváltozott ennek a normája is és minden perc esztendőket számit ma az országra nézve. Az indemnitás tárgyalásánál nemzeti, gazdasági és szociális életünk legfontosabb érdekei kerülnek felszínre, melyek évtizedek! e, sőt talán egy szersmindenkorra nemzzti létünk vagy nemlétünk föltételeit döntik el. Reméljük, hogy a Házelnök hazafias aggodalmának ez a szózata utat talál minden szivbe, ahol még a hazaszeretet lángja lobog. Ellenkező esetben kérlelhetetlenül bekövetkeznék alkotmányunk katasztrófája. Megalakult a Bencés diákok Szövetségének pápai osztálya. Csendben, sok reménnyel indult meg egy mozgalom, amelynek célja szövetségbe tömöiíteni mindazokat, akik középiskolai kiképeztetésüket bencés intézetekben nyerték. Mult vasárnap alakult meg a Szövetség pápai osztálya. Az alakuló közgyűlésre, amely a bencés főgimnázium dísztermében lolyt le, szép számmal jöttek össze a régi tanítványok. Blazovich Jákó igazgató meleg szavakkal Üdvözölte a megjelenteket. Mióta utoljára mint rövidnadrágos kis diákok jöttünk — úgymond — e szentelt falak közé, azóta sokat éltünk, szenvedtünk át. De ha a diákéletnek sok emléke a viharok közi el is halványult, nem vesztettünk el mindent, amit az életbe az intézetből vittünk magunkkal. Az élet mint cáfolást nem türö tanú állt azon eszmék mellé, amelyek szeretetére itt tanítottak bennünket. Ezen eszmék szolgálatába áll a megalakítandó Szövetség is. Majd imerteti a Szövetség alapszabályait. Az alapszabályok fölolvasása után a megjelentek lelkesedéssel mondják ki a pápai osztály megalakítását Azután élénk eszmecsere indult meg az alapszabályok egyik-másik pontja körül. Majd dr. Domonkos Géza javaslatára az osztály megbízta Blazovich Jákó igazgatót, Varga József póstafelügyelőt, dr. Sulyok Dezső ügyvédjelöltet és Süíe Gábor tornatanárt az osztály ideiglenes vezetésével s a tisztikar megválasztását megejtő közgyűlés sürgős előkészítésével. Blazovich Jákó igazgató közli az osztállyal, hogy a Szövetség alakuló közgyűlése f. é. jun. 24 én lesz Győrött, amelyen a pápai osztály minél nagyobb számú képviseltesse is Kívánatos. Megállapodtak abban, hogy a közgyűlésen Mikovényi Ödön ny. kurai bíró, Blazovich Jákó, dr. Sulyok Dezső és Varga József fog ják képviselni a pápai osztályt. A közgyűlés Blazovich Jákó buzdító szavaival fejeződött be. A magunk részéről lelkesedéssel köszöntjük az öreg diákokból toborzott tábort. Örülünk az új szervnek, mert sokat nyer vele társadalmi életünk, de különösen azért, mert a Szövetség kitűzött programjának egyik igen fontos célja a főiskolai ifjúság segélyezése. Kultúréleíünknek egyik legfájóbb problémája ez! A legnagyobb örömmel közöljük a pápai osztály vezetőségének a helybeli bencés főgimnázium volt növendékeihez intézett ama kérését, hogy minéi előbb s minél nagyobb számmal jeíentkezenek tagokúl az osztályba. A jelentkezés akár élőszóval, akár Írásban Blazovich Jákó igazgatónál történik. Bíaise PascaE. 1623-1662. Mint egy meteor tűnt fel Pascal ragyogó szelleme a Bourbonok fénykorában, azonban sajnos, erre a nagyra hivatott szép lélekre a janzenizmus tévtana sürü homályt borított. Talán kevesen gondoltak junius 19-én születésének 300. évfordulójára. Pedig minden botlása dacára érdekes egyéniség, mellyel érdemes foglalkozni. Tizenkét éves korában saját kutatásai alapján fedezi föl Euclides harminckét propozícióját. Alyja eltiltja a mennyiségtantól, de Pascal intenzív lelke nem tud lemondani kedvenc tudományáról. Látszólag enged az atyai tilalomnak, de éjjeleit annál rátartósabban szenteli kedvelt kutatásaira. A „Bizonyítás és Előadás módszeréről" és az „Ismereteink bizonytalanságáról" irt tanulmányaiban a mennyiségtant a tudományok legmagasabb fokára állítja. Érdekes gondolatmenetét követni. Mennyire vezeti Öt ép a mennyiségtan bizonyossága és minden más tudomány bizonytalansága Istenhez, hithez. Lázas éjtszakákon jegyzi „gondolatai

1-í, melyek közt sok az értékes, magas szárnyalású ötlet. Mint gyűjteményt különféle kiadásban állították össze. A nagy közönség nem igen ismeri Pascal „Pensées"-it. Szent Ágoston „Confessioival" azon könyvek közé tartozik, melyekről igen sokat beszélnek, de kevesen olvassák. - PascaJ életének különböző pbázisai egy-egy munkájával vannak megjelölve. Könyveiben mintegy visszatükröződik belső küzdelmekben gazdag élete. Neuilly és Port Royal életének két nagy fátuma. 1656 őszén elegáns fogatán kikocsizott a párisi társaság kedvenc sétájára, Neuiilybe. Lovai megbokrosodtak s ez az esemény érzékeny kedélyére oly mély benyomást tett, hogy azóta mindig maga előtt látott egy tátongó örvényt. Talán előérezte azt a szellemi örvényt, melybe később sodortatott: Port Royalt, a janzenizmus tévíanának előkelő fészkét. Amauld Angélique, Port Royal főnöknője, kit Iansenius és SaintCyran heretikusok behálóztak, apátságába fölvette Pascal egyik nővérét, Saqueline t. A két testvér közt benső viszony volt. Saqueline bámulattal tekintett nagytehetségű fivérére. Balázs gyöngéd szereteítel csüngött nővérén. Saqueline belevonta Balázst szellemi világába. Hozzájárult Amauld Angelique főnökasszony, tévedései dacára, nagyméretű egyénisége, mely Pascalban rokonlélekre talált. Pascalra különben is a női befolyás erős hatással volt. Kevés nőt szeretett, de azokat, akikhez vonzódott, izzó lelkének egészével ajándékozta meg. Egyetlen nagy vonzalmának, Boanner herceg leánya iránt, köszönjük gyönyörű értekezését „a szerelemről." Vallomásszerűen hangzik „Discours sur les passions de L'amur"-jában: „A nők korlátlanul uralkodnak lelkűnkön s bevésik oda annak a szépségnek az eszményét, amellyel ők bírnak, vagy amely nekik tetszik és így az ő akaratuk szerint alakul meg bennünk a szépnek eszméje:" Tiszta, nagy lelke, mely a szerelemben is tiszta és nagy maradt, egy fokkal magasabbra szállt, föllángolt lelkében az Isten iránti szeretet, a Krisz'us iránti szenvedély. Sajnos, megtérése, Istenre találása pillanatában a janzenisták hálójukba vonták. Pascal, ki tévedésében sem tagadhatta meg teljesen lelke nagyságát, a megtámadott igazságnak védelmére vélt kelni, midőn: „Lettres á un provinciai'

4 müvében a janzenizmus mellett foglalt állást. Fájdalommal látjuk ezt a nagyra hivatott, fennkölt szellemet az örök igazság sziklájától elválni s a tévedés hullámai által elsodortatni. a. m. b. ¥111. Egyetemes Tanltógylilés A magyar tanítóság egységes munkálkodásának irányító elveit mindenkor az öt évenkint tartott egyetemes tanítógyüléseken nyerte. A tanítóság egyetemessége itt szögezte le azokat a vezérlő gondolatokat, amelyeket a nemzet érdekében és önmaga érdekében és önmaga anyagi és erkölcsi javáért kifejtendő munkálkodása során követendőnek elismert, itt tett a tanítóság tanúságot arról, hogy a nagy nemzetcsalád fajsulyához mennyi szellemi értékkel járul hozzá. A legutolsó egyetemes gyűlést a magyar tanítóság 1912-ben tartotta. Azóta nagyot változott a világ képe, különösen fájdalmas változáson esett át a magyarság glóbusza. S az a nagy rázkódás, amely nemzetünk nyugodt fejlődését oly kegyetlen módon megzavarta, kétségtelenül visszahatással van az egyes ember sorsára is, mert a bizonytalan jövő előtt elfogódva áll, munkakedve csökkenőben, magatartásban iránytalan. A magyar tanítóságnak kelt először talpra szökkennie s akaraterejével nemzetének irányt szabni arra nézve, hogyan lehet az útvesztőből kijutni. Aki az igazság győzelmében hisz, aki még egy csepp feszítő erőt érez magában, ott kell, hogy legyen, ahol a magyar tanítóság tanúságot kiván tenni a jövőbe vetett hitéről s hazája, nemzete érdekében hasznosítandó munkakészségéről.