Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-19 / 137. szám

2. PAPA ÉS VIDÉKE 1921 junius 19. Take Jonescu a szerb-román együttműködésről. Bukarest, jun. 18. A román külügy­miniszter, aki most tért vissza Belgrád­ból, nyomban megérkezése után be­számolt a hozzá közel álló Mille-lapoknak látogatésa részleteiről. — Pompás benyomásokkal hagytam ott Belgrádot — szólt Take Jonescu — s ezt nemcsak azért mondom, mert meleg fogadtatásban volt részem, ha­nem azért is, mert öreg berátommal, Pasiccsal s a többi politikai párt ve­zérével kontaktusban voltam s így megállapíthattam, hogy egyetlen óhaj­tásuk: köztünk s a szomszéd királyság közt testvéri együttműködést kifejteni, mert mindkettőnket ugyanaz a veszély fenyeget. Különben a szerb sajtó­közlemények kivonatai, a banketten elmondott beszédek, amelyeket rendel­kezésre bocsátunk, majd beigazolják, mért szereztem oly kitűnő impressziókat. — Szerbia belső helyzete távolról sem olyan, mint amilyennek a riasztó ujsághirek festik. Három héten belül megszavazzák az alkotmáriyjavaslafot s ezzel lezárul az a nehéz periódus, melyen minden állam kénytelen-kel­letlen átesik. A sze.rbek igen jó haza­fiak s ezért bármily szenvedélyesek is a politikai harcok, az állami életet nem akasztják meg. A mai kormány külön­ben is a két nagyobb politikai pártnak, a radikális és demokrata pártnak az embereiből, továbbá bosnyák moha­medánokból áll. — Belgrádban erősen nekilendült az építkezés, pedig a drágaság sokkal nagyobb, mint Bukarestben. Újságjaik száma te jelentékenyen megnőtt: Szer­biában kétszázhatvan napilap jelenik meg, sajtóirodájuk kitűnően működik. E hangulatkeltő bevezetés után — mert Jonescu nyilatkozatában csak a kellő előkészítés után tért rá óvatosan a maga jól kicirkalmazott mondaniva­lójára — rátért a szerb—román defen­zív szövetségre. — A Pasiccsal közösen kiadott hi­vatalos kommüniké is tanúskodik ar­ról, hogy köztünk és Szerbia közt tel­jes az egyetértés annak az akciónak a tekintetében, mely a szerződések meg­óvására, mint a béke egyetlen bizto­sitékára vonatkozik. Nyilvánvaló — s erre már belgrádi beszédemben utal­tam — hogy egyel lenegy szomszédunk­kal szemben sem viseltetünk ellenséges szándékkal, de mégis csak gyerekség volna, ha nem vennők tudomásul, hogy mi is, Szerbia is ugyanazokkal a prob­lémákkal állunk szemben s hogy csak a szoros együttműködés kímélhet meg bennünket a kellemetlen meglepeté­sektői. Nyilatkozata végén Jonesku hang­súlyozta, hogy a szerb-román határt szigorúan a trianoni kötés értelmében vonják meg. A két állam nem vár a szövetségközi bizottság helyszini dön­tésére, hanem maguk között intézik el a kérdéses ügyeket. A szerb király Take Jonescut a Ka­ragyorgyevics-csillagrend nagy szalag­jával tüntette ki. A belgrádi román kö­vetség többi tagja a Szent-Száva-rend különféle fokozatait kapta. íl felsősziióziai helyzet. Oppeln. (Havas). A szövetségközi bizottság közölte a német kormánnyal, hogy abban az esetben, ha az ellenség miniszterelnöke nem fogadná el a visz­szavonulási javaslatot, akkor a másik télnek joga lesz' megszállni azokat a vidékeket, amelyeket az ellenség el­foglalt. Berlin, jun. 18. Oppelnből jelentik: Az angol csapatok ismét Beutheu és Königshütte előtt állanak és Beutben elővárosába benyomultak tegnap. Grund­strelizbe az angol tüzérség tankokkal vonult be. ii csehországi németet: is el akarnah csatlakozni. Bécs, jun. 18. A prágai Obzor jelentése szerint a csehországi német pártok elnökei szavazást készítettek elő a Németországhoz való csatlakozás kérdésében. Észak-Morvaországban a szavazásra megtettek minden előké­születet. Feloszlatják az osztrák nemzetgyűlést? Bécs, jun. 18. Az osztrák kormány­válságban még mindig nem történt meg a várva-várt megoldás, de egy fontos momentum mégis mintha siettetné a ki­bontakozást. A stájerországi keresztény­szociálisták ugyanis hosszabb tanács­kozás után elhatározták, hogy teljes hatalmú bizottságot küldenek Bécsbe Rintelen tartományi főnök, Gürtler és Gimpl tanácstagok vezetésével és foly­tatják tárgyalásukat az országos párt vezetőségével. Ebből a fontos tényből parlamenti körökben arra következtetnek, hogy a bécsi pártvezetöség nyomására a stájerországi fiókpárt lemond a nép­szavazásról és igy a keresztényszociálista pártnak lehetővé teszi a kabinetalakitást. Mivel azonban a népszavazás elejtése folytán a nagynémetek is kiszorulnak a mostani kormánytöbbségből, valószínű­leg a nagyválasztmány hétfői ülésén felvetik a kérdést, nem lehetne-e egy keresztényszociálista kisebbségi kor­mányt megteremteni dr. Mayr bevoná­sával, vagy esetleg nélküle. A választást a nemzetgyü[és keddi teljes ülésén ej­tenék meg. Általában azt hiszik, hogy ez a kisebbségi kormány csak nagyon rövid ideig maradhat a szinen és inkább a nemzetgyűlés föloszlatásával és az uj Választások kiírásával kell számolni. ü popfoposei honfepencia. Berlin, jun. 18. Mint a Lokalan­zeiger jelenti, a római értekezleten meg­állapítják a portorosei konferencia ide­jét. Olaszországon, Ausztrián, Lengyel­országon és Jugoszlávián kivül részt vesznek még a konferencián Angliafö Franciaország és Amerika, ez utóbbi azonban csak mint hallgató. Bécs, jun. 18. Hir szerint dr. Gratz Gusztáv volt külügyminiszter vezetésével egy magyar küldöttség fog résztvenni a portorosei konferencián. Támadják a német kancellárt Berlin, jun. 18. A jobboldali sajtó éles modorban támadja dr. Wirthet azért a beszédéért, amelyet tegnap Gareis képviselő meggyilkolása ügyében tartott. A lapok szemére vetik a birodalmi kancellárnak, hogy a jobboldali sajtóra hárit át minden felelősséget azért, amik Bajorországban történtek. Beniczhp ügye a mentelmi Budapest, jun. 18. A nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága ma délután 6 órakor ülést tartott Kutkafalvy Miklós elnöklésével. Az ülésen megjelent'Al­brecht királyi herceg is. A királyi her­ceget Prónay Gyula báró tábornok kisérte a Házba, aki a királyi herceg kihallgatása alatt a szomszéd szobában tartózkodott. A bizottság előtt a királyi herceg összefüggően ismertette a húsvéti király­látogatás eseményeit és akkor tett tapasztalatait, majd a bizottság tagjai intéztek hozzá kérdéseket, amelyekre részletes választ adott. A bizottság azután Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselőt hallgatta meg, majd újból a királyi herceg jelent meg a mentelmi bizottság előtt és a bizott­ság egyes tagjainak hozzá intézett ujabb kérdéseire is megadta a választ. Ezután a királyi herceg eltávozott. — Követ­kezett Semsey Andor gróf kihallgatása, aki fenntartotta az áliamrendőrségen tett jegyzőkönyvi vallomását. — Semsey Andor gróf kihallgatása uián Kutkafalvy Miklós elnök arra kérte Tomcsdnyi V. Pál igazságügyminisztert, hogy észre­vételeit az ülés legvégén az anyag ismertetésével közölje a bizottsággal. — A bizottság ülése 3/4 9 órakor ért véget. milliáPd MM mii&incset foöyetel uissza. Bécs, jun. 18. A monarchia közös javainak felszámolásával Magyarország részéről a köv^jkező követeléseket tá­masztották : Magyarország részesedést kiván mind­azokból a műkincsekből, okiratokból, amelyeket a vplt bécsi császári és királyi müintézetekben őriznek és ame­lyek Magyarországból származnak, to­vábbá mindazokból az intézetekből, épületekből és berendezésekből, ame­lyeket Magyarország anyagi hozzájáru­lásával létesítettek. Visszaköveteli ezen­kívül a közös levéltárból mindazokat az okiratokat, amelyek az j526-tól 1867-ig terjedő időben Magyarország történelmére és eseményeire vonatkoz­nak. Ugyancsak visszaköveteli a közös külügyminisztériumban őrzött összes magyarországi vonatkozású iratokat. A bécsi művészettörténeti muzeumból kö­veteli mindazt, ami magyarországi ere­detű kép vagy magyar mesterek műve, továbbá az udvari könyvtárnak számos értékes példányát, ezek között Mátyás király hires könyvtárának ott levő részét. ' A Követelést támaszt még Magyar­ország a habsburg-lotharingiai hitbizo­mány gobelinosztálya, az udvari ingó­ságok kezelősége, az udvari hitbizo­mányi kincstári gyűjtemények, a hötzen­dorfi és amraschi kastély vagyonállo­mánya, a hadseregmúzeum, a katonai és földrajzi intézet, az udvari katonai iroda és végül a kabinetirodával szemben. Igényt tart Magyarország még a kül­földi követségi paloták reá eső részére, továbbá a római magyar történeti intézetre, a jokohámai néprajzi gyűjte­ményre, a konstantinápolyi magyar intézet vagyonára, a párisi magyar diszitőmüvészeti muzeum gyűjteményére és még egy csomó más mütörténeti intézményre és értéktárgyra. A tárgyalás még sokáig el fog hu-\ zódni, mert az ellentétek igen élesek és kétséges, hogy sikerül-e a megegyezés és nem kell-e majd döntő biróság elé vinni a dolgot.. A magyar követelés mai értékben mintegy negyvenkét mil­liárdot tesz ki. 3 liis-aníaní M oszfpáü . csatlakozás ellen. Bécs, jun. 18. Két héttel ezelőtt Csehország, Románia és Jugoszlávia — miként ismeretes — itteni képviselőik utján az osztrák szövetségi kormánynál erélyesen tiltakoztak az osztrák csatla­kozási mozgalom ellen és a népszava­zási akció továbbfolytatása esetén rep­resszáliákat helyeztek kilátásba. Az egyik rendszabály szerint Jugoszlávia meghatalmazást kapna Karintia meg­szállására. Mivel ez a megszállás Karin­tiát súlyosan érintené, a tartomány összes pártjai élhatározták, hogy Ka­rintia — habár a többi szövetségi álla­mokra nem kiván befolyást gyakorolni, — távol tartja magát a többi osztrák tartományok népszavazási mozgalmától. Erről az érdekes határozatról Karintia kormányzója, Lenimisch dr. a követ­kezőképen nyilatkozott: . — Bizonyos körök semmikepen sem tudnak beletörődni a tavalyi karintiai nép­szavazás eredményébe) amelynek alapján a hatóság a jugoszláv megszállás alatt kimondotta az Ausztriához való csatla­kozást. Nem igaz a hir, mintha mi akár Stájerországot, akár a többi szö­vetségi államokat befolyásolni akarjuk •a népszavazás elhalasztása érdekében. Miránk csak az tartozik, hogy az ösz­szes karintia pártok elhatározták, hogy nálunk nem rendeznek népszavazást. Ezt a határozatot közöltük a szomszé­dos tartományokkal. Eddig a karintiai kormányzó nyilat­kozata. Ezzel szemben más, megbízható forrásból arról értesültünk, hogy félhiva­talos tárgyalás mégis folyik arról, hogy a többi tartományok legyenek tekintettel Karintia veszélyeztetett helyzetére. I£y a kárintiai nagynémetek vezére Pflanzl dr. szövetségi tanácsos is tárgyal „a stájerországi nagynémetekkel, hogy eze­ket is az akció felfüggesztésére birja. Dolgoznál! az olasz fascistáh. Bécs, jun. 18. Romából jelentik: Nápolyban a fascisták megjelentek az üzletekben és vendéglőkben és a tulaj­donosokat arra kényszeritették, hogy szállítsák le áraikat. Florenzben az üzlettulajdonosoknak gondolkodási időt adtak, hogy vagy leszállítják felére por­tékáik árát vagy pedig a fascisták ma­guk fogják a portékát a közönségnek kiárusítani. Rómában is hasonlóképen léptek fel a fascisták. Mi lesz julius harmadikán Pápán? A falakról a különféle plakátok sok­szinü mezejéből egy nagy zöld plakát néz le nagy betűivel komolyan már napok óta a közönségre, amely érdek­lődve olvassa, a titokzatos-kérdést: TUDJA-E MÁR, MI LESZ JULIUS 3-ÁN PÁPÁN ? A legtöbb persze nem tudja, de a plakát «felkelti figyelmét s most már ha ismerőssel találkozik, a Jó napot I után az első szava: TUDJA-E MÁR, Ml LESZ JULIUS 3-ÁN PÁPÁN? Persze, hogy az sem tudja, de most inár eggyel több a kiváncs'i s mivel az ember napjában sok ismerősével talál­kozik, napról-napra nő a kíváncsiak száma, akik a fejüket törik azon, hogy ugyan mi is lesz hát Pápán. Erre kí­váncsi majdnem mindenki. Pedig a közmondás azt tartja, hogy aki kíváncsi, az^ hamar megcsunyul. Nos, hogy a pápai kíváncsiak, külö­nösen a hölgyek, meg ne csunyuljanak valahogy, mi eláruljuk a nagy titkot, hogy mi is lesz voltaképen julius har­madikán Pápán? Julius harmadikán, vasárnap nagy népünnepély lesz Pápán, amelyhez foghatót a pápaiak még nem láttak. A nagy népünnepélyt az összes pápai keresztény társadalmi egyesületek rendezik nemes ambícióval, amely már előre is biztosítja a sikert. A rendezés hatalmas^ munkáját a résztvevő egye­sületek kiküldötteiből alakított 10 tagu főrendező és 200 tagu rendező-bizott­ság intézi. Mindegyiknek kijut a munka, olyan hatalmas lesz a sok látványos­ságot és élvezetet nyújtó programm. Már előző este, "'szombaton kedves szórakozásban lesz ré§ze a közönség­nek. Este 8 órakor a nagytemplom tornyából toronyzene lesz: Berta Gyula, az ismert tárogató-művész tárogató szólókat, régi szép magyar dalokat fog előadni. Közben lennt a térségen a hires győri katon zenekar fog térzenét adni. Juiius 3-án, vasárnap reggel 6 órakor a katonazenekar bejárja a város főbb utcáit és zenés ébresztőt ad. Délután veszi aztán tulajdonképen kezdetét a nagy népünnepély, amelyen a város minden épkéz-láb embere előreláthatólag ott lesz. A népünnepélyt a szinte mesék világába illőnek Ígérkező hatalmas kocsi­korzó fogja megnyitni, amelynek élén a Felsővárosi Róm. Kath. Kör diszes bandériuma fog haladni. A kocsikorzó­ban ott lesz nemcsak Pápa, hanem a környék legtöbb fogata is, amelyek mind egy-egy gondolat szimbólumaként lesznek feldiszitve. Ezt a hatalmas kocsi­korzót Boksay Endre, Kolbe Nándor és Slrausz Kornél fogják rendezni. A kocsikorzó a Csókától kiindulva levonul az Erzsébet-ligeti sporttelepig, aho* a népünnepély fog lezajlani. A népünnepély tartamára le lesz zárva az egész Erzsébet-liget. A ligetben annyi mindenféle lesz, hogy szinte lehetetlen elősorolni. A nőegyletek bájos hölgyei sok-sok sátorban fogják árusítani a sok földi jót. Lesz bábsüteményes sátor, egyben sóskiflit fognak árusítani, a másikban tormásvirslit s ha valaki eset­leg sokat találna fogyasztani e jókból, amikből a közmondás szerint meg árt a sok, a rendezőség mindenre kiterjedő figyelmessége folytán bemehet a szom­szédos két sátorban lévő szanatóriu­mokba, ahol kúrát vehet. Az egyik sátorban a „Sörszanatórium" lesz, ahol friss sör lesz kapható; azoknak, akik nem szeretik az „árpáiét", már mint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom