Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-11 / 33. szám

Péntek Ára 2 korona. Pápa, 1921 február 11. Egész évre . . 400 K Fél évre . . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra . . . 35 K Egyes szám. ára 2 kor. rfun rnV'r aot »X KERESZTÉNY POLITIKÁI NAPILAP. XX Szerkesztőség és kiadó­hivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség 44 Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Lakájok a fehér asztalnál. A magukat szabadkirályválasztóknak nevező tulhangos politikai társaság néhány nappal ezelőtt állásfoglalásáról egy olyan kommünikét bocsátott a nyilvánosság elé, amelyet olvasva szinte azt kérdeztük magunktól, hogy ébren vagyunk-e, vagy pedig álmodunk s mikor arra ocsúdtunk föl, hogy nem álmodtunk, hájiém az előttünk fekvő lapokból .olvastuk ezt a kommünikét, a kezünk egyszerre" görcsösen ökölbe szorult s az ajkunkon kiröppent a harag szava: „Gyalázat!" Mert gyalázat volt, ami a kommüniké fekete betűi mögött meghúzódott. Arról volt szó benne ugyanis, hogy a szabad­királyválasztók most már nem enged­hetik meg a Habsburgok visszatértét, csak azért sem, mert ennek ellene van egyik-másik környező állam és az antant. A hangsúly itt a most már­on van, amely utal arra, hogy Benes cseh kül­ügyminiszter ur hatalmi mámorában néhány nappal ezelőtt elkurjantotta a prágai nemzetgyűlésben, hogy valahogy vissza ne merjük hivni a Habsburgokat, mert akkor ők megharagszanak ránk, néhány nap múlva pedig a budapesti angol főmegbizott ur kegyeskedett ki­jelenteni, hogy Anglia ugyan nem akar beleavatkozni a magyar nemzet bel­ügyébe (ismerjük jól ezt a szólamot!), de a Habsburgok visszatérését meg nem engedheti. A szabad királyválasztók erre siettek kijelenteni, hogy most már nem engedhetik meg a Habsburgok visszatértét. Szóval politikai felfogásuk­nak erőszakolására nem átallották az ellenségeink fenyegetődzéseit is felhasz­nálni, mintegy azt kinyilatkoztatva: hogy­ha nem hajoltok meg a mi felfogásunk előtt és cselekedni mertek, rátok sujt majd a mögöttünk álló kis és nagy antant, azért hát jó lesz, ha meghajol­tok előttünk és nem hívjátok ki ma­gatok ellen a mögöttünk álló antanték fenyegetéseinek beváltását. Anélkül, hngy legitimista szemüvegen keresztül néznénk az egészet, a magyar nemzet függetlensége és önelhatározása nevében meg kell bélyegeznünk ezt az állásfoglalást és ebben minden becsü­letes magyar ember igazat kell, hogy adjon nekünk. Mert ki merné kétségbe vonni, hogy az, hogy ki lesz a kirá­lyunk, a magyar nemzet legbelsőbb belügye. Ha fájni fog valamikor az el­jövendő király, az nekünk fog fájni és nem az antantnak, éppen ezért a leg­határozottabban vissza kell utasítani minden olyan külföldről jövő illeték­telen beavatkozást, amely ezt a belügyi kérdést a saját szájaize szerint akarja a mi bőrünkre megoldani. De ha már ez a kérdés a magyar nemzet belügye, meg kell bélyegezni minden olyan magyarnak csúfolt gyászmagyart is, aki ennek a belügyi kérdésnek elintézésénél a saját akaratának érvényrejuttatása érdekében külföldi segítséget használ föl vagy ilyen beavatkozást csak kilá­tásba is helyez. Ez nyilt elárulása annak, ami kiraboltatásunk után még meg­maradt: a becsületünknek és büszke­ségünknek és feladása függetlenségünk iniaktságának. Ezt akarják eladni a szabadkirályválasztók, akik azt akarják, hogy Benes és az antant előtt vágódjunk hasra és mint nyomorult, szolgalelkü la­kájok, alázatosan teljesítjük óhajaikat. A történelemben szinte páratlanul áll ez az eset és mi nem győzünk cso­dálkozni, hogy akadtak a nemzetgyű­lésben ilyen lakájlelkületü gyászma­gyarkák. De aminél még ennél is jobban csodálkozunk, az csak az az arcátlanság, amellyel a szabadkirályválasztók ezt az állásfoglalásukat be akarják tetőzni. Nem kevesebbet terveznek ugyanis, minthogy az angol förnegbizottat? aki a Habsburgokra vonatkozó nyilatkoza­tával durván megsértette a nemzet bel­ügyét, vacsorára készülnek meghívni. Így akarják neki honorálni, hogy nyi­latkozatával volt szives erősíteni és népszerűvé tenni az ő pártjuk vágyait és törekvéseit. Poharat fognak köszön­teni rá, arra, aki nyilatkozatával az or­szág önálló elhatározási jogába rugdalt bele. Igy tömjéneznek az idegen dip­lomatának, mert lelkűktől távol áll a görögök példája, akik az angol követ­séget megostromolták, mikor Anglia Konstantin király ellen állást foglalt és álláspontját a görögökre rá akarta kényszeríteni. A mi szabadkirályválasztóink ehelyett vacsorát adnak a diplomata ur tiszte­letére. Hát jó 1 Csak egyet ajánlunk: Budapest, febr. 10. A nemzet­gyűlés mai ülését Bottlik József alelnök fél 11 órakor nyitotta meg. Egyetlen tárgy volt: a Kormányzó leiratának fölolvasása. — Kontra Aladár jegyző olvasta föl a leiratot, amellyel a Kor­mányzó a nemzetgyűlés ülésszakát Ke­zárja. Minthogy az alelnökök, háznagy és a jegyzők megbízatása lejárt, Bottlik József ezért ezek nevében is megköszönte a nemzetgyűlés bizalmát és támogatását s ezzel az ülést bezárta. Gróf Teleky Pál miniszterelnök ki­jelentette, hogy az elnapolás csak ter­mészetes következménye volt a politikai helyzetnek. A politikai helyzet ma olyan, hogy teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani, melyik párt mennyi tagot számlál és igy hány helyet igényelhet a nemzetgyűlés uj választás alá kerülő tisztségeiben és bizottságaiban. Teleky a politikai helyzetet illetőleg ugy nyi­latkozott, hogy a válság gyökeres meg­oldásának legjobb módja egy egységes kormányzópárt megalakítása, vagy ha a helyzetből kifolyólag egységes kor­mányzópárt nem jöhetne létre, olyan alakulást kell létrehozni, amely az egy­séges pártot a legjobban megközelíti. Az egységes párt nem lehet cél, hanem csak eszköz arra a munkára, amelyet a pártnak és a kormánynak végezni kell. Horthy Miklós kormányzó ma a politikai válság megoldása ügyében kihallgatásokat adott. Elsőnek Huszár Károly volt miniszterelnököt kérette magához ^a kormányzó, aki déli 12 órakor jelent kihallgatásra a Várban. Huszár Károly a kihallgatása előtt tár­gyalt gróf Teleky Pál miniszterelnökkel, Rakovszky Istvánnal, a nemzetgyűlés elnökével. Huszár Károly mielőtt kihall­gatásra ment volna, a Nap munkatársa előtt kijelentelte, hogy mai kihállgatása a kormányzó legszemélyesebb elhatá­rozása, mert erre vonatkozólag a mi­niszterelnök nem telt semmi előterjesz­tést. Mióta a miniszterelnökségtől meg­vált, először jelenik meg a kormányzó­hivják meg a vele egy követ fújó cseh külügyminisztert is rá. A magyar népet, amely a tetszetős csomagolástól most még nem látja a tartalmat, amit ők adni akarnak, fül fogják'akkor okositani s igazán nem lesz szükség rá, hogy le­fényképeztessék magukat Bruderschaft­iváskor a diplomata úrral és megküld­jék választóiknak az épületes fényképet „Így dolgozunk az ország érdekében" fölirással. A magyar nép enélkül is rá jön, hogy ők gyászmagyarkák és lesz gondja rá, hogy a vacsorához — amely a magyarság halotti tora — el ne felejt sen jó étvágyat kívánni. De ettől a kívánságtól alighanem torkukon fog akadni a jó falat! Hát csak próbálják meg vacsorázni, hiszen olyan épületes látvány lakájokat látnia fehérasztalnál! (n. j.) nal kihallgatáson. A kihallgatás során — jelentette ki — a maga véleményét fogja előadni azokról a kérdésekről, amelyekről a kormányzó véleményét megismerni kivánja. Gróf Bethlen István ma délelőtt meg­jelent Gömbös Gyulával a földmivelés­ügyi minisztériumban, alio! tárgyalt nagyatádi Szabó István miniszterrel. A tanácskozás után Bethlen gróf egy uj­ságiró előtt kijelentette, hogy reméli, hogy sikerül létrehozni egységes kor­mányzópártot. A kormányzás enélkül nem lehet hosszuéletü. — A tanács­kozás közben megjelent Apponyi Albert gróf, aki rövid ideig tárgyalt nagyatádi Szabó Istvánnal, majd autóba ültek és felhajtattak a Várba, ahol nagyatádi Szabó kihallgatáson jelent meg a Kor­mányzónál. A kormányzó megelőzően kihallga­táson fogadta Mayer János volt állam­titkárt, Forgách Miklóst, sokorópátkai Szabó Istvánt, Knna B. Andrást, Vasadi Balog Györgyöt. A kisgazda képviselők kihallgatása után fogadta szintén együt­tes kihallgatáson Bernoldk Nándort és Huszár Károlyt. A függetlenségi Kisgazda é» Föld­mi ves Párt arra való tekintettel, hogy a párt jellegében most már a polgárság szerepe is kidomborodik, elhatározta, hogy most már a fővárosban is meg­kezdi a szervezkedést és esetleg már a jövő héten nagygyűléseket tart a fő­város összes kerületeiben. Apponyi a helyzetről nyilatkozva ki­jelentette, hogy véleménye szerint a válság nem befolyásolja sem a kor­mány munkáját, sem a konszolidációt nem hátráltatja. Vigyázni kell azonban, hogy jóhirünket, ami a külföldön van, renoménkat, amely emelkedőben van a külföldön, le ne rontsuk. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ki­jelentette, hogy elmegy mind a két pártba és ki fogja jelenteni, hogy ab­ban az esetben, ha a válságot sürgősen meg nem oldják, ö lemond a pénzügy­miniszterségről. Budapest, febr. 10. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma este 7 órakor Halter István elnöklésével érte­kezletet tartott. Az értekezleten a párt­tagok üdvözlése után Halter István határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a párt kimondja, hogy miután rajta kivül fekvő okokból az egységes kormányzópárt lehetetlenné vált, restau­rálja a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját annak a keresztény politikának alapján, amely az összes társadalmi osztályok jogos és méltányos érdekei­nek érvényre juttatását és az. integer Magyarország felépítését teszi a poiitika főcéljává. A királykérdésben, amelynek fölvetése a kormányzó,pártot kettészakította, a párt nein kiván határozni. Szükséges­nek tartja azonban, hogy ezt a kérdést az aktuális kérdések közül kikapcsolják és a páríok erre nézve garanciákat adjanak, mert ennek a kérdésnek mos­tani tárgyalása az országra nézve ve­szedelmes. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja régi programmját teljes mértékben fönn­tartja, a legszükségesebb feladatoknak tartja a következőket: a legerélyesebb törvényhozási intézkedést követeli az ismét feltörekvő destrukció elhatalma­sodása ellen és ellene van minden tö­/ rekvésnek, amely árdrágulásra vezet és amely a fix-fizetéses osztályok és a munkásság megélhetését súlyosbítja, ellenben sürgeti az áruuzsora letörésére hozott intézkedések energikus végre­hajtását és arra törekszik, hogy a szo­ciális béke az egész vonalon helyre­álljon. Követeli a párt a munkásjog rende­zését, az ipartörvény mielőbbi letár­gyalását, a munkásság szociális hely­zetének orvoslását. A köz- és magán­tisztviselők helyzetének rendezését a párt elodázhatatlan feladatának tekinti. A párt csak olyan nemzetiségi politikát támogat, amelynek célja az integer Ma­gyarország. A felekezeti viszálykodások végleges rendezése érdekében követeli a katholikus autonómiának, az 1848. évi 20. t. c.-nek végrehajtását. Követeli a párt a falu védelmét kul­túrájának emelését, a közigazgatás javí­tását célzó intézkedések életbeléptetését. A párt olyan külpolitikát követel, amely a trianoni béke revíziójának alapján áll, addig is a megszállott területeken a nemzeti kisebbségek jogait biztosítja. Kizár a párt kebeléből minden egyéni és szeinélyi akciót, követeli ennek ki­járását a nemzetgyűlésből is. A párt a kormányt alkotó munkájában támogatja mindaddig, amig a keresztény szellem­ben az országot erős kézzel vezetni. A párt ezt a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta és egyhangúlag bizalmat szavazott a kormánynak. Az értekezletet Halter István este 8 órakor rekesztette be. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma este megjelent ugy a Keresztény Nem­zeti Egyesülés Pártjában, mint a kis­gazdapártban az értekezleteken és liosz­szabb beszédet mondott, amelyben a politikai válság sürgős megoldását han­Elnapolták a nemzetgyűlést. — Még mindig egységes kormányzópártot akarnak. — — Hegedűs lemondással fenyegetődzik. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom