Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-25 / 142. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 141. szám. Szombat Pápa, 1921 junius 25. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. PAPA ES VIDEKE Szerkesztőséti és fiókkiadóhivatal : Török Bálint útra 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. nemzeti Hyomdi '11. Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX xx Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Oroszország hadat üzent Japánnak. Berlin, jun. 24. Semenovot a Vladivosztokban alakított állam fejévé választották. (Semenov volt kapitányról, aki óriási energiával szervezett hadsereget a bolsevisták ellen, az orosz kormány azt hirdeti, hogy japán zsoldban van.) (MTI.) Berlin, jun. 24. Révaii hiradás szerint a szovjetkormány közölte a szövetséges hatalmakkal, hogy Oroszország hadat üzent Japánnak, mert Japán az ellenforradalmárokkal együtt Kelet-Szibériának egyes részeit megszállva tartja. (Ezt a hirt hivatalos helyen még nem erősítették meg.) (MTI.) Válság az erdélyi miniszter Jemondása miatt. Kolozsvár, jun. 24. (Bud. Tud.) Groza erdélyi miniszter lemondása miatt az összes erdélyi képviselők ki akarnak lépni a kormánypártból. Ezt küldöttség hozta a miniszterelnök tudomására, melyben a románokon kivül Fekete és Szabó székely, Muth dr. sváb és Roth szász képviselők vettek részt. Groza bukása Popovicsicsi-Taska aknamunkája volt, aki Petrovicsi közlekedésügyi miniszterrel szövetkezve hatásköri beavatkozással vádolta az erdélyiek részéről nagy szimpátiával fogadott Grozát. A korona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 24. Zürichben ma 100 magyar koronáért 2 30 svájci frankot jegyeztek. Éles bírálat a trianoni békeszerződés esztelenségeirdl. Páris, jun. 24. (MTI.) Francais Albert szenátor a Bonsoir hasábjain a trianoni békeszerződéssel foglalkozik. A szerződés — irja — halvaszületett államokat teremtett meg Középeurópában. A szövetségesek jóváhagyták a német birqdalomnak azt az egységét, amely 1871-ben Versaillesben alakult ki. Nagy szolgálatot tettek Poroszországnak azzal, hogy útját vágták minden kiválási törekvésnek. A trianoni béke által megteremtett uj államok jellemző tulajdonsága, hogy nincs kijárásuk a tengerhez. Noha Magyarország részben felelős a háború kitöréseért, ez mégsem elég indok arra, hogy ilyen j súlyosan büntessék, hogy megélhetéséI nek a feltételeit se biztósitsák. Briand ' minden lelkesedés nélkül védte a szeri zödést, amely nent az ő müve. Természetes dolog, hogy Briand miniszterelnököt elsősorban a versaillesi szerződés bonyodalmai foglalkoztatják és a trianoni szerződés csak alárendelt jelentőségű kérdés az 6 szemében. A szerződésben a nemzetiségi elv nevében rengeteg esztelenséget követtek el és mindenütt az irredentizmus magvait hintették el. Millerand a kisérö levélben megpróbálta jóvátenni a hibákat, de hasztalanul. Az uj államok számára nem biztosították az anyagi boldogulás lehetőségeit. Nyugatmagyarország átadását a nagykövetek tanácsa elhalasztotta. Páris, jun. 24. Beavatott forrásból származó értesülés szerint a nagykövetek konferenciájának legutóbbi ülésén foglalkoztak a trianoni békeszerződés életbeléptetésének ügyével és ennek kapcsán Nyugatmagyarország dolgát tárgyalták. A tanácskozás során többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy jobb volna a terület átadását elhalasztani. A többség álláspontja az volt, hogy előbb tisztázni kell, mi a szándéka Ausztriának a Németországhoz való csatlakozás dolgában. Végleges határozatot nem hoztak. Az értekezlet foglalkozott annak a katonai bizottságnak megalakításával, mély a határokat lesz hivatva megállapítani. (MTI.) Mentő vallomások Friedrich és Fényes mellett. — Dr. Ulain Ferenc befolyásolni akart egy tanút. Budapest, jun. 24. A Tisza-pör mai tárgyalásán Cserép József dr. nyugalmazott egyetemi tanárt hallgatták ki elsőnek. OKtóber. 31-én este a Józsefköruton sétálva megpillantott egy autót, mely Az Est épülete előtt állott meg, egy ember leszállt az autóról, bement az épületbe és tiz-tizenöt perc múlva eltávozott. Egyebet az ügyről nem tud. A kővetkező tanú somorjai Lukachich Géza báró nyugalmazott altábornagy. Magáról a Tisza-gyilkosságról érdemileg nem tud. A forradalmat megelőző napokban tömérdek névtelen fenyegető levelet kapott, de mert a készülő eseményekről nem értesítették, ezeknek nem tulajdonított semmi jelentőséget. Október 31-ikén délután megjelent a parancsnokságon Hunke altábornagy s bemutatott egy /kávéházban aláirt kinevezési okmányt, amivel átvette töle a kommandót. Hunke és Csernyák figyelmeztették, hogy ne menjen most haza lakására, mert családját is a legnagyobb veszedelmeknek tenné ki. Arra kérték, helyezze magát a Nemzeti Tanács védelme alá. Háromnegyed négy óra lehetett, amikor átment az Astoria-szállóba és csak ott vette észre, hogy fogoly, mert szobája előtt egy fegyveres katona állt őrt. Többen, — \gy Jdnosy Andor, Friedrich István — hozzájöttek és vigasztalták. Megkérdezték tőle, hogy mivel a rendet igen nehéz fönntartani, nem venné-e át újból a kommandót? Ó hajlandónak mutatkozott erre, de az utcáról vad üvöltés hangzott föl: a tömeg halálát kivánta, ugy hogy az épületből nem lehetett eltávoznia. Friedrich arra kérte, hogy jöjjön ki a balkonra és mondjon egy pár szót a tömegnek, ő erre nem volt hajlandó, mire Friedrich azt mondta, csak jöjjön ki, majd ő beszél helyette. — Én erre nem mutattam hajlandóságot. Visszamentem szobámba és világosan hallottam a tömeg orditását, amint halálomat kivánta. Háromnegyed hat órára járhatott az idő, amikor Szántó a Magyar-utcai kapun át kivezetett az utcára. Előbb gummiköpenyt adtak, hogy föl ne ismerjenek. Elnök: Milyen időben volt ön az első emeleten? Lukachich: Mikor ugy volt, hogy fölmegyek a Várba, körülbelül negyedóráig voltam az első emeleten, amire kijelentették, hogy lehetetlen fölmennem. Elnök: Az Astoriába való érkezésétől egészen eddig a jeleneiig mennyi idó telhetett el. Lukachich: Azt hiszem öt órakor mentem az Astoriába és negyed hat lehetett, amikor felmentem az emeletre. Elnök: Ez alatt az idő alatt nem méltóztatott észrevenni, hogy körülbelül nyolc-tizén összegyülekeztek azok, akik a Tisza-gyilkosságra kimentek? Lukachich: Nem. Elnök: Mig ön az Astoriában tartózkodott, látta Fényest? Lukachich: Nem. Elnök: Hallotta-e ön akár közvetlenül, akár közvetve tud róla, hogy Fényes iázitó, vagy izgató beszédet tartott a tömeghez? — Huszonhetedikén éjjel jelentették, hogy a Gizella-tér balkonjáról forradalmi hangulatban beszélt Fényes. Az igazságügyminisztert és Várit kértem is, hogy tartóztassák le. Elnök: Honnan tudja, hogy forradalmi jellege volt a beszédnek ? Lukachich: Egy iv papirosra írták fel hevenyészve. Elnök: Nem Buza Barna beszélt? Lukachich: Én Fényest és Búzát is le akartam tartóztatni. Ez egyelőre csak preventiv intézkedés lett volna. Elnök: Önöknek, azt hiszem, nem volt módjukbnn a beszéd fontos tartalmáról meggyőződni? Lukachich: Ez a beszéd az eddigi rend fenntartására irányult. Elnök: Arról volt szó, .hogy X-et, vagy Y-t meg kell ölni? Lukachich ? Nekem az a benyomásom, hogy ők egyes embereket le akartak tartóztatni. Elnök: Friedrich tartott-e beszédet? Lukachich: Én az ő nevét nem hallottam, én még az Astóriában sem ismertem öt, csak 1919-ben mondta nekem : Emlékszel rám kegyelmes uram ? én vagyok az, aki az Astóriában kértelek, hogy beszélj a tömeghez. Elnök: Kérit sem ismeri? Lukachich: Nem. Kizárólag csak Fényesre és Búzára emlékszem. Elnök: Arról tud-e, hogy milyen egyének követték el a gyilkosságot. Civilek, vagy katonák? Lukachich: Erről nincs tudomásom. Elnök: Az Astoria Magyar-utcai kijárója kulccsal volt-e bezárva, amikor ön eltávozott és állottak-e ott katonák ? Tanú: A kapun belül álltak önkéntesek, a kapu zárva volt és ugy mentek el a kulcsért. Elnök: Ezek a katonák szaladtak a kulcsért ? Tudták, hogy ön kicsoda ? Tanú: Igen. Ismertek. Elnök: Künn az utcán is voltak katonák ? Tanú: Csak kevés ember volt Elnök: Kordon volt húzva? Tanú: Erre nem emlékszem. Elnök: Autót látott-e a Magyar-utcában ? Tanú: Én" az ellenkező irányban mentem, a Kálvin-tér felé, nem láttam. Elnök: Látott jönni vagy menni két szürke katonai autót? Tanú: Egészen határozottan emlékszem, hogy amikor végigmentem a Magyar-utcán, semmiféle autót nem láttam. Dr. Szilassy Pál ügyész, Várady és Lévay védők kérdései után a tanút megeskették. Ezután Bartha Albert nyugalmazott hadügyminisztert hallgatták ki, aki elmondja, hdgy november tizedikén érkezett Budapestre. Az utcán találkozott Friedrichkel, aki kapacitálta, hogy vállalja a hadügyi tárcát, mert nagyon súlyos a helyzet, ami történik, azt tovább már nem lehet tűrni. Este megkapta a kinevezését Károlyitól. Egy izben Csevnyák megjelent a minisztériumban, nagyon arrogáns volt, mire kidobta. Friedrich ekkor azt mondotta, hogy ezeket a csavargókat csak küldje hozzá, majd ő elintézi őket. — Elmondja vallomása során, hogy a sok kormánybiztostól nem lehetett kormányozni. Károlyi biztatására elcsapták azért az összes kormánybiztosokat, csak Fényes László, Zerkovitz és Pogány József maradtak meg. Pogány elcsapatását Fényes is erélyesen követelte, de nem lehetett elcsapni, mert nagy hatalma volt. Március 21-én tartóztatták le öt és Korvin Klein Ottó elé vitték, aki azt mondotta, hogy Hüttner besugására tartóztatták le. Égyizben a tolonckocsiban beszélt Friedrichkel, aki ugy nyilatkozott, hogy valami Hüttnert erfilegettek előtte, aki feljelentette őt a vöröseknek. — Az elnök megkérdezi Hüttnert: igaz-e ez. Hüttner kijelenti, hogy a vád nem igaz. Fényes László szerinte fanatikus hive volt a rendnek, ő is, mint Friedrich, mindig a rend fenntartására törekedtek. — Polonyi dr. Friedrich védőjének azon kérdésére! hogy vájjon vallomása megtételénél valaki nem akarta-e befolyásolni, Bartha kijelenti, hogy a hadbírósági tárgyaláson tett vallomása előtt felkereste őt dr. Ulain Ferenc, a Szózat főszerkesztője és befolyásolni akarta öt, hogy hogyan valljon a tárgyaláson. A Diaz-féle aktákra vonatkozólag is intézett hozzá kérdéseket. A benyomása az volt, hogy Friedrich ellen akarta hangolni. — Ezután Doming rendőrtanácsos tett vallomást Hüttner rendőrségi vallomástételéröl, majd 3 tárgyalás folytatását az elnök holnapra halasztotta. n pénzügyminiszter ragaszkodik az ingatlan uagyonvéltsághoz. Budapest, jul. 24. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Bemutatja Rakovszky elnök levelét, amelyben 8 napi szabadságot kér. /Megadják. Szabó József (nagybajomi) a közoktatásügyi bizottság előadója jelentést tesz a népiskoláztatásról szóló törvényjavaslatról. — Temesvdry István az igazságügyi,pénzügyi- és munkásügyi bizottság előadója a munkásbiráskodásról szóló törvényjavaslatról teszi meg a bizottság jelentését. Napirend szerint következett a pénzbüntetés és birság ideiglenes felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A nemzetgyűlés a javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. — Bottlik alelnök jelenti, hogy Tomory Jenő és Temesváry Imre sürgős interpellációra kaptak engedélyt. Következett a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Héjj Imre előadó ismertette a javaslatot s kérte annak elfogadását. — A javaslathoz elsőnek