Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-06-04 / 124. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 118. szám. Szombat Pápa, 1921 junius 4. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K 200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: SzerkesztSség 11 Ker. Nemzeti Nyomda 11 Kiadóhivatal 61 X« KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. XX XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX 9 Tisza-pörben a bíróság mellőzte az emigránsok kihallgatását. Budapest, jun. 3. A Tisza-pör mai tárgyalásának megnyitása után dr. Gadó István elnök kijelenti, hogy a tegnapi tárgyalás folyamán Vágó állítólag azt a kijelentést tette, hogy ügyvédjétől megvonja a védelmet. Kéri Vágót, tegye meg kijelentését az ügy tisztázására. Vágó a következő bejelentést teszi: — Bejelentem, hogy én és védőm elültünk a további védelemtől! Gaertner bejelenti, hogy rosszul érzi magát, kéri, hogy vezessék ki a teremből. Az elnök azt mondja, hogy várjon egypár percig, amig védője, dr. Gadl Jenő megteszi tegnap el nem mondhatott indítványát. Ezétán dr. Gadl Jenő védő áll fel és kéri, hogy a bíróság hallgassa ki Dezső Aladár rajzolómüvészt és Ábrahám Pált, akik abban a helyzetben vannak, hogy a Kéri-féle órajelenetről tudnak felvilágosítást adni. Javasolja, hogy a bíróság hallgassa ki Hercegh Géza miniszteri tanácsost és Gábor Andor kabaréköltőt, valamint a bécsi emigránsok több tagját, megjegyezve azt, hogy a védelem nem ismer politikai vonatkozást. — Dr. Szilassy Pál ügyész ellenzi a védelem által bejelentett tanuk kihallgatását. Ezután az elnök kivezetteti a teremből Gaertnert. Közel egy óráig tartó tanácskozás után az elnök kihirdette a bíróság határozatát, amely szerint a bíróság tanukként kihallgatja a bünpörben Dezső Aladárt, Dénes Pált, Breyer Károlyt, viszont Gábor Andor, Garami Ernő, Hock János, Károlyi Mihály, János Andor, Schubert Ákos, Lovászy Márton, Heltai Jenő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek. Az ügyész tudomásul vette a bejelentést, a védők ellenben semmiségi panaszt jelentettek be. — Ezután megkezdték a tanúkihallgatásokat. Fehérvdry Ákos földbirtokos az első tanu, aki a gyilkosság napján az Astóriában lakott. Látta, amint Pogány a katonai autóba a Magyar utcába beszállt. Vallomása során több jelentékeny dolgot máskép mond el, mint azt a rendörségen vallotta, amit az elnük konstatál is. Ezután Kéri Pál intéz kérdéseket a tanúhoz, aki kijelenti, hogy a forradalomban Fényes László vitte a főszerepet, ő szereltette le október 30-án éjjel a menetszázadokat. Fényes László ellenzi a tanu megesketését, mert vallomása csupa eltérés és ki magyarázkodás. • A tanu megesketését a védők is ellenezték, a bíróság azonban megeskette a tanút. — A tárgyalást holnap folytatják. 9 borona zürichi jegyzése. Budapest, jun. 3. Zürichben ma 100 magyar koronáért 232'/» svájci frankot jegyeztek. Meghoszabbitottáb a pénzhicserélés határidejét. Budapest, jun. 3. (M. T. I.) A pénzügyminiszter arra való tekintettel, hogy vidéken a magyar felülbélyegzésü tízezer és ezer koronás címletek kicserélése még nem fejeződött be mindenütt, a hivatalos lap szombati számában rendeletet tesz közzé, amellyel ezen bankjcgycimletek levonás nclkiili kicserélése határidejét folyó hó 18-ikáig bezárólag meghosszabbítja. A nemzetgyűlés tiltakozása a csehek jogtalanságai ellen. — A külügyminiszter felvilágosítást kért a cseh kormánytól. — Budapest, jun. 3. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Jelenti, hogy Huszár Károly napirendelőtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Huszár Károly : Tisztelt Nemzetgyűlési A hírlapok utján és magánúton értesültem arról, hogy Apponyi Albert gróftól, akinek birtoka van a csehek által megszállott területen és családjával együtt családi birtokára akart utazni, a cseh kormányközegek megtagadták a beutazáshoz szükséges vízum kiadását. Ez a nemzetközi jog súlyos sérelmét jelenti. Ezen sérelem miatt az egész nemzetgyűlés s az egész magyar nemzet tiltakozását jelentem be. Magyarországon teljesen szabadon utazhatnak a cseh állam különböző» tagjai, itt üzleti életet folytathatnak, bankokat és iparüzleteket alapithatnak és részt vehetnek a gazdasági életben. Ezzel szemben országunkból a cseh hatalom alá jutott területeken a magyarság a legnagyobb üldözéseknek van kitéve. Felkiáltások: Szégyen és gyalázat! Huszár Károly: A békeszerződés szerint teljes jog illet meg minden magyar állampolgárt, hogy bárhova beutazhat és szabadon nyilatkozhatik állami hovatartozandóságáról. Kérdést intézek a külügyminiszterhez, hogy mit szándékozik tenni a cseh kormánynál... Felkiáltások: A többieknél is! Huszár Károly:... ezen igazságtalan, jogtalan és embertelen eljárás ellen. Mi tiltakozunk és ezen igazságtalanság megszüntetését követeljük. Lehetetlen, hogy külföldi képviseletünk beavatkozás nélkül fürje a sérelmeket á többi állammal szemben is, amelyek a békeszerződést aláírták és ezzel kötelezettséget vállaltak a magyarság üldözésével szemben. Lehetetlen, hogy az egész világ összetett kézzel nézze, hogy épen az a nemzet, amely hosszú ideig vendégjogot élvezett a legutóbbi időkben Magyarországon, épen ezen állam kövessen el súlyos sérelmeket a magyar polgárokkal szemben. Súlyosbítja az esetet, hogy gróf Apponyi Albert semmit sem tett olyant, ami az ő rendőri szemmeltartását szükségessé tenné. A magyar nemzet elégtételt követel a sérelemért és én lehetetlennek tartora, hogy a cseh kormány, amely most gazdasági tárgyalásokat folytat velünk és késznek mutatkozott arra, hogy sok keserű dolog emlékét eltörölje, ne orvosolja a dolgot, mert igy széjjel zúzná a Magyarsággal való további tárgyalások erkölcsi lehetőségét. Bánfty gróf külügyminiszter: Hogy Apponyi Albert gróftól megtagadták a beutazási engedélyt, arról csak tegnap értesültem. Mindjárt lépéseket tettem az itteni cseh követnél és magyar képviseletünknek utasítást adtam Prágába, hogy ott a cseh kormánynál lépjen fel és a beutazás engedélyezése iránt a szükséges lépéseket megtegye. Ma estére várom a választ és kérem a nemzetgyűlést, hogy majd akkor tehesse: bejelentést lépéseink eredményéről, amikor a választ megkaptam. Szükségesnek tartottam a nemzetgyűlésnek intézkedéseimet tudomásul adni, mert kötelességemnek tartottam azokat foganatositani. (Általános helyeslés.) Ezután folytatták a költségvetés "vitáját. Kutkafalyy Miklós szólalt fel először. A rutlién kérdéssel foglalkozik. Mint a ruthép nép közül való, vallásban és vérben velük testvér nemzetgyűlési képviselő kijelenti, hogy a ruthén nép az egységes magyar államból sohasem gravitált kifelé. Az állami hovatartozandóság kérdésében a százados történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak megfelelőleg a ruthén nép ma is vissza akar csatlakozni Magyarországhoz. A ruthén nép már három izben nyilvánította azt az akaratát, hogy Magyarországgal akar továbbra is együttélni. Első izben 1918 nov. 7-én, amikor megválasztotta a Nemzeti Tanácsot, amely ugy döntött, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozzék, másodszor 1918 dec. 12-én, amikor a 400 kiküldött két napos tanácskozás után a következő határozatot hozta: „A ruthén nép a saját jól felfogott érdekében ál,lást foglal az egységes magyar haza melleit". — Amikor 1919 tavaszán a ruthén nép megtudta, hogy jönnek á „felszabadítók", spontán elhatározásból óriási ruthén tömeg verődött össze, amely fegyverrel verte ki a „felszabadítani" jövő ukránokat s ezzel harmadszor is fényes tanúbizonyságát adta annak, hogy továbbra is Magyarországgal akar együtt élni. Felolvassa Zsatkovics volt köztársasági elnök levelét, amelyet a cseh kormányhoz intézett, amelyben az kijelenti, hogy a ruthének autonómiájából a csehek semmit sem valósítottak meg. Zsatkovics levelére a cseh kormány a ruthének politikai vezetőit meghívta Prágába tanácskozásra. Április 3-án indult el a 250 tagból álló ruthén deputációPrágába, hogy a csehekkel közölje ultimátumszerű feltételeit. — Ezután a nemzetiségi kérdésről beszélt Kutkafalvy, majd az ellene elhangzott támadásokat világította meg. A költségvetést elfogadja. A következő szónok Pető Sándor. A költségvetéshez szól. Az 1920. évi 23. törvénycikk revízióját sürgeti, majd az internálások kérdésével foglalkozik. Sürgeti az internálások megszüntetését. — Ezután az elnök az ülést 16 órakor felfüggesztette. Schandl Károly a mezőgazdaság válságáról. — Válaszolt Szterényi József vádaskodásaira. — Bottlik József alelnök háromnegyed 17 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés délutáni ülését. — Az első szónok Pásztor József. Ipari telepek és vízmüvek létesítését sürgeti. A köztisztviselők létszámát — úgymond — apasztani kell, mégpedig azokat a tisztviselőket kell elsősorban meghagyni állásukban, akik a néppel éreznek. Az országos hitelszövetkezetnél meg lehet győződni arról, hogy a parasztok nem milliomosok, hanem inkább el vannak adósodva. A románok sok mindent elvittek tőlünk. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a marhák kivételére kirótt 2000 korona költségvetési vitában még feliratkozott kiviteli adót szüntesse meg. A külügyminisztert arra kéri, hogy a román kormánynál erélyesen lépjen közbe azért, hogy a magyaroktól a földjüket ne vegyék el. A románok a magyar földbirtokosoktól elvett földből a románok részére középbirtokokat létesítenek, amelyből a magyarok semmit sein kapnak. — A költségvetést elfogadja. A következő szónok Schandl Károly. Szerinte Magyarország integritását csak akkor érhetjük el, ha erős egységet és gazdasági politikát kreálunk. Amióta a i- ^jnaLJíormányok a magyarság törekvéseit W h'gjyélte'knek előmozdítani, egyszerre azt a vádat dobták fel a túloldalról, hogy a mi szövetkezeteink és gazdasági intézményeink privilégiumokat kaptak. Különösen Sándor Pál hangoztatta ezt, aki pedig jól tudja azokat a monopóliumokat, amelyeket a múltban az ő nagybankjaik inauguráltak. Igy például a dohánykivitelt a Magyar Bank monopolizálta é§ ez ma is a Magyar Banké, a magyar államvasutak gépgyárának főügynöksége a Magyar Banké, a gyapjukivitel a Hitelbank monopóliuma volt, a déligyümölcs behozatala pedig a Magyar Banké, a hűtőház jórésze a Kereskedelmi Banké és igy tovább. Az állami pénzakció lebonyolításában az átmenő pénzek kamatoztatásának gyümölcse a nagybankoké' volt. A jó üzletekből a magyar faj teljesen ki volt zárva. — A kisgazdapártról azt mondotta Sándor Pál, hogy az ellensége az iparnak, pedig a kisgazdapárt az ipar fejlesztését akarja, de nem a régi. recept szerint. Az ipar föllendítésére adott milliós állami támogatást az idegen tőke iparlétesitményei kapták meg, a Weisz, a Mauthner, a Goldberger, ők harácsolták el a magyarság elől a milliós szubvenciókat. Elismeri, hogy Szterényi törekedett az iparos szövetkezetek fejlesztésére, de rossz irányban haladt. Mielőtt Szterényi nekünk oktatást tartana, kérdezze meg az iparosságot, hogy az a politika, amelyet Szterényi és társai a régi időkben követtek, az ipari termelés előnyére vált-e? Szterényi azt mondotta, hogy a szövetkezetek a nekik nyújtott privilégiumoknál 7—8 százalékos nyereségre törekszenek, holott a valóság az, hogy jóval kisebb percenttel dolgoztak ezekben az esetekben semellett óriási őszszegeket juttatnak jótékony célokra. Igy például maga a Hangya ebben az évben harminc milliót juttatott el közcélokra. Amig egy magyar ember inaskodás és hosszú keserves munka után nyithat csak végre műhelyt, addig a szomszéd üzletben hatalmas felkészültséggel rendezkedik be a tegnap bevándorolt idegen tőke, amely a tőke hatalmával elnyomja a magyar embert s ezzel egy egész munkás életet tesz tönkre. Az iparosok központi hitelszövetkezetének 40—50 milliós hitelt kér a kormánytól. Az agrár-veszedelem itt van, de ennek nem a magyar kormány az oka, ez a jelenség a termelés rendetlenségéből és más egyéb okok folytán állott elő. Eleinte még lehetett volna mérsékelni a bajt a kivitellel, akkor nem zuhantak volna akkorát a marhaárak. A zab és bab kivitel csődjét tisztán a merkantil körök okozták. A tejgazdasági politika csődjét a privilégiumos rendszer okozt£ A mezőgazdasági válságot elkerülni nem lehet, ,lehet azonban mérsékelni okos vámpolitikával. Azzal a figyelmeztetéssel fejezi be beszédét, hogy a legnagyobb közszabadság a nemzet élete és ennek nemzetnek élni kell. — A költségvetést elfogadja. Minthogy a Ház nem volt tanácskozásképes, az elnök az ülést felfüggesztette. Újból megnyitva az ülést, miután a