Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-25 / 116. szám

Ara 2 korona Tízenhatodik évfolyam 118. szám. Szombat Pápa, 1921 május 25. Előfizetési árak: Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . . 400 K '200 K 100 K 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőság és fiók­kiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Fő-tér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... 11 Ker. Nemzeti Nyomda 11 Kiadóhivatal 61 ss 35 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. 55 55 A nemzetgyűlés tudomásul vette Drózdy mandátumának megsemmisítését. — Folyik a költségvetési vita. B u d a p e s t, máj. 24. A nemzetgyűlés mai ülését 3Al 1 órakor nyitotta meg Kenéz Béla alelnök. A költségvetés vitájában Balla Aladár volt az első szónok. A pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Helyesebbnek tartotta volna, ha már a tavalyi pénzlebélyegzésnél kicserélték volna a pénzt, mert igy sok hamis bankót kénytelen kicserélni a pénzügy­miniszter. Jó pénzügyi politikát nem tud ugy elképzelni, hogy a gazdasági életben nincs konszolidáció. Ez az alapja egyedül a minden téren való rendnek. Az eddigi kereskedelmi poli­tika helyét, amelyet a monopolisztikus irány jellemez, szabaddá kell tenni a kereskedelmet, mert ez sok munkás­kézt foglalkoztat. Fő az, hogy a valuta stabilizálódjék. Foglalkozik a cenzú­rával és a készülő sajtótörvénnyel. A hiba eddig is ott volt, hogy sohasem hajtottak végre szigorúan a sajtótörvényt. Felolvassa Lingauer Albinnak a sajtó­törvényről mondott beszédét. Amig a sajtó-zabadság nincs helyreállítva, jog­rendről beszélni nem lehet. Dicséret illeti meg IV. Károly királyt, hogy a háború befejezését ukurta. A továbbiakat Cernin rontott', el. Az öt éves háború destruálta a katonákat. — Hogyha a polgárság az őszi forrada­lomban szervezetten összefog a rom­bolás ellen, ugy, mint Poroszországban történt, akkor itt nem lett volna soha bolsevizmus. — Foglalkozik a külügy­miniszter beszédével és hibáztatja, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben nem adott felvilágosítást. Foglalkozik a ki­rálykérdéssel és kijelenti, hogy ezt a kérdést a nép megkérdezése nélkül nem lehet megoldani. — A költségvetést nem fogadja el. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügy­miniszter állott fel szólásra. A pénz kicse­rélése sokkal szerencsésebb lett volna, ha már a tavaly a pénzlebélyegzés alkalmá­val megtörténik, ha az illetékesekben lett volna arra bátorság. Akkor a magyar bankjegyállomány 7 milliárd volt, mig most, mikor a pénzügyminisztériumot átvette, 15 milliárd volt, igy tehát sok­kal több hamis bankót kell elfogadnia a beváltásnál. Az első feladat az volt számára, hogy megállítsa a bankóprést, ez már húsvét előtt megtörtént, a má­sodik, hogy elszakadjunk az osztrák valutától: ez most történik meg. A kormány ugy számit, hogy az elkalló­dott bankjegyek körülbelül ugyanannyit tesznek ki, mint a beváltásra kerülő hamis bankjegyek, igy tehát az államot nem éri veszteség. A második, amit Balla emiitett: a valuta stabilizálódása. Meggyőződése az, hogy valutánk stabilizálódása az őszre már be fog következni, jóval magasabb értékben, mint a mai érték, mert a ko­rona belső értéke ennél nagyobb. Az igazságos teherelosztásra nagy súlyt fektet. Beszédjének egy részét junius közepén kívánja elmondani, amikorra már elő tudja állítani a nyomda az ujabb javaslatokat. Sokorópátkai Szabó István szólalt fel ezután a költségvetési vitában s a politikai helyzettel foglalkozott, majd kérte, hogy beszédét a délutáni ülésen fejezhesse be. Bottlik József alelnök Orbók Attilát a tegnapi ülésen tett kijelentése miatt rendreutasítja. Ezután az ülést délután négy óráig felfüggesztették. fl délutáni ülés. A délutáni ülést 5 órakor nyitotta meg Rakovszlcy István elnök. Sokoró­pátkai Szabó István folytatta délelőtt abbahagyott beszédét. Követeli a föld­reform és a házhelyek végleges ren­dezését. »Üdvözli a közélelmezési mi­nisztert a gabona szabad forgalmáért, attól tart azonban, hogy a szabadfor­galomnak nagy ára lesz őrlési és for­galmi adóban. Az őrlési adó éppen a legszegényebb néprétegeket fogja súj­tani. Kéri az igazságügyminisztert, hogy az amnesztia rendeletet hajtsa végre olyan bűnösökkel szemben, akik meg­tévelyedtek a kommün alatt. A köz­oktatásügyi miniszter figyelmébe ajánlja, hogy több száz falusi iskola áll tanitó nélkül. — A költségvetést elfogadja. Ezután Vdzsonyi Vilmos szólalt fel személyes kérdésben. Bozsik Pál teg­nap azt mondotta, hogy egész életében a destrukció szelleme volt. Bozsik Pál önkényesen kiszakított idézetekkel bizo­nyította ezt az állítását. Kijelenti, hogy politikai múltja éppen az ellenkezőjét mutatja annak, hogy ő a destrukció szellemét szolgálta volna. Czettler Jenő üdvözli a pénzügymi­nisztert, hogy költségvetést létesitett. Késziteni kellett volna vagyonleltárt és a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Konsta­tálja, hogy az államvasutak a leghama­rabb jött rendbe és hogy ez ma az ország legrendezettebb üzeme. A ke­resztény kurzus végzett munkájának legjobb mértéke az, ha a költségvetés bevételi és kiadási részét szembeállítjuk egymással. Ez a legszebb kritika. Elismeréssel van a pénzügyminiszter szaktekintélye iránt. A vagyonváltság betáblázását katasztrófálisnak tartja, ha ezt a házra betáblázzák, később jó pénzzel' kell kifizetni, ami akkor hatal­mas összeg lesz. Országunk nagy ré­szét elrabolták, ezen felül a románok még ki is raboltak bennünket. Malom­iparunknak 62 százaléka maradt meg, de nincs gabona, amit őröljenek. Szövő és bőriparunktól majdnem teljesen meg­fosztottak bennünket, ezért kell a gyap­jút külföldre vinni. Majd határozati javaslatot nyújt be, amelyben kéri a Károlyi-kormány és a forradalom elő­idézőinek bűnvádi felelőssegre vonását és megbüntetését. A Ház a határozatot nagy tetszéssel fogadta. Ezután Kenéz Béla, a biráló bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelen­tését Drózdy Győző mandátumának megsemmisítéséről. Rassay Károly ha­tározati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés a jelentés adja vissza a bizottságnak. — Kenéz Béla, a biráló bizottság elnöke kérte a bizottság jelen­tésének elfogadását. Hangsúlyozza, hogy a bizottság ülése szabályszerű volt. Gróf Bethlen István miniszterelnök kérte a nemzetgyűlést, hogy Rassay indítványát vesse el és a biráló bizott­ság jelentését vegye tudomásul. A ház­szabályok világosan előirják, hogy a biráló bizottság elnökének a mandátum megsemmisítéséről a Házban tett je­lentése után a nemzetgyűlés utasítja a nemzetgyűlés elnökét az uj választások elrendelésére. Veszedelmes precedens lenne, ha a Ház másként határozna. Gadl Gaszton felszólalása után Tom­csányi V. Pál igazságügyminiszter hang­súlyozza, hogy a biráló bizottság man­55 55 Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. 55 55 dátummegsemmisitési bejelentése birói jellegű, ezen vitatkozni nem lehet. — Tomcsányi beszéde alatt állandó volt a zaj a nemzetgyűlésben. Rakovszky elnök, mivel a rendet nem sikerült helyreállítani, öt perc szünetet rendelt el. Szünet alatt mindenütt izgatottan tár­gyaltak az ülésteremben. Szünet után Tomcsányi V. Pál igazságügyminiszter újból figyelmeztette a nemzetgyűlést, hogy a biráló bizottság jelentését nincs joga felülbírálnia. — Az elnök ezután a vitát bezárta s kérdést intézett a nemzetgyűléshez, hogy uiasitják-e öt az uj választások kiírására ? — A nem­zetgyűlés többsége ilyen értelemben szavazott, csak a kisgazdapárt egy része és az ellenzék szavazott ellene. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett, maj fél 10 órakor az ülést bezárta. A legfőbb katonai törvényszék megváltoztatta Sztanykovszky büntetését. — Tanúvallomások a Tisza-pörben. — Budapest, máj. 24. A legfelsőbb katonai törvényszék d. u. fél 4 órakor hir­dette ki ítéletét. Sztanykovszky ügyében, amely szerint a legfelsőbb katonai tör­vényszék Sztanykovszky büntetését meg­változtatta. Megfosztotta zászlósi rangjától, ki­tüntetéseitől és vizsgálati fogságából hat hónapot beszámitva 17 évi fegyházra ítélte el havonta egyszer kemény fekhellyel. Évente egy napot október 31-én sötét zárkában kell eltöltenie. Budapest, máj. 24. A Tisza-pör mai tárgya'ásának megnyitása után Borosik Géza dr. felolvasta Lovdszy Márton előző jegyzőkönyvi tanúvallo­mását. Kovács vizsgálóbíró előtt Lovdszy Márton azt vallotta, hogy a Nemzeti Tanács célja az volt, hogy a békét elősegítse s a forradalom kitörését meg­akadályozza. Kijelenti, hogy Kéri Pált ismerte, Kéri mindig ellene volt a vér­ontásnak. Fényes Lászlót, mint az igaz­zág fölkent bajnokát ismerte. Fényes László észrevételeket tesz Lovászy Már­ton vallomására és kéri, hogy Lovászy Mártont újból hallgassák ki, mire az elnök felszólítja a védelmet, hogy ezt foglalják irásba. Estefány százados tanúkihallgatását nem lehetett megtartani, mert betegsége miatt nem jöhetett el a tárgyalásra. Felolvassák előbbi vallomását. Dobót, mini mindenre képes embert, Sztany­kovszkyt is, mint kétes exisztenciát ismerte. Hadzsics századostól a katona­tanács tagjai fejenként tízezer ko­ronát kaptak. Estefány vallomásában azt is ki­jelentette, hogy amikor a katonatanács együtt vacsorázott a Vadászkürt étter­mében, Hüttner kijelentette, hogy ö ismeri Tisza gyilkosait, de ez még titok. Ezután János Andor hirlapiró vallo­mását olvasták fel. Tagja volt a tizen­egyes katonatanácsnak. Sztanykovszkyt és Hüttnert, mint mindenre képes embe­reket, Vágót pedig szélhámosnak is­merte. — János Andor tanúvallomása után két levelet intézett még a bíró­sághoz, ezek felolvasását a bíróság azonban mellőzte. Ezután Hess Aladár újságírót hall­gatták ki. Elmondja, hogy november elsején Pozsonyban a „ Carlton" szálló helyiségében Hüttner, Vágó és egy új­ságíró előtt Dobó kijelentette, hogy ö Tisza István gyilkosa. Erre Hüttner is elmondta, hogy neki is része van a Tisza gyilkosságban. Erről ő jelentést tett Matlyasovszky főkapitánynak. A továbbiak során előadja, hogy talál­kozott fdnos Andorral, aki azf mon­dotta neki, hogy Lengyel Zqltán őt nagy anyagi előnyök felajánlásával Friedrich el­leni vallomásra akarta rábírni. Kijelenti, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy Matlyasovszky előtt vallomást tett arról, hogy Magyar Lajos újságíró a Nemzeti Tanácsban javasolta több poli­tikus láb alól való eltételét, amit Göndör és Kunfi helyeseltek. Elnök: ön azt irta a levélben, hogy amikor arról volt szó, hogy vezető politikusokat el kell tenni láb alól, akkor Friedrich István energikusan til­takozott ez ellen. Meg mer rá esküdni? Tanú: Igen! Elnök: Tud-e arról, hogy a Nemzeti Tanács s á katona tanács határozatot hozott, hogy aki a forradalom útjába áll, el kell tenni láb alól? Tanú: Nein tudok. Elnök: Tud-e arról, hogy a Nemzeti Tanács, vagy hozzá közelállók elha­tározták, hogy gróf Tiszát meg kell gyilkolni ? Tanú: Nem tudom, hogy Magyar Lajos ki volt, de ha ő a Nemzeti Tanácshoz tartozott, akkor igaz, mert akkor őtőle hallottam ezt a nyilatko­zatot. Az elnök kifejezést ad azon gyanújá­nak, hogy a tanu Friedrich mellett azért vallott, hogy a maga útjait egyengesse. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy Laehne Hugótól tizezer koronát kapott. Ezután a vádlottak intéztek kérdéseket a tanúhoz. Friedrich István kijelenti, hogy nem tud a tanu által emiitett jelenetről és diskurzusról. Olyan kijelentést, hogy Tiszát meg kell gyilkolni, a pártkörben sohasem halott. — A bíróság a tanút nem eskette meg. A tárgyalást holnap folytatják. 3 Falu SzijuEtsÉg hlizgyiilése. Budapest, máj. 24. Tegnap dél­után 5 órakor tartotta az Országos Falu Szövetség rendes évi közgyűlését az Országos Magyar Gazdasági egye­sület épületében, amelyen megjelentek József főherceg szárnysegéde, Álgya Papp Sándor kíséretében, RubinekGyula, nagyatádi Szabó István, sokorópátkai Szabó István, Tomcsányi Vilmos Pál, Ferdinandy Gyula, Vass József, Simonyi Semadam Sándor, valamint a társadalmi és gazdasági világ kitűnőségei. A közgyűlés megnyitása előtt a me­zőkövesdi földműves dalárda pompás készséggel magyar dalokat adott elö. Utánna Rubinek Gyula tart ünnepi beszédet, amelyben üdvözölte József főherceget, aki elsőnek állt a Szövetség mellé, köszönetet mondott azért az ön­feláldozó akcióért, amelyet József Ferenc főherceg inditott meg és amelynek ál­dásos működését ki akarja terjeszteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom