Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-21 / 113. szám

Tizenhatodik évfolyam 113. szám. Egész évre Fél évre N?qyeé évre Egy hóra Egyes szám ára 2 kor. Szombat Pápa, 1921 május 21. Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal: Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11, «er. Memzetl Myomd* 11. Kiadóhivatal 61. SS Sí KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SÍK I KK Felelős szerkesztő« NÉMETH JÓZSEF, n NagytaEiapitási kényszer a Folyidéhen. Pozsony, máj. 20. A Lidové Noviny vezércikkben foglalkozik a Felvidékre letelepitett cseh tisztviselők fenyegető helyzetével. Eszerint a -különböző pártok Felvidékszerte, a Városokban és falvakban népgyüléseket tartanak, melyek a cseheknek a Felvidékről való haladéktalan távozását követelik. A népgyüléseknek igen gyakran az a vége, hogy a megjelent tömeg megrohanja és megveri a cseheket, betöri lakásaik ablakait, sőt igen gyakran betöri a lakások elzárt ajtóit, behatol a lakásokba és az ott rejtőzködő cseheket inzultálja. A cseh lap egyébként maga is beismeri, hogy a Felvidékre küldött cseh tisztviselők közt nagyon sok a söpredék elem, felhívja azonban őket, hogy bár előre láthatólag még keményebb napoknak néznek elébe, a cseh állam érdekében tartsanak ki s ne adják át helyeiket a magyaroknak, hanem viseljék az apostolok- türelmével a keresztet. A Bratislavsky Dennik c. pozsonyi cseh kormánylap a lakosság általános felháborodására tekintettel azt a megoldást ajánlja, hogy a nagyobb helyeken alakítsanak „tisztújító bizottságokat" 5 tó. és 5 cselt tagból, akik az önmagukról megfeledkezett, panamázó vagy tolvajkodó cseh tisztviselőt megintik, meg nem javulás esetén más felvidéki helyre áthelyezik s ha ott sem javul meg, eltávolítják a Felvidékről. — Tekinletlel az elkeseredett tótok fütyköseinek és tenyereinek mozgékonyságára, az tij cseh „apostoloknak" rövidesen valószínűleg inába száll a bátorságuk, az államérdekkel együtt s „undorral" fognak távozni onnan, ahová őket senki sein hivta, Megdrágul a kenyér. Budapest, máj. 20. Az uj kiőrlési rendelet értelmében kevesebb lisztet fognak termelni a feldolgozott gabonából. A búzát ezideig 80%-ra őrülték ki, mig ezután csak 75% lesz a kiőrlés aránya. Ebben az arányban, hir szerint, a kenyérliszt ára drágább lesz, bár alkalmasint a gabona alapára is nagyobb lesz az eddiginél. flz ukrán fölkelők harcai a bolseuikiek ellen. Lemberg, máj. 20. Az ukrán távirati ügynökség jelenti: A Lembergben megjelenő Gazetta Wielzurne az ukrán antibolsevista mozgalmakról a kővetkezőket irja : Podolje déli vidékén ukrán ellenforradalmi mozgalom tört ki. Az ott állomásozó tizenhét szovjet hadosztályt teljesen megsemmisítették, mindössze csak 250 ember tudott futva menekülni. A bolsevikiek nyomban uj erőket küldtek, elsősorban a tizenhatodik s a román frontról elvont hatvanadik hadosztályt. Mind a két hadosztály szomorú sorsra jutott Szmerinszka mellet. A bari vasúti állomáson a bolsevikiek vezérkarát a felkelő ukránok felkoncolták, ami lesuitó hatással volt a hadosztályra: az egész hadosztály felbomlott és sietve orosz területekre menekült. Az ukrán ellenforradalntárok most uj harcmodort használnak: lehetőleg kerülik a nyilt harcot, inkább egyes vezéreket és vezérkarokat gyilkolnak meg, ami a bolseviki csapatukra nagy hatással van, úgyhogy hamarosan felbomlanak. A mozisok vesztegetési botránya a nemzetgyűlésben. — Nagy összegekkel dolgoztak a mezirendelet ellen. — Budapest, máj. 20. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után a Ház szótöbbséggel elfogadta a nyolc órás ülések tartására vonatkozó indítványt. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter beterjesztette az indemnitásról szóló törvényjavaslatot és kérte a nemzetgyűlést, hogy mivel május 31-én a költségvetés vitáját még nem fejezik be, szakítsák meg a költségvetési vita tárgyalását és az indemnitást tárgyalják le a benyújtott kisebb javaslatokkal együtt. Az elnök kijelenti, hogy a pénzügyminiszter kívánságát a mai ülésben még nem lehet határozat tárgyává tenni. Ugrón Gábor a házszabályokhoz kérve szót a pénzügyminiszter indítványa ellen szólal fel. Ezután áttértek a költségvetési vita tárgyalására. Vázsonyi Vilmos állott fel szólásra. Két éve, hogy megszabadultunk a bolsevizmustól és még mindig kivételes intézkedések alapján állunk. Visszapillantást vet arra, liogy hogyan jutott Magyarország jelenlegi helyzetébe. — Azzal kiván még foglalkozni, hogy a bolsevista veszedelem szempontjából milyen a helyzet Magyarországra nézve. A bolsevista agitáció veszedelme Magyarországon és Bajorországban a legkisebb, mert ez a két állam ntár be van oltva a bolsevizmus ellen. A magyar nép saját kárán tanulta meg, hogy mit jelentenek a bolsevizmus eszméi. Ma már csak tévelygő lehet hirdetője a bolsevizmusnak. A bölsevista agitáció jelentősége nem akkora, hogy ezért az egész országot kivételes intézkedések alá lehetne helyezni. Én már 1919. február másodiki beszédemben megjósoltam a bolsevizmus bekövetkezését és Magyarország feldarabolását. A bolsevizmus elleni védelemnek második alapja a belső béke helyreállítása. Termelés és jogrend csak olt lehet, ahol belső béke van. A legfontosabb Magyarország integritása, egész politikánkat ennek szolgálatába kell állitani. Csonkamagyarország nemcsak nemzeti csapást, hanem állandó gazdasági válságot is jelent. Ainig belső béke nincs, nem érvényesülhet a külföldön külpolitikánk, mert ellenségeink lesben állnak. (Nagy zaj.) — Ezután határozati javaslatot terjeszt be, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy a haboru esetére szóló kivételes intézkedéseket rendező 1912. évi 63. t.-c. alapján lévő rendeleteket haladéktalanul terjessze be a nemzetgyűlés elé. Az elnök ezután öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Boltlik József konstatálja, hogy Gömbös Gyula a következő kitételt használta: .Önök szemtelenkedhetnek". — Ezért a kifejezésért rendreutasítja. Ezután Vdzsonyi Vilmos beszélt tovább. Az internálás kérdésével óhajt jogi szempontból foglalkozni. A jelenlegi internálás kényszerdologház, ahol mindenkinek dolgoznia kell. Az internálás jelenleg nem prevenció, hanem büntetés. Bethlen miniszterelnök: Egy szó sem igaz! Vázsonyi: Az internálási rendelet fenntartásában a közszabadságok veszedelmét látja. Az internálás formulái a jogvédelmet lehetetlenné teszik. Bethlen miniszterelnök: Egy szó sein igaz, tessék előbb utánna járni s akkor beszéljen. (Taps, nagy zaj.) Vázsonyi ezután a katonai bíráskodásról beszélt. Szükségesnek tartja, hogy a polgári egyének fölött senki más, csak a polgári bíróságok ítélkezhessenek. — Foglalkozik ezután a gyülekezési és sajtó-szabadsággal. Olyan sajtótörvényről, amely minden visszaélést megszüntet, nem lehet szó, de nincs olyan büntetőtörvénykönyv sem, amellyel kiirthatók volnának a bűncselekmények, hiszen arról van szó, hogy azokat megtanuljuk. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter ekkor lépett be a terembe. Az egész keresztény párt lelkesen megéljenezte. Vázsonyi tovább folytatja beszédét. A numerus clausus orosz intézmény, mi ebben csak epigonok vagyunk. Vázsonyi beszéde után Ráday Gedeon gróf belügyminiszter állott fel szólásra. Nem akar a mozirendelettel részletesen foglalkozni, de nem értheti, hogy miért van ellene akkora felzudulás, hiszen az egész nem más, mint egy végrehajtatlan rendelkezés reviziója. A sajtó egy részében és a nemzetgyűlésben is olyan hirek terjedtek el, hogy ebben a kérdésben az érdekeltek részéről nagy pénzek lettek mobilizálva. Erre vonatkozólag kénytelen bejelenteni a következőket: A mai délelőtt folyamán megjelent hivatalában egy ur, akit az ellenforradalmi mozgalmakból jól ismer s aki a miniszterelnök vezetése alatt állott ellenforradalmi komitének is tagja volt és felkért arra, hogy a mozisok három tagu küldöttségét fogadjam. Nem akarnak egyebet, mondotta, csak azt, hogy a mozirendelet végrehajtását egy évre felfüggesszem. Ez az ur azután tőlem eltávozott, majd később visszajött és tudatta velem azt, hogy az ö utasítására az érdekeltség egy nemzetgyűlési képviselőnek azéri, hogy az ő érdekükben közbelépjen, 100 ezer koronát kifizetett. (Óriási zaj.) , A százezer koronát a kérdéses ur a rendelkezésemre bocsátotta és kérte, hogy tegyem le a Ház asztalára, hogy a Ház bölcsesége intézze el ezt a kérdést. — Kezemben van egy levél, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Erzsébet-téri fiókjához, amelyben az aláiró Royal Nagyszálloda Részvénytársaság a következőképen intézkedik: „Tisztelettel kérjük Molnár Imrf igazgató urnák számlánk terhére négyszázezer koronát kifizetni." Ennek a pénznek kifizetése volt kilátásba helyezve akkorra, ha az audencia nálam eredményre vezet. Magyarul mondva az ő kérésüknek eleget teszek: kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a három ur: dr. Polldk Gyula, dr. Gellért Miklós és Dézsi Gyula voltak — A többit az igazságügyminiszter fogja elintézni. Bottlik alelnök: A nemzetgyűlés tekintélyének megvédése érdekében felkérem a belügyminiszter urat, hogy nevezze meg azt a képviselőt, akinek a százezer koronát felajánlották. Ráday belügyminiszter: Szívesen megnevezem, de az illető képviselő maga is jelentkezik. Gömbös Gyula személyes kérdésben szólal fel és elmondja, hogy ezelőtt 3 nappal este egyik barátja látogatta meg, aki a százezer koronás ajánlatot tette neki arra az esetre, ha a mozirendelet ellen közbelép, ő elhatározta, hogy véget vet a moziügyben folyó csúnya hajszának, színleg belemegy, hogy léprecsalják az egész társaságot. Ezt előzőleg közölte is a belügyminiszterrel, hogy végre lehetetlenné lehessen tenni azt a társaságot, amely keresztény képviselőket akar ilyen aljas módon pénzéri céljaira felhasználni. Kötelességének tartotta ezt bejelenteni. Az ülés 3 órakor ért véget. a Tisza-pör tárgyalása. Budapest, máj. 20. A Tisza-pör mai tárgyalásán Gadó István elnök bejelentette, hogy csak utólag tudta meg, hogy a tárgyalás egy részét tévesen tárták a közönség elé. Az volt a kérdés, hogy vájjon bebizonyithaló-e, hogy Tisza István volt az, aki a háború alatt megakadályozta az orosz hengernek a Kárpátok gyűrűjén belül való beeresztését és igy a hűtlen tótok és ruthének vagyonát megvédte. Ezt én is mondottam, ez azonban nem vonatkozik általánosságban és kérem a sajtót, hogy ebben a formában irja meg közlését. Kiss Gábor hírlapíró a következő tanu. Fényes László bejelenti, hogy Hilttner Sándor távolléte miatt nem tud feltenni a tanúnak bizonyos kérdéseket, mert Hiittnerre szükség lenne a szembesítésnél. Ezután a védő és Fényes intéztek kérdéseket Kisshez, hogy 1918 okióber 31-én, este, mikor már Tisza haláláról értesült, hol járt. Ezután Kéri tette meg észrevételeit a vallomásra, amely szerinte bizonyítja azt, hogy mennyire más színben tűnnek fel a tények, ha a tanu a történtekről az egészből csak részleteket tud. A Tisza gyilkosságról akkoriban ezrek és ezrek beszéltek. Semmi csodálatos nincs abban, hogy a közte és báró Hatvany Lajos között lefolyt párbeszéd egy része felkeltette a tanu figyelmét. Beismeri, hogy közte és Hatvany közölt lefolyt a párbeszéd a gyilkosságról, ez azonban nem okióber 31-én, a gyilkosság napján, hanem november 1-én történt. Hogy a tanu igy vallott, az az abból magyarázható, hogy ő is ahhoz a politikai csoporthoz tartozott, amely rajongója volt Tiszának. Elhiszi, hogy elkeseredett, mikor felment a Nemzeti Tanácsba és ott látta tárgyalni a forradalmárokat, akik bizony nem a Nemzeti Kaszinóba valók voltak. A tanu vallomásával szemben megállapítja, hogy a párbeszéd közte és Hatvany Lajos között a következőképen folyt le: Hatvany: Te Pali, nem az a matróz követte el a gyilkosságot — ' Erre ő bosszúsan odavágta: — Nem, azt mi elintéztük! Kiss Gézát ezután szembesítették Kérivel, aki Kiss terhelő kijelentéseire kijelentette, hogy az feltétlenül tévedés. -Utánna az elnök elrendehe Kiss Géza megcsketését, de elrendelte báró Hatvany Lajos kihallgatását is. Utánna Soós Zoltán nyugalmazott főispáni, Tisza rokonát és Kállay Tamást hallgatták, ki, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet alatt Gaertncr a csendőrök kíséretében megjelent abban a szobában, ahol a biróság tartózkodott és izgatottan kijelentette, hogy idegállapota miatt nem vehet részt a tárgyaláson s ha erre kényszeritik, kiugrik az ablakon. Kérte továbbá, hogy a dohányzást engedjék meg neki. Végre nagy nehezen sikerült lecsillapítani.