Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-03 / 99. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 április 146. Felhívás! Keresztépyszociálisták ! Munkások! Folyó hó 5-én, áldozócsütörtökftn délutón 6 órakor Szent-llonai u. "12. szám^ alatt, a Ker. Munkásegyesület helyiségében nagy pártgyiilést tartunk. Előadó Friihvirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő lesz. Testvérek! Munkások! Keresztény­szocialisták! Jöjjetek el minél nagyobb számmal, hogy a jélen politikai és gazdasági helyzetről tájékozást nyerjünk. A pártvezetöség. — Gerstner Ignác első apáti miséje. F. hó 5-én, áldozó-csütörtökön délelőtt 9 órakor mondja Gerstner Ignác apátplébános első apáti miséjét a fő­templomban. A szentmisét megelőzőleg az emberemlékezet óta tartó régi szokás alapján a főtemplom körül jó idő esetén az Oltáriszeníséggel körmenet, tartalik. Utána Gerstner apát szentbeszédet mond, majd következik a szentmise segédlettel. Ezen ünnepélyes istentiszteletre a város összes hivatalai, testületei és egyesületei meghivatnak. Szentmise után á plébánián küldöttségek fogadása lesz. Amely hi­vatalok és testületek küldöttségileg tisz­telegni óhajtanak, azok ebbeli szán­dékukat jelentsék a plébánia-hivatalban. — E3te 8 órakor a belvárosi Kath. Körben az ünnepelt apát tiszteletére társasvacsora lesz, melyre jelentkezé­seket elfogad, a Kath. Kör szerdán déli 12 óráig. — Áldozó-csütörtökön a diák­mise 8 órakor lesz a főtemplomban. Ugyanott délután 3 órakor ünnepélyes vesperás-litánia. A szent Anna-templom­ban 5-én nem lesz szentmise, sem li­tánia a főtemplomi istentiszteletek miatt. — Apponyi Albert ünneplése. Budapestről jelentik: Miután Apponyi Albert gróf tervezett külföldi útját el­halasztotta, az országos Apponyi ünnep­séget, nem junius második felében tart­ják meg, mint az jelezve volt, hanem még május végén. Majdnem valamennyi törvényhatóságtól értesítés érkezett, a rendező bizottsághoz, hogy az ünnep­ségen küldöttségileg képviselteti magát, s a legtöbb helyen Apponyit díszpol­gárrá választják. — Labdarugó mérkőzés. Vasár­nap délután tartotta a Pápai Sport Egylet szezonnyitó mérkőzését a vár­kerti pályán a Székesfehérvári Kerék­páros Század csapatával. Szép számú közönség nézte végig a mérkőzést, amely 2 : 2 arányban eldöntetleniil végződött. (Félidő 1 :0). A Sport Egylet csapatából jó volt a közvetlen védelem, különösen Imre és Grézló II., a csatársorból pedig Pullmaun és Grézló I. A kerékpárosok­nál nagyon jó volt a hátvédpár. A Sport Egylet góljait Grézló II. és Puilrnann lőtték. — Szociális est. A Ker. Munkás­egyesületben vasárnap este tartalmas niüsoiral ünnepély volt. Rozonits Sán­dor tanítóképzői növendék Lajtay: Üzenet Nyugatnak és Temérdek: Kita­lálás cimü verseket szavalta. Az előbi­nek magyar fájdalommal átszőtt gon­dolatait és az utóbbiban a lányka első szerelmének kedves báját szónoki mű­vészettel juttatta kifejezésre. Fábián Károly az egyesület elnöke lebilincselő elöadast tartolt a keresztény Magyar­ország annyi bűnben vétkes és még mindig vesz delmes ellenségeiről a szabadítóm ívesekről, a szociáldemok­ratákról és a liberálisokról. Vázolta történelmüket és jellemző példákkal illusztrálta alattomos farizeusi szemfor­gatással jótékonyságot hazudó akna­munkájukat, amellyel a tapasztalat­lanokat megtévesztve és megfélemlítve Magyarországot katasztrófákba vitték. Ökölbe szorult a kezünk, amikor rámu­tatott arra a magyartalan kézre, ameiy hol a háltérből, hol iszemtelen nyílt­sággal a fórumon szórja az üszköt, összeveszít magyart a magyarral, hogy alkalmas pillanatban legyűrje a szét­forgácsolt, sőt egymást gyengítő erőket és megvaióshsn a maga hatalmi törek­véseit. A mindvégig feszült figyelemmel hallgaioü előadásnak csak egy hiánya volt: az, hogy nem hallgatta minden keresztény magyar ember. — Németh Lajos a „Tubák" cimü monológgal fakasztott sok kacajt. Majd „Bálint bá' irni tanul" cimü egy felvonásos szín­darab következett. Magyar srejlem, magyar ötlet, magyar temperamentum szerzett derüjs perceket a közönségnek. Czepek Gizuska, a szombati koszorúcska szépségversenyének győztese lányosan kedves pajzánsággal alakította Borcsát. Árki József suti szerepében inponálóan juttatta kifejezésre az egyszerű juhász­legényben is önérzetes magyar virtust, Erdős Jenő pedig Bálint bá'-t adta nagyon ügyesen. Méltán megérdemelték a tapsot^ mely az előadás végén fel­zúgott. — A tízes malom vizierejének kihasználása. Nem igen tudnánk ha­marosan emlékezni még egy dologra, amelyről a helyi lapokban annyi cikk jelent volna meg s oly sok vita tárgya lett volna, mint az a kérdés, hogy a tizes malom viziereje felhasználható-e áramtejlesztés céljaira. Most, hogy a villanytelepnek a szükséges szénnel való ellátása nagy nehézségekbe ütközik, ismét felvetődött a kérdés. A városi tanács most elhatározta, hogy egy komoly szak­értőt hiv meg rövidesen a tizes inalom vizierejének megvizsgálására. Ha a szak­értő megállapítása az lenne, hogy a malom vizierejét gazdaságosan fel lehet használni áramfejlesztésre, akkor a ta­nács rövid időn belül terveket és költ­ségvetést készített a létesítendő áram­telepről s az ügyet ezek alapján a köz­gyűlés döntése elé viszi. — Felkérjük mindazokat, kiknek valami követelésük van a magyargencsi erdőtizemtől, hogy követelésüket f. hó 8-ig bezárólag személyesen, vagy írás­ban terjesszék az üzemvezetőség elé. — Későbbi követelések figyelembe nem vétetnek s nem teljesítetnek. Magyar­gencsi erdőüzem. — A szinház vigalmi adója. Hirt adtunk már arról, hogy Bodonyi Béla színigazgató beadvánnyal fordult a városi tanácshoz, amelyben a szín­házi helyárak után szedett vigalmi adó­nak egy minimális összegben való megállapítását, illetve teljes elengedését kérte. Bodonyi igazgató beadványában rámutatott arra, amit a Pápa és Viaéke már a szabályrendelet megalkotásakor hirdetett, hogy a magas vigalmi adó­val kicsiny befogadóképességű szín­házunkban lehetetlenné teszi a város a színészet' megélhetését. Sajnos, akkor ennek az álláspontnak nem akadt szó­szólója s igy történhetett meg, hogy a szabályrendeletet ilyen szigorú, de egy­ben leheletlen formában alkották meg a színházat illetőleg. A lehetetlen hely­zet illusztrálására csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a félig telt házak mellett deficittel dolgozó színigazgató idáig épen 19 ezer korona vigalmi adót fizetett be a várps pénztárába. A váiosi tanács most ugy határozott, hogy a vigalmi adót ugyan — mivel erre a szabályrendelet módot nem nyújt neki — le nem 6zállithatja, ellenben azzal a javaslattal fog járulni a hét végén tar­tandó közgyűlés elé, hogy a társulatnak a befizetett vigalmi-adó visszatérítéséül 20 ezer korona szubvenciót szavazzon meg. Mindenesetre megértésről tesz tanúságot a városi tanács ezen elhatá­rozása, azonban a mi álláspontunk az, hogy a városnak még tovább is el kell menni a színtársulattal szemben, leg­alább is annyira, mint amennyire Sop­ron elment, hogy tudnillik havi 1000 korona vigalmi adó befizetésére köte­lezze csak a társulatot, a többit pedig fizesse vissza. A nagy befogadóképes­ségű színházzal rendelkező Sopront, a kis befogadóképességű Pápainak ennyi­ben nein követni lehetetlenségnek tart­juk,'mert ez a vidéki magyar színészet értékének fel nem ismerését jelentené. — A vasmunkások gyűlése. (Megalakították szakszervezetüket.) A vörösök azon jámbor óhajtása, hogy a pápai vasmunkásokat ismét a világ­megváltó vörös igába fogják, teijesen a kútba esett. A józan vasmunkásság, amely kiábrándult és ntár régen hátat fordított az ország gonosz tönkretevői­nek, azzal válaszolt a Miakitsék ujabb próbálkozására, hogy megalakította a keresztényszociálista vasmunkás szak­szervezetet és hallani sem akar többé a liberális szabadkőmives-páholy poli­tikát szolgáló vörös szervezkedésről. -- Ezzel a szándékkal és elhatározással gyűlt egybe a pápai vasmunkásság va­sárnap délelőtt a ker. Munkásegyesület helyiségében megtartott szakgyülésre, melyen a város és a környék munkásai is megjelentek. — A gyűlést Gcczö Gyula nyitotta meg, aki vázolta a gyűlés célját és tiltakozott az ellen, hogy a vörös előcsahosok a romboló munkájuk megkezdéséhez a vas- és fémmunká­sokat használják fel előőrsnek. — Ez­után Szalay Lajos szakszervezeti titkár üdvözölte a szépszámban megjelent vasasokat, akik meggyőződésből és ma­gyar szivük igaz lelkesedésével jöttek a keresztényszociálista szakszervezetbe. Beszédében párhuzamot voijt a szo­ciálista—kommunista és a keresztény­szociálista szakszervezetek között és elemeire bontotta azokat a néprontó vörös tanokat, amelyekkel évtizedeken át bolondították a becsületes magyar munkásságot. A többször megnyilvánuló helyesléssel fogadott beszéd után fel­telte a kérdést, hogy óhajtják-e, akar­ják-e a keresztényszociálista vasas cso­port megalakítását, mire a munkásság egyhangú lelkesedéssel kimondotta a vas- és fémmunkások szervezetének megalakítását. Az ügyek vezetésére a következő ideiglenes tisztikart válasz­tották meg : Elnök: Harkai József, má­sodelnök : Tóth Lajos, titkár: Gecző Gyuia, pénztáros: Lukácsy Károly, jegyző: Prém József, ellenőrök: Németh Dezső és Takács Pál. Választmányi tagok: Koloszár Károly, Pittmann Gyula, Ferch József és Kvókál Béla. A megejtett vá­lasztás után Horkay elnök komoly be­szédben köszönte meg maga és társai nevében a bizaimat és kijelentette, hogy a vasmunkások sohasem voltak helyes­lői annak a szociáldemokrata mozga­lomnak, amely a jóhiszemű vasmun­kásságot a Tisza hullámaiba kergette. Majd odaadó munkára buzditotta a szaktársakat a szervezet érdekében. Végül még László Mihály, a szövő­munkások agilis elnöke a keresztény­szociálista szakszervezetek nevében üd­vözölte a megalakult vasas szervezetet és sok sikert kivánt további munkájuk­hoz. A mindvégig lelkes alakuló gyűlés után megkezdődött a tagfelvétel. Itt emiitjük meg, hogy a mezőlaki vas­munkások is huszonötén jelentették be csatlakozásukat. SZÍNHÁZ. A Vasgyáros. Ohnet színes fantá­ziával kigondolt és mesterien felépített müve gyönyörködtette a nagyszámú kö­zönséget. A darab minden erénye és érzelemvilágának gazdag változatossága szépen érvényesült a megértő előadás­ban, melyet ritka eleganciával vett körül a kifogástalan diszletezés és a szereplők szép toalettje. Rogcz a címszerepben mestere volt a férfi jellem megrajzolá­sának és egyikét aratta legszebb sike­reinek. Partnere Király Boriska volt, ki erős drámai érzéssel jelenítette meg i a fölényének érzetében rideg asszonyt, ki midőn büszkesége roncsain - arra eszmél, hogy fölénye csak képzeleti volt. tisztelője, majd rajongó imádója lesz az alacsony származásit férjnek. Nádassy Mici meglepően jó volt, minf gőgös pénzarisztokrata. Tömöri és Kormos va­lamint Graffics ügyesen mozogtak sze­repkörükben, ugyanez áll még fokozot­tabb mértékben Homokayra is. Kár, Irogy Békefy szerepét nem meg, hanem e/játszotía. (S.) Állandóan raktáron tartok elsőrendű bükkfaszenet. Waggontételek is megrendelhetők irodámban. Mai áraim a következek: ISO kg.-on faäül kg.-ként -K Kisebb vételinél „ „ 5*5© IC Egyben ajánlok tűzifát ölenként erdőn, vagy házhoz szállítva és wag­gontételekben is a legolcsóbb napi áron. Kérem a n. é. közönség b. bizalmát és megrendelését. Tisztelettel: 561 Csehi István képesített ácsmester ácsmunka vállalata. MHB—MBMÉHM kwhäblh Bossraatxansa faszéra-, kőszén- és tiizifakereskeál©, gsmwierroann-u. 6 IsggjgEBBSgSsaa^aa fci^xiagpaasggi 'tisztelettel értesitem Pápa város és vidéke nagyérdemű közönségét, hogy 1921. évi évi május hó 1-én a Szabó­iparosok Szövetkezetéből kiléptem és műhelyemet Anna-tér 6. szám alatt ren­deztem be. Mint eddig, ugy ezentúl is, mindsn törekvésem oda irá­nyul, hogy rendelőim legjobb megelégedését kiérdemeljem. Vállalkozom minden e szak­mába vágó munkára. Tisztelettel: Rád 1 i jáiios szabó Anna tér 6. szám. 502 Elfogad e szakmába vágó bár­miféle uj és javitási munkákat Cim: Pápa, Garai utca 2. sz., a huszár laktanyával szemben. Her. Memsefs NyoniíMltolaíflí. A PÁPA ÉS VSDÉKÉBEN Szives tudomásra hozom, miszerint raktáron tartok állandóan ^Se^^&Es&ípia«! porSiandcemeníst és ceraentárukal, S&isa-SsSálts darabos fehér meszet, vízhatlan tetőfedő kétránypapírt, hornyolt és Ispos cserép»zsén«Se3yt melyet t. vevőim ügy kicsinyben, mint nagyban, mindenkor a legolcsóbb napi áron kaphatnak. Szives pártfogást kérve, maradtam teljes tisztelettel: Pápa, Kís-tér 1. szám. Piatseh gyógyszertárra! szentben. Telefonsz. 72 V. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom