Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-02-19 / 40 szám

3 r Ära 2 korona. fizenhatodik évfolyam 40. szám. Szombat Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K Egész évre . Fél évre . . (legyed évre Egy hóra . . 35 K Egyes szám ára 2 kor. Pápa, 1921 február 19. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pápa, Török Bálint utca 1. szám. Telefonszámok: Szerkesztőség y

{ Kiadóhivatal jj Ker. Nemzett Nyomda a k KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. SS K § Sí íí Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. SS SS Varjuk a toronyórán. Az óra pedig, amely a magyarság munkájának és előrehaladásának mérője volt, a nyolcszázas évek végével monoton egykedvűséggel járt a magyar dicsőség hamis fényében a haza templomának tornyán. Egyforma lassúsággal forgott körbe-körbe és bizony egy-két perccel — vagy talán még többel is — et-ei késett a szociális és társadalmi reformokról, az idik diktálta előrehaladásról. Kilencszáztizennyolc őszén azután megbolondult ez az óra. A torony tövében az őszirózsás forrodalom nagy-* hangú frázisai puffogtak és az óra eszeveszetten kezdett sietni, rohanni előre. Nem jószántából sietett, de mert a töméntelen sok károgó varjú — a szociáldemokraták és Károlyiék — ráültek a nagymutatójára s az a sulyuk alatt vágtatni kezdett. Vágtatása egyre gyorsabb és gyorsabb lett, mert hiszen később már nem a fekete varjuk, hanem vérszopó vad vércsék — a kommunisták és terrorlegényeik — ültek rá a nagymutatóra és késztették az előrohanásba. Négy hónapig tartott ez az észnélküli előrerohanás, nyögött bele az egész óraszerkezet, a torony is ingott belé, mig nem egy szép napon az óra megállt és levetette a nagymutatóról a vérszopó vércséket. Megbukott a kommunizmus — mondtuk ekkor és hozzátettük: — hála istennek! A kommün után jöttek azután az órásmesterek, — a keretény nemzeti 1 politika hitvalló zászlóvivői, — akik a csődöt mondott órát jókarba helyezték, s a forradalom előttinél jóval gyorsabb, az idők szellemét megértő haladásra ösztönözték s az óra azóta a konszolidáció felé való haladást mutatta. Még a kísérletezés túlzásai is elmultak lassankint s a toronyórát nézve azt hittük, hogy az most már mehet, nyugodtan, semmitől sem háborgatva a maga utján. Csalódtunk! A varjak már összeverődve készen állnak, hogy ismét rászánjanak a tornyóra nagymutatójára, hogy ujabb egészségtelen, őrült vágtatásra kényszerítsék. Reakciósok fagyunk — károgják ránk ezek a hollók — ők kellenek ide, a liberálisok,akik naggyá és boldoggá tették Magyarországot. Majd mi... — mondják ők — és ígérnek mindent, jólétet, boldogságot, s talán azt is megígérnék, hogy a Göncölszekeret is lehezzák nekünk az égből, hogy azon kocsikázzunk a sok-sok Ígéretben dus Igéretföidjén, de ezt már mégsem merik megkockáztatni. Szép, szép a sok igéret, toronyórára szálló hollók — mondjuk mi — de hess innen, mert aki sokat igér a máséból, annak nincs igaza. Voltatok már egyszer uralmon és akkor, kilencszáztizennégyben, a liberális kormány vitt bennünket neki idegen hadseregek puskacsövének; liberális uralom volt az, amely éveken át galádul engedte a nemzetet vérezni, idegen célokért, idegen ábrándokért. Véreztek, életet és vért áldoztak érettük s a hála az volt, hogy mikor már a magyar határokat kellett volna védeni, megint csak ott termettek a liberálieok és a belőlük fajzott radikálisok és demokraták, szociálisták és az ezekből elfajzott kommunisták, nem akartak katonát látni, ledobáltatták a határokat védő fegyvereket és lettünk idegen gaz nációk szomorú prédája. A iiberálizmus azonban nemcsak az elvesztett földekért felelős, de felelős a föld elvesztéséért is, azért, hogy idegenek lettek urak a magyar ugaron. Sok, sok bűne van még ennek a hazug liberálizmusaak s azért száz okunk van ra, hogy kiáltsuk: hess, pusztulást hozó piadarak: varjuk a toronyórán. Megválasztottál! o nemzetgy ülés fiszfiMt — fi disszidensek csatlakoznak a Keresztény Egyesüléshez. — fi kormány nem szünteti meg a cenzúrát. — fi miniszterelnök uiszi át a belügyminiszteri tárcát. — Budapest, febr. 18. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovezky István elnök. A mult ülés jegyzökönyvének hitelesítése után a napirend szerint a nemzetgyűlés két alelnökének megválasztására került a sor. Az elnök névszerinti szavazást rendelt el. A távollévők névsorának felolvasása után az elnök a házszabályok szerint a leadott szavazatok nyilt ülésben való összeolvasását rendelte el, majd kihirdette az eredményt. Leadatott öszszesen 84 szavazat, ebből Botilik Józsefre 74, Kenéz Bélára S4 szavazat esett. Szavazatot kaptak még: Túli Béla (16), Gaál Gaszton (12), Gyömrey György (2). — Az elnök Botilik Józsefet és Kenéz Bélát a nemzetgyűlés megválasztott uj alelnökeinek jelentette ki. Ezután a nemzetgyűlés a hét jegyző és a háznagy megválasztására tért át. Az elnök kihirdette az-eredmény: öszszesen leadtak 98 szavazatot. Jegyzőknek megvállasztattak Birtha József, Forgách Miklós, Gerencsér István, Héjj Imre, Kontra Aladár, Szalőky Jenő és Vasadi Balogh György. Háznaggyá Lukovich Aladárt választották meg. Az elnök ezután napirendi inditványt tett. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjéra a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésén kivül az inditvány és interpellációs könyvek felolvasását és a házszabályok 126. paragrafusa alapján mégválasztandó bizottságok megválasztását tűzze ki. Javasolja, hogy ugyanolyan számú bizottsági tagot válasszanak meg, mint amennyi előbb volt. — A javaslatot elfogadták s ezzel a nemzetgyűlés ülése déli 12 órakor véget ért. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tovább folytatja a tárgyalásokat Andrássyval és Apponyival. Andrássy csatlakozdsa befejezett dolog, Apponyi csak a jövő héten fog határozni. Abban az esetben, ha mind a ketten csatlakoznak a párthoz, az összes disszidensek velük együtt szintén belépnek, ha azonban csak Andrássy lép be a pártba, csak négy disszidens képviselő fog csatlakozni, mégpedig: Huszár Elemér, Pallavicini György őrgróf, Karaffiáth Jenő és Kenéz Béla. Teleky Pál gróf miniszterelnök ma délután 4 órára a képviselőház miniszterelnöki szobájába értekezletet hivott össze a sajtócenzura reformja tárgyábrn. — Teleky Pál gróf miniszterelnök ennek céljáról az Est munkatársa előtt kijelentette, hogy az értekezletnek nincs hivatalos jellege, mindössze csak kíváncsi volt néhány ur véleményére, hogy ezek milyen álláspontot foglalnak el, a döntést azonban magának tartotta fönn. Közölheti azonban, hogy a kormány a cenzúrát nem törli el, mert téves az a hit, hogy a háborús állapotnak már vége és lehetséges legyen az, hogy a sajtó cenzúra nélkül dolgozzon. A belügyminiszter távozása befejezett tény és a belügyminiszteri tárcát is ideiglenesen a miniszterelnök fogja betölteni. A nemzetgyűlés szombati ülésére a következő interpellációkat jegyezték be: Az interpellációs könyvben régebbi bejegyzés,-k között Hegedűs Györgynek a szabadkőművesekről és külön földbirtskreform végrehajtásáról bejegyzett interpellációja után Drozdy Győzőnek az amnesztiarendelet kiterjesztése és az internált táborok föloszlatdsa, Szilágyi Lajosnak a MOVE kormányhatósági ellenőrzés alá leendő helyezése, Kerekes Mihálynak a rokkanthivatal és özvegyi nyugdij tárgyában. Karafiáth Jenőnek a felvidéki püspökségek jogtalan betöltése és az érseki hatáskör érintetlen fenntartása ügyében és Orbók Attilának a jótékonyság fokozása ügyében előterjesztett interpellációi mind bőséges anyagot fognak nyújtani az érdekességekhez. Az indítványok között legnagyobb érdeklődésre tarthat számot Huszár Elemétnek a borkiviteli engedélyek körüli visszaélések megvizsgálására parlamenti bizottság kiküldését sürgető indítványa és Szabó Józsefnek a sok port fölvert Biedermunn-féle mdv. szerződések ügyében ugyancsak parlamenti bizottság kiküldését javasló indítványa. Az indítványok között szerepel még Kerekes Mihálynak a fegyelmi alatt lévő vasutasok amnesztiája és Orbók Attilának a lakdstermelés fokozásáról szóló törvényjavaslat benyújtására szóló előterjesztése. fi Tisza gyilkosság bűnpOre. Budapest, febr. 18. Megírtuk, hogy a királyi ügyészség Friedrich István nemzetgyűlési képviselő ellen be nyújtotta vádiratát a büntetőtőrvényszék vádtanácsához és e'aben Friedrichet gyilkosságra való fölbujtás cimén vádolja meg. A Friedrich üggyel kapcsolatban a királyi ügyészség a büntetőtörvényszéknél 141 (anu megidézését kérte. A tanuk között vannak: Dinich Viktor, dr. Rádler Kornél, Sándor Pál, Apponyi Kálmán, dr. Csilléry András, Dömötör Mihály, Sándor László, gróf Batthány Tivadar, dr. Srubián Dszső, Drozdy Győző, dr. Balogh Ernó, Ereky Károly, továbbá Garai Manó, aki ezidőszerint internálva van. fi magyar kormány változatlanul ragaszkodik Nyugatmagyarországhoz. Megindulnak a szaktanácskozások Budapest, febr. 18. Gratz Gusztáv dr. külügyminiszter gróf Khuen-Hédervdry Károly követségi tanácsos kíséretében tegnap visszaérkezett Budapestre és még az éjszaka fölkereste gróf Teleky Pál miniszterelnököt, akit tájékoztatott a bécsi megbeszélések lefolyásáról. Szemben azokkal a bécsi újságokkal, amelyek a külügyminiszternek a nyugatmagyarországi kérdésre vonatkozó álláspontjáról teljesen önkényes és minden alapot nélkülöző hireket közöltek, wjból megállapítják, hogy a magyar külügyminiszternek az osztrák államkancellárral folytatott megbeszélése kizárólag azon alap körül forgott, amelyen a kővetkező tanácskozások helyét és és idejét állapították meg. A miniszternek ma is az az álláspontja, amelyet a magyar kormány e tárgyban régebben elfoglalt és amelyet a magyar külügyminiszter a nemzetgyűlés február ötüdiki ülésén részletesen kifejtett és eddig semmi ok sem merült fel arra nézve, hogy a magyar kormány ezen álláspontját bármiképp is megváltoztassa. A részletes tárgyalásokat a jövő hetekben felváltva Bécsben és Budapesten fogják megtartani ós ezeken a tárgyalásokon az osztrák kormányt Pogatsclier követ, a magyar kormányt gróf Csdky Imre volt külügyminiszter fogja képviselni. Kívülük még mindkét részről 3—4 szakelőadó fog a tárgyalásokon résztvenni. Magyarországai csak ügpioa Budapest, febr. írt A kormányzó a magyar külügyminiszter előterjesztésére báró Bornemissza Gyulát, a magyar kormány berni követét és meghatalmazott miniszterét ezen állásától fölmentette és a berni követség vezetésével ügyvivői minőségben dr. Parcher Félix első osztálya követségi tanácsost bizla meg. érkezeti Budapestre. Budapest, febr. 18. A ma esii bécsiexpresszel ujabb8tagból állóromán bizottság érkezett Budapestre Lepadaiu vezetésével. A bizottság a román követségtől teljesen függetlenül fog dolgozni és gazdasági és szociális kérdésekben fog tárgyalni a magyar kormánnyal. A bizottság vezetője, aki a volt erdélyi román Kormányzótanácsnak is tagja volt, egyike a legkiválóbb román pénzügyi szakembei^knek. A bizottság a Royal szállóban fog elhelyezést nyerni. fi szerbek i horslöfr és a magyar nyelő eilen. Belgrád, febr. 18. Az ügyészség rendeletére a rendőrség elkobozta a Pravdá-1, mert teljes egészében leközölte a /(W/cs-pártnak a régensherceghez intézett nyilt levelét. A rendőrség a Reprublik-ot is elkobozta, mert ez Radics egy nyilatkozatát közölte. Szabadka, febr. 18. A szabadkai polgármester körlevélben értesítette a részvénytársaságokat, hogy a szerb belügyminiszternek ara rendelete, amely szerint az üzleti könyveket horvátszerb nyelven kell vezetni, junius 1-vel mi»d n körülmények között életbe lép. Sixtus pármai herceget kiutasították Olaszországul. Róma, febr. 18. Sixtus pármai herceg legutóbb „Ausztria különbéke-ajánlata" cimen könyvet adott ki, amsly külföldön jelent meg. A könyvnek Olaszországra vonatkozó közleményei miatt Sixtus herceget — mint az Agenzia Stefani jelenti — máról keltezett kormányhatározattal Olaszországból kiutasították. Róma, febr. 18. Sixtusz pármai hercegnek, Zita királyné fivérének Olasz-