Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-13 / 59. szám

& r 1921 március 13. PAPA ÉS VIDÉKE 3. f-i f Munkások! A magyar nép felszabadulásának évfordulóját, azokat az örökké nevezetes nagy I dillVci^ • Keresztényszociálisták! napokat a megcsonkított, kifosztott haza maradék magyarjainak ma szivből és lelkesedéssel kell megünnepelni. Magyarország keresztény népének erőt, kitartást kell meriteni a dicső március évfordulóján arra, hogy ezeréves magyar hazánk területéről nem mondunk le soha! — Március 15-én délelőtt 11 órakor a keresztényszociálista párt, az Ébredő Magyarok és a keresztényszociálista szakszervezetek felvonulnak a honvédssohorhoz ünnepelni a magyar szabadság emlékét. Gyülekezés fél 11 órakor a Főtéren, ahonnét a párt díszzászlója alatt az állami tanítóképző zenekarával vonulunk a szoborhoz. Az ünnepi beszédet Szűcs Dezső nemzetgyűlési képviselő fogja tartani. — Polgárok! Munkások! Testvérek! Legyünk ott mindnyájan, hogy ünneplésünk minél fényesebb legyen. A keresztényszociálista Párt és Szakszervezetek vezetősége. közélelmező miniszter dönt. Mindkét fórum a gazdasági felügyelőségek, illetve a kis- és nagytermelők képviselőinek bevonásával határoz. A jogerősen kirótt váltságár befizetésének kötelezettségét ls 100 holdon alul a törvényhatóság tisztviselője, azonfelül pedig a közélelmező miniszter felfüggesztheti, ha a termelő közokiratban kötelezi magát, hogy a váltságárnak megfelelő gabonamennyiséget 1921. évi termésének legelső eredményéből beszolgáltatja. — Az állami Tanítóképző márciusi ünnepélye. Az állami Tanitóképző-intézet tanári testülete és ifjúsága 15-én, kedden délután 3 órai kezdettel az alábbi műsorban ünnepli március idusát: 1. Himnusz. Fúvószenekar kísérettel énekli a közönség. — 2. Kozma: A táltos álma. Szavalja Proszt István II. é. n. — 3. Ima a hazáért. Zenekar kisérettel énekli az alkalmi vegyeskar. — 4. Ünnepi beszéd. Tarija Papp Vendel IV. é. n. — 5. Mi a haza? Melodráma. Szavalja Rozonils Sándor IV. é. n. — 6. Nemzeti dal. Sravalja Kondor Ferenc III. é. n. — 7. Kücken: Talpra! Előadja a férfikar. — 8. Szathmáry: Jókai üzen. Szavalja Pdlfy József IV. é. n. — 9. Induló. Játsza az intézet vonós zenekara. — 10. Szathmáry: Üzenet Parisba. Szavalja Fónyad Oyula III. é. n. — 11. Hatvani: Rajta! Előre! Induló. Játsza az intézet vonós zenekara. — 12. Szózat. Fúvós zenekar kisérettel énekli az ünneplő közönség. — Kegyes adományokat az intézeti zenekarok részére hálás köszönettel fogad a rendezőség. — Az ev. nőegylet márciusi ünnepélye. Az ev. nőegylet vasárnap d. u. 6 órakor a gyülekezet tanácstermében tartja március hazafias ünnepélyét, melynek műsora: 1. Himnusz. 2. Megnyitó beszédet mond Fadgyas Aladár. 3. Körmagyar. Zongorán játsza Kunszt Margit. 4. Szaval Szabó Géza. 5. Karének. Énekli a gyülekezeti énekkar Nagy Pál vezetésével. 6. Ünnepi beszédet tart Kiss Jenő soproni theol. tanár. 7. Kuruc nótákat játszik Sefjer Béla Ákos hegedűn, Kosztka Vilmos zongora kíséretével. 8. karének. Énekli a gyülekezeti énekkar. 9. Szaval Vörös Lajos. Szózat. Offerlórium az egyesület nemes céljaira tartatik. — A Kath. Munkásnő-egyesület ma este fél hat órakor vetített képekkel előadást rendez, melyre nagy anyagi áldozattal megkereste „Az élet kenyere" és „Jézus utolsó napjai" cimü filmsorozatokat. Pontos megjelenést kérünk. Az elnökség. — Cunard Line a magyar kormány koncessióját biró hajózási társaság irodái Budapest, VIII., Baross-tér 9. sz. alatt megnyíltak. — A „Kath. Legényegylet" ma délután 2 órakor tartja rendes évi tisztújító közgyűlését; kéretnek a tagok, hogy pontosan [elenjenek meg. Elnökség. —Akereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők keresztényszociálista helyi csoportja ma, vasárnap délután 2 órakor a keresztény Munkásegyesület helyiségében (Szentilonai-utca 12.) rendes évi közgyűlést tart,, melyre a csoport tegjait meghívja az elnökség. — Hazafias est. A pápai iparosifjak önképzőköre ma, vasárnap este 7 órai kezdettel, Zimmermann-utcai saját helyiségében hazafias estét rendez. Az ünnepi beszéd után szinre kerül a „Mindnyájunknak el kell menni" c. 8 felvonásos népszínmű, a következő kipróbált szereplökkel: Kerekes Károly, Borsoveczky Károly, Stefánkovits József, Dittrich Antal, Kulcsár Pál, Szabó Imre, Makkai József, Pálovics Ferenc, Nagy Lajos, Szórádi Imre, Varga Gyula, Hegyi József, Mészáros József, Kerekes Teruska, Horváth Manci, Kiss Manci. — Htlyárak 15, 10 és 6 K. — Szezonnyitó football-mérkőzés. Vasárnap délután fél 3 órakor, a pápai vásártéri pályán (tanítóképző mellett) a Székesfehérvári Kerékpáros Század Katonai Football Csapata és a Pápai Football Club csapatai között barátságos football-mérkőzés lesz. Helyárak: ülőhely 15 K, állóhely 10 K, katonák- s 15 éven aluliaknak 5 K. — Találtatott egy fülbevaló, pénz és egy pénztárca; igazolt tulajdonosa jelentkezzék a rendörségnél. — Fa-eladáa a farkasgyeptíi erdőn. A polgármester értesiti a város közönségét, hogy a veszprémi püspökség a farkasgyepüi erdőn Pápa város közellátása javára mintegy 1000 ürméter, a vékony dorongnál jobb, a rendes dorongnál gyengébb, kilencven százalékban cser tűzifát bocsátott rendelkezésre. A tűzifa méretezése: 100—110 cm., ára az erdőn ürméterenként 305 korona. Mindazok, akik ezen tűzifára igényt tartanak, ebbeli szándékukat legkésőbb f. hó 19-ig a városi, fahivatalban a hivatalos órák alatt jelentsék be, ahol egyidejűleg a jegyzett tűzifának az árát is kötelesek lesznek lefizetni. A megvett tűzifa a tulajdonosok által az utalvány kézhezvételétől számított hat hónapon belül, — akkor is hetenként csak két napon, kedden és pénteken, feltétlenül elszállítandó, mert az ezen határidőn tul el nem szállított tűzifáért sem a város, sem pedig a püspökség felelősséget nem vállal. Lipowüiizky szakértő zonggorakésziiő és hangoló megérkezett. Érdeklődni lehet Stem Ernő könyvnyomdájában. Telefonszám 146. Balatonmelléki — izé. Irta: Vándor Deák. 1. Gyakran hallani ilyen párbeszédet: — Mit is akartál mondani ? — Izé ... izé ... A nyelvemen van, izé . . . Mikor nem tudjuk hamarjában kimondani, amit akarunk, vagy későn vesszük észre,, hogy rosszul fogalmaztunk, akkor kisegít bennünk — az „izé". De különösen jó szolgálatot tes

z ez a közkedvelt szócska, ha hirtelen ej kell harapni a szót. Melyik eset alkalmaztatott a jelenben, mikor „Balatonmelléki — izé" furcsa cimet adtam írásomnak, ha kíváncsi reá, állapítsa meg a nem mindig nyájas olvasó. De megkönnyítendő a munkáját, elárulhatom, hogy mielőtt leültem az iróaszlalhoz, balatonmelléki — kéknyelű járt az emlékezetemben, melyből olyan jóizüeket iszogattunk keszthelyi praxi koromban, — azért szaladt ki a tollamból a „balatonmelléki" szó s a kéknyelű helyett odairtam, hogy: izé .. . Őszinte elszólásomért tudom, ki is jár a közben talán nyájassá lett olvasótól a megjegyzés: — Korhely fráter lehet ez a krónikás, ha mindjárt az elején kéknyelűvel kezdiI — Vájjon mivel végzi? Mondhatnám erre: — Meg van e téren is az a bizonyos fokozat, amit a nyájas olvasó — csak ne is tagadja — ugyanolyan jól, vagy mégjobban ismer, mint én, azonban hallgatok és egyszerűen beleegyezem abba, hogy szerelem a kéknyelűt, ami elvégre nein bün, mert hiszen az eféléket mindenki szereti. Szerette a „Haza bölcse" is és bár a Peiőíi-lársaság tagjai határozottan állítják, hogy Petőfi bornemissza volt, ezt sokan kétségbe vonják, ellenvetésül hozva fel, hogy viz mellett nem lehet olyan szép bordalokat írni . . . Badacsonyi, no és jó ebéd közben született meg a szállóigévé lett hires mondás is: „Zala bora, Zala hala, Zala Zala menyecskéje*. Ifjúkorát élte még az azóta megöregedett keszthelyi Georgikon, amikor ez a mondás egy vendégszerető zalai kúria ebédlőjében először elhangzott. Egy daliás, nemes ur bókgyanánt intézte Zalavármegye legszebb asszonyához. A mondás nyomán bizonyára megremegett a himzett párta a szépasszony dus hajkoronáján és megdobbant a sziv is a gyöngyös násfa alatt. Az akkor dobogó szivek azóta rég künn porladoznak egy kis balatonpárti falu temetőjének mohos kriptájában, elfeledte mindenki a daliás nemes urat, el a pesti Hétválasztó-fejedelem báljainak körülrajongott szépségét, de a mondás megmaradt és Zala bora, hala, menyecskéje méltán hires ma is. De a keszthelyi gazdászok akkor tájban még aligha lehettek olyan hires és közkedveltségnek örvendő legények, mert Zala menyecskéje után biztosan ők következtek volna a vármegye negyedik hiressége gyanánt, mint manapság, amikor tul a Dunán, hétvármegyében nem esik meg nélkülök valamire való mulatság. A keszthelyi praxinak nincs párja széles e hazában, ezt ma már nem vonja kétségbe senki, legfeljebb az óváriak kísérlik meg az ellenvetést, természetes sikertelen, mert még valahányszor alkalom adódott az elsőség eldöntésére, mindig a keszthelyiek győztek. Egyetlen egyszer történt csak meg — beszéli a praxi szájhagyomány —, hogy a verseny eldöntetlen maradt. Ez az eset egy badacsonyi szüreten történt, ahova ellátogatott néhány vállalkozóbb szellemű óvári gazdász is és a „Hableányban" összekerültek a keszthelyiekkel. A napokig tartó csata holtversenyben yégződött, a küzdő felek a lovagias szabályok szerint mindkét vállal, némelyek arccal is, érintve a Hableány éttermének padlózatát, harcképtelenné váltak a további mérkőzésre. De ez is régen történt — teszik hozzá a keszthelyiek — s ha feltéve, hogy igaz volt, nemsokára rá kiköszörülték a csorbát Csopakon a káptalani pincékben, ahol tanulmányi kiránduláson vett részt a két akadémia ifjúsága. Innét az óváriak angolosan vettek bucsut.. . — Könnyű a keszthelyieknek — mondogatták másnap —, trenírozhatják magukat a környékbeli hegyekben, ott van Badacsony, Tátika, Rezi, Csobánc, — de mi legfeljebb a Hanságba rándulhatunk ki ivó-gyakorlatot szerezni . . . Ami a bricsesz-kultuszt és a bozótos mókusfarokkel diszitett pörgekalapok viselését illeti, a keszthelyiek e téren is utolérhetetlenek. Olyan geometriai pontossággal szabott bricseszeket, mint a Geor'gikon környékén, sehol másutt nem lehet látni és ha véletlenül mégis feltűnik egy-egy más vidéken is, vagy éppen a Váci-utcai korzón, érthető, hogy sok bámulója akad. — A füredi Anna-bálok — mondják a zalai lányok — csak akkor érnek valamit, ha ott vannak a praxik. A keszthelyi gazdász-bál meg éppen lázba ejti az egész Balaton környékének fiatalságát s messze vidéken alig van nagymama, aki leány unokáinak ne mesélné: — Milyen helyre legények voltak azok a keszthelyi praxik! .. . Hogy tudtak azok csárdást táncolni I ... — És ilyenkor megmutatják a féltve őrzött táncrendeket, melyeknek első lapján a gazdász jelvény: aranyos buzafej ékeskedik, beljebb pedig a felejthetetlen „II. négyes" mellé oda van irva, amilyen nehezen olvasható, olyan kedves név, kinek a viselőjére alig emlékeznek már, de a táncra, amit jártak, igen jól ... Tél idején, mikor keményre fagy a szántás a zalai lankákon s havat söpörget a Somogyból elszabadult csipös szél, beüzennek a falusi urak a praxiknak; — Fiuk, hajtás lesz a Kiserdőn, vagy a Gálosi-pusztán, okvetlen kijöjjetek 1 Már hogyne mennének! Van ilyenkor lótni-futni valója a minr den gazdászok szolgálatára éjjel-nappal kész Smülének (a másik nevét nem jegyezte fel a szájhagyomány), aki vizsla módra hajtja föl a kölcsönöket, helyezi el a zálogtárgyakat és szállítja haza szükség esetén a Noé apánk sorsára jutott praxikat a Hullámból, a Hungáriából vagy a kültelkek csárdáiból. — Öregem — szólitja meg egyik ismásik is a mindig kéznél lévő Smülét —- holnap uri vadászatra megyünk . . . Az én puskám úgyis tudja hol van . . . Az „öreg* be se várja a végét, máris feleli : — Tudom, kérem, rendben lesz. Csak ke|l? — Igen. A másiknak viszont más kell és estére „házhoz szállítja" legyen az fegyver, felöltő, csizma, szmoking vagy bármi, a vadászathoz és eleganciához szükséges holmi. Mert hát ugy van az, hogy a praxinak van mindene — a zálogházban, de nincs semmije — otthon és ismét van mindene, ha uri mód kell megjeleni valahol. Honnét van ? — Azt Sinüle tudja. Fentos szerepet játszik ő a gazdász életében, fontosabbat, mint a Georgikon, mert mig ezt ellehet nélkülözni,, addig Sműiét sehogyse. — Smüle derék gyerek ! — mondják is a fiuk. Bár gyereknek éppen nem gyerek : cspzott haja egérszürke, ha termetére az maradt is: a p'upja ',nem hagyta megnőni. Nein is háládatlanok vele szemben a praxik, mert mikor bekövetkezik a kártyavető cigányasszony jóslata, hogy „pénz áll a házhoz," akkor Sműle markát bőséges borravalók ütik s a legjukkerebb hintóról is kijár neki az elegánsan kiöltözött fiuk részéről a szervuszt jelentő kézmozdulat. A praxikat váró házigazda e közben lefejteti a kéknyelűt (még mindig itt tartunk), a rizlinget (ez az a bizonyos sorrend)! a János kocsissal azokba a karcsú, szüknyaku butélliákba, melyek — a praxik szerint — annyira hasonlítanak a negyedéves pesti jogászhoz és megsúgja a tanító kisasszonynak, hogy jönnek a jogászok. A tanító kisasszony tovább súgja a jegyzőék Ilonkájának, ő viszont a nyolcvanholdas Bálint gazda négy polgárit végzett leányának, akik azután a jelzett vasárnap reggelen a függöny mögül mustrálgatják végig az érkező fiukat és a templomban, a prédikáció alatt megvitatják, melyik szebb fiu: az a magas szőke e, aki észre se látszott venni véletlenül a kapun kinéző tanitó kisasszonyt, vagy az alacsonyabb barna, aki észrevette jegyzőék Ilonkáját a függöny mögött és baráságosan megbillentette mókusfarkas kalapját . . . — A szemtelen I — mondta Ilonka, pisze orrocskáját elfintorítva, magában pedig irigykedve gondolt a vendéglátó házigazda leányaira, akik olyan jól fognak mulatni estére . . . Ahol mulató cimborára, jó táncosra, vadász pajtásra volt szükség, ott mindenütt szivesen látták a keszthelyi praxikat s amint feltünt'a mókusfarokkal diszitett pörge kalap és magvillant a halványsárga bricsesz, megdobogtak a leányszivek és felörültek az elárvult cimborák : — Megjöttek a praxik I . . . ' (folyt, köv.) — Az Ébredő Magyarok Egyesülete pápai csoportja hivatalos óráit vasárnap, kedden és csütörtökön délután fél 3—4 óráig tartja, mely idő alatt az igazolásra jelentkezőket, uj belépőket és bármilyen ügyben érdeklődőket szivesen látja az egyesület vezetősége.