Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-08 / 103. szám

1921 május 15. PAPA ÉS VIDÉKE 5. OMlén menjen ei o zalai gyalogezred zenekarának vasárnap délelőtt 11 órakor a városi színházban tartandó nagyszabású bucsu hangversenyére! ül ©bí « sec 38 A költségvetés vitája a nemzetgyűlésben. — A botbüntetés és a numerus clausus. — Budapest, máj. 7, A nemzetgyűlés írni ülését fél 11 órakor nyitotta meg fírltlik József alelnök. Az elnöki bejelentések után az interpellációs köíiyvet olvasták fel, amelybe Kálmán István jegyzett be interpellációt. Ezután áttértek a költségvetés vitájának folytatására •• Kerekes Mihály a Ház határozatképességének megállapítását kéri, mire az elnök konstatálja, hogy a nemzetgyűlés nem határozatképes, ezért az ülést tiz percre felfüggesztette. Azután Andaliázy-Kasnya Béla szólalt fel a költségvetés vitájához. Beszédében hosszasabban foglalkozik a botbiintetéssel és a numerus clausus kérdésével. Szerinte mindakét törvény •elhibázott dolog és szükségtelen. A boibüntetést a bírói kar helyesen nem is igen alkalmazta. A numerus clausus behozásának következménye az, hogy az az ifjúság, amely kiszorult az itthoni egyetemekről, kiment a külföldi egyetemekre, ahol nagy mesterektől tanul. Mikor majd hazajönnek, tanultabbak lévén az itthoni egyetemeken tanultaknál, kiszorítják azokat. A numerus' clausus tehát nemcsak hogy nem éri el célját, amiért ezt a törvényt meghozták, sőt ellenkezőleg még nagyobb visszahatást szül. Az internálási rendeletre semmi szükség nincs továbbra. Az internálási táborok csak a kommunista eszméknek nevelnek. Az internálási táborokat fel kell oszlatni. Az amnesztia rendeletet sem I hajtják végre. Ezután a házhelyek kérdéséről, majd a választójog tervezett reformjáról beszélt. A nők választójoginak megszorítását nem lehet megengedni. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igazságilgyminiszter terjesztette be a bírói ok! vélre való képesítés hatályának kitcíjcsztéséről szóló törvényjavaslatot, m íjd Vass József dr. kultuszminiszter terjesztette be a kolozsvári és pozsonyi egyetemek ideiglenes elhelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés mindkét törvényjavaslatot sürgősen le fogja tárgyalni. Ezután Gaál Gaszton szólalt fel a költségvetés vitájához. A külpolitikai kérdések közül a kirátykérdés tekintetében a (kormánynak határozott álláspontot kellett volna elfoglalnia. Ö nem fogadhatja el a kormánynak-e tekintetbeni álláspontját és azt az álláspontot, hogy ha ő a szabadkirályválasztás álláspontjára helyezkedik, ezzel már forradalmár legyen. Ő alkotmányos uton akarja a kérdés megoldását, azokat, akik ezt a kérdést a nemzetgyűlés megkerülésével akarják elintézni, meg kell büntetni: mert az nem legitimizmus. Különben is a békeszerződés a királyt megfosztotta királyságától és azt mi törvénybe iktattuk. Csak csodálkozni tud azokon, akik akkor, amikor az egész közjogi rendszer összeomlott, azt hangoztatják, hogy a pragmatica sanctio és az uralkodásra vonatkozó összes törvényék érvényben maradtak továbbra is. A királykérdési bolygatni nem szabad. Bele kell nyugodnunk abba a helyzetbe, hogy többé már nem vagyunk nagyhatalmak és egész külpolitikai berendezkedésünket is ennek megfelelőleg kell megalapozni. A jogrend helyreáilitása a legfontosabb. A pénzügyminisztert örömmel üdvözli, csak arra kéri, hogy az adókivetés feltűnő igazságtalanságait szüntesse meg. A jogrend biztonságának kérdéséhez tartozik a munkáskérdés megoldása is. Nincs ellene, sőt örül annak, ha a munkásság jóléti kérdéseinek rendezésére becsületesen szervezkedik, e tekintetben is azonban különbséget kell tenni a városi és falusi munkásság között. A közigazgatás reformját végre kell hajtani. A költségvetést elfogadja. Ezután az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Ezután Kálmán István interpellálta a földmivelésügyi miniszter) a gödöllői uradalom gazdálkodása tárgyában. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt. Megnyugtató válaszát a nemzetgyűlés tudomásul vetle. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. R keresztényszocialisták pünkösdi kongresszusa. Csonkamagyarország szervezett keres/tényszociálista tábora pünkösd két napján Budapesten nagy kongresszusra jön össze, hogy tömegerejét fegyelmezett glédába állítsa annak dokumentálásába, hogy a magyar munkásság zöme megértette a nemzeti újjászületés gondolatát és a keresztény és szociális irányelv nyílegyenes utján keresi boldogít.ását és annak forrásait. Ez a kongresszus felülmúlja az eddigi nagygyűlések szokásos kereteit és a szü'creszabott határainkon túl is millió és millió keresztényszociálista szivdobba; ása, leiküknek felérjk fordulása kiáltja nekünk, hogy lesz még itt feltámadás, ha a magyar ugarba s a magyar lélekbe vetett bizodalom újra kivirit, ha a krisztusi evangélium és ezt jelképező kerqszt fényesen ragyog, ha a magyar munkások, a magyar dolgozók a magyar jövendőt, a magyarság föltámadásához vezető utat egyengetik. A magyar keresztényszociálista munkásság ezen országgyűlésére hívjuk mi a tmgyar értelmiséget is, hogy lásson és halljon, ismerje meg a nehéz, verejtékes munkát végző keresztény munkásság panaszát és tudásával, tehetségével világosítsa meg a sölét, magyar s azt a göröngyös utat, amelyen mi törtetünk, küzdünk és bizvabizunk, hogy a végén hajnaihasadás tavaszi napsugarának melege köszönt ránk, amikor ismét boldog lesz a dolgozó magyar nép, nagy és hatalmas lesz megint az ország. Ehhez az úttörő, épitö munkához hivunk mi meg mindenkit, akiknek erejében keresztény és magyar vér folyik, akik látják, tudják és érzik annak szükségét, hogy az uj rügyfakadás csak ugy következik be, ha a régi, a társadalmi osztályokat egymástól elkülönítő válaszfalakat ledöntjük, ha fajunk robotosait testvérünknek ismerjük, ha ezeket meg becsüljük, segítjük, istápoljuk és hónuk alá nyulunk és nem hagyjuk őket elbukni, belesülyedni abba a hínárba, amely a becsületes magyar munkásságot a vörös áradatba sodorja. És meghívjuk a magyar sajtót s annak képviselőit, hogy a tattersal, Marseilles-cs vftrös gyűlés után jöjjenek él a nagy Vigadó környékére, ahol majd háromszázezer keresztényszociálista munkás a Himnusz énekével ostromolja a borús magyar eget, hogy nyújtsa felénk azt a védő kardot, amelyet a Tattersallban gyülekezők ütöttek ki a magyar nép kezéből. Jöjjenek el és irják meg a valót, az igazságot, hogy Csonka-Magyarország .szellemi és fizikai munkásainak százezrei távolállnak a vörös internaéionálétól és nincs joga senkinek az összmunkásság nevében a szociálista-kommunista párt mellett beszélni. És jöjjetek Ti, munkás véreim mind, valamennyien, akik egy szebb, egy boldogabb jövőnek előharcosai vagytok, akik két évtized küzdelmeinek határkövénél egy napra megállunk, hogy sorainkon végigtekintsünk, az erőket uj hadosztályokba csoportosítsuk, hogy az elkövetkező harcokhoz lelkesedést, bizalmat merítsünk és végtelen nagy magyar szerelmet, ősi magyar energiát, keresztény szociális idealizmust merítsünk a világ minden tájáról egybesereglett keresztényszocialisták kongreszszusán. Ezen a napon némuljon el a munka zaja, a gépek zakatolása, a kalapács szilaj csattanása és forrjon egybe, egy hatalmas, közös gondolatba az ország keresztény dolgozó népe és visszhangozzék Csonkamagyarország minden tájáról a nagy hivó szó, hogy: Testvérek ! Fel a keresztényszociálista mun+ káskongresszusra! Sz. Rpponyi ünneplése ' a közgyűlésben. A város képviselőtestülete szombaton délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést tartott ' a városháza nagytermében. Az elnöklő polgármester a „Hiszekegy Istenben ..." kezdetű magyar hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést. A mult ülés jegyzőkönyvénekfelolvasása után, amelyre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla tették meg kifogásoló észrevételeiket, az elnöki bejelentésekre került sor. Tenzlinger József dr. polgármester az elnöki bejelentések során jelentettea közgyűlésnek, hogy Apponyi Albert gróf május 28-án születésének hetvenötödik és áldásos közéleti működésének ötvenedik évfordulóját ünnepli. Az a mély tisztelet és szeretet, amely a mai tragikus időkben a nemzet prófétájává vált Apponyinak alakját körülveszi, ezt a kettős évfordulót a magyarság ünneplésévé avatja ezen a napon a fővárosban rendező országos ünnepség keretében kiván Apponyi iránti érzelmeinek impozáns kifejezést adni. De nemcsak Magyarországnak lesz ez a nap a szeretetteljes hódolat ünnepe, meg fogják ezt ünnepelni szerte és széles világon mindenütt, ahol csak magyarok laknak. Az ünneplésből Pápa, a legmagyarabb városok egyike sem maradhat el. A közgyűlés s a város közönsége erzésének kiván kifejezést adni, amikor javasolja, hogy a közgyűlés küldöttségileg képviseltesse magát a fővárosi Vigadóban tartandó nagy ünnepségen s hogy a közgyűlés feliratilag üdvözölje Apponyi Albert grófot. A polgármester indítványát a közgyűlés lelkes éljenzéssel egyhangúlag magáévá tette s- a küldöttségbe dr. Tenzlinger József polgármestert, dr. Körös Endre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla képviselő tagokat delegálta, az üdvözlő felirat elkészítésével pedig dr. Csoknyay Károly főjegyzőt bizta meg. Meleg, kegyeletes szavakkal hódolt ezután a polgármester gróf Eszterházy Jenő, a pápai—ugodi hitbizomány megboldogult örökös ura emlékének; jelentést tett továbbá arról, hogy dr. Balogh Jenő v. igazságügyminisztert a dunántuli ref. egyházkerület gondnokságába való beiktatása alkalmával és Geistner Ignác plébánost apáttá történt kinevezése alkalmával a város nevében üdvözölte. A mult közgyűlésen szóvá tették a pápa—bárihidai.és pápa— csornai vonatjáratoknak a város piacára és forgalmára kedvezőtlen menetrendjét. Azóta a bánhidai vonat vasárnap kivételével rendesen közlekedik, a csornai vonal menetrendjének a nyári hónapokra való megváltoztatása felől éppen legutóbb érkezett olyan értesités, hogy a város kívánságai meghallgatásra találnak: a vaSut vezetősége egy uj vonatpárt vezet be. — A polgármester ezután pár meleg szóval üdvözölte a képviselőtestület nevében annak egyik érdemes tagját: Faragó János ref. főgimnáziumi igazgatót abból az alkalomból, hogy a kormányzó a főigazgatói cimmel tüntette ki. Az ünnepelt meghatott szavakban mondott ezért a közgyűlésnek köszönetet. A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására. A gyámpénztár 1919. évről szóló beterjesztett számadását a közgyűlés tudomásul vette, úgyszintén elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy az apróbb városi ingatlanokat ne adják el. A közgyűlés ezután az alsó és felső városi gazdák azon kérelmét tárgyalta, hogy a tenyészbikák részére szükséges takarmány termelésére a város legelőnek alkalmas ingatlant engedjen át. A kérdéshez Ács Ferenc és Szakács Dániel szóltak hozzá, rámutatva a kérdés minden részletére a kérés jogosságára. A polgármester válasza után, amelyben kifejezésre juttatta, hogy a városi tanács maga is elismeri a a kérés jogosságát és átérzi annak fontosságát, a közgyűlés ugy. döntött, hogy a vásártér kaszálható részét az alsóvárosi apaállattartó gazdaközönségnek engedi át, a felsővárosi gazdák részére pedig addig is, amig részükre a tavasszal legelőterület lesz kijelölhető, megfelelő pénzbeli támogatást állapított meg. Ezután megszavazták a fahivatal részére 700 ezer koronás folyószámla-kölcsön felvételét s egyhangúlag elfogadták a városi tanács azon javaslatát, hogy a város a Somlói-uton a régi temető telekből négy házhelyet adjon 70—100 százalékos rokkantaknak — ingyen, hogy ezzel követendő példát nyújtson azoknak, akiknek birtokából szintén hasitanak ki házhelyet, a szociális megértése. Bodonyi Béla színigazgató kérel-