Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-08 / 103. szám

1921 május 15. PAPA ÉS VIDÉKE 5. OMlén menjen ei o zalai gyalogezred zenekarának vasárnap délelőtt 11 órakor a városi színházban tartandó nagyszabású bucsu hangversenyére! ül ©bí « sec 38 A költségvetés vitája a nemzetgyűlésben. — A botbüntetés és a numerus clausus. — Budapest, máj. 7, A nemzetgyűlés írni ülését fél 11 órakor nyitotta meg fírltlik József alelnök. Az elnöki be­jelentések után az interpellációs köíiyvet olvasták fel, amelybe Kálmán István jegyzett be interpellációt. Ezután át­tértek a költségvetés vitájának foly­tatására •• Kerekes Mihály a Ház határozat­képességének megállapítását kéri, mire az elnök konstatálja, hogy a nemzet­gyűlés nem határozatképes, ezért az ülést tiz percre felfüggesztette. Azután Andaliázy-Kasnya Béla szó­lalt fel a költségvetés vitájához. Beszé­dében hosszasabban foglalkozik a bot­biintetéssel és a numerus clausus kér­désével. Szerinte mindakét törvény •elhibázott dolog és szükségtelen. A boibüntetést a bírói kar helyesen nem is igen alkalmazta. A numerus clausus behozásának következménye az, hogy az az ifjúság, amely kiszorult az itthoni egyetemekről, kiment a külföldi egye­temekre, ahol nagy mesterektől tanul. Mikor majd hazajönnek, tanultabbak lévén az itthoni egyetemeken tanultak­nál, kiszorítják azokat. A numerus' clau­sus tehát nemcsak hogy nem éri el célját, amiért ezt a törvényt meghozták, sőt ellenkezőleg még nagyobb vissza­hatást szül. Az internálási rendeletre semmi szük­ség nincs továbbra. Az internálási tá­borok csak a kommunista eszméknek ne­velnek. Az internálási táborokat fel kell oszlatni. Az amnesztia rendeletet sem I hajtják végre. Ezután a házhelyek kér­déséről, majd a választójog tervezett reformjáról beszélt. A nők választó­joginak megszorítását nem lehet meg­engedni. Ezután Tomcsányi Vilmos Pál igaz­ságilgyminiszter terjesztette be a bírói ok! vélre való képesítés hatályának ki­tcíjcsztéséről szóló törvényjavaslatot, m íjd Vass József dr. kultuszminiszter terjesztette be a kolozsvári és pozsonyi egyetemek ideiglenes elhelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés mind­két törvényjavaslatot sürgősen le fogja tárgyalni. Ezután Gaál Gaszton szólalt fel a költségvetés vitájához. A külpolitikai kérdések közül a kirátykérdés tekinteté­ben a (kormánynak határozott állás­pontot kellett volna elfoglalnia. Ö nem fogadhatja el a kormánynak-e tekintet­beni álláspontját és azt az álláspontot, hogy ha ő a szabadkirályválasztás álláspontjára helyezkedik, ezzel már forradalmár legyen. Ő alkotmányos uton akarja a kérdés megoldását, azokat, akik ezt a kérdést a nemzetgyűlés meg­kerülésével akarják elintézni, meg kell büntetni: mert az nem legitimizmus. Különben is a békeszerződés a királyt megfosztotta királyságától és azt mi törvénybe iktattuk. Csak csodálkozni tud azokon, akik akkor, amikor az egész közjogi rendszer összeomlott, azt hangoztatják, hogy a pragmatica sanctio és az uralkodásra vonatkozó összes törvényék érvényben maradtak továbbra is. A királykérdési bolygatni nem sza­bad. Bele kell nyugodnunk abba a helyzetbe, hogy többé már nem vagyunk nagyhatalmak és egész külpolitikai be­rendezkedésünket is ennek megfelelőleg kell megalapozni. A jogrend helyreáilitása a legfon­tosabb. A pénzügyminisztert örömmel üdvözli, csak arra kéri, hogy az adó­kivetés feltűnő igazságtalanságait szün­tesse meg. A jogrend biztonságának kérdéséhez tartozik a munkáskérdés megoldása is. Nincs ellene, sőt örül annak, ha a munkásság jóléti kérdései­nek rendezésére becsületesen szervez­kedik, e tekintetben is azonban különb­séget kell tenni a városi és falusi mun­kásság között. A közigazgatás reformját végre kell hajtani. A költségvetést el­fogadja. Ezután az elnök napirendi javaslatot tett, amely szerint a nemzetgyűlés leg­közelebbi ülését hétfőn délelőtt tartja. Ezután Kálmán István interpellálta a földmivelésügyi miniszter) a gödöl­lői uradalom gazdálkodása tárgyában. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter azonnal válaszolt. Megnyugtató válaszát a nemzetgyűlés tudomásul vetle. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. R keresztényszocialisták pünkösdi kongresszusa. Csonkamagyarország szervezett ke­res/tényszociálista tábora pünkösd két napján Budapesten nagy kongresszusra jön össze, hogy tömegerejét fegyel­mezett glédába állítsa annak doku­mentálásába, hogy a magyar munkás­ság zöme megértette a nemzeti újjá­születés gondolatát és a keresztény és szociális irányelv nyílegyenes utján ke­resi boldogít.ását és annak forrásait. Ez a kongresszus felülmúlja az eddigi nagygyűlések szokásos kereteit és a szü'creszabott határainkon túl is millió és millió keresztényszociálista szivdob­ba; ása, leiküknek felérjk fordulása ki­áltja nekünk, hogy lesz még itt feltá­madás, ha a magyar ugarba s a magyar lélekbe vetett bizodalom újra kivirit, ha a krisztusi evangélium és ezt jelképező kerqszt fényesen ragyog, ha a magyar munkások, a magyar dolgozók a ma­gyar jövendőt, a magyarság föltáma­dásához vezető utat egyengetik. A magyar keresztényszociálista mun­kásság ezen országgyűlésére hívjuk mi a tmgyar értelmiséget is, hogy lásson és halljon, ismerje meg a nehéz, ve­rejtékes munkát végző keresztény mun­kásság panaszát és tudásával, tehetsé­gével világosítsa meg a sölét, magyar s azt a göröngyös utat, ame­lyen mi törtetünk, küzdünk és bizva­bizunk, hogy a végén hajnaihasadás tavaszi napsugarának melege köszönt ránk, amikor ismét boldog lesz a dol­gozó magyar nép, nagy és hatalmas lesz megint az ország. Ehhez az úttörő, épitö munkához hivunk mi meg min­denkit, akiknek erejében keresztény és magyar vér folyik, akik látják, tudják és érzik annak szükségét, hogy az uj rügyfakadás csak ugy következik be, ha a régi, a társadalmi osztályokat egymástól elkülönítő válaszfalakat le­döntjük, ha fajunk robotosait testvé­rünknek ismerjük, ha ezeket meg be­csüljük, segítjük, istápoljuk és hónuk alá nyulunk és nem hagyjuk őket el­bukni, belesülyedni abba a hínárba, amely a becsületes magyar munkás­ságot a vörös áradatba sodorja. És meghívjuk a magyar sajtót s annak képviselőit, hogy a tattersal, Mar­seilles-cs vftrös gyűlés után jöjjenek él a nagy Vigadó környékére, ahol majd háromszázezer keresztényszociá­lista munkás a Himnusz énekével ost­romolja a borús magyar eget, hogy nyújtsa felénk azt a védő kardot, ame­lyet a Tattersallban gyülekezők ütöttek ki a magyar nép kezéből. Jöjjenek el és irják meg a valót, az igazságot, hogy Csonka-Magyarország .szellemi és fizikai munkásainak száz­ezrei távolállnak a vörös internaéioná­létól és nincs joga senkinek az össz­munkásság nevében a szociálista-kom­munista párt mellett beszélni. És jöjjetek Ti, munkás véreim mind, valamennyien, akik egy szebb, egy bol­dogabb jövőnek előharcosai vagytok, akik két évtized küzdelmeinek határ­kövénél egy napra megállunk, hogy sorainkon végigtekintsünk, az erőket uj hadosztályokba csoportosítsuk, hogy az elkövetkező harcokhoz lelkesedést, bizalmat merítsünk és végtelen nagy magyar szerelmet, ősi magyar energiát, keresztény szociális idealizmust merít­sünk a világ minden tájáról egybese­reglett keresztényszocialisták kongresz­szusán. Ezen a napon némuljon el a munka zaja, a gépek zakatolása, a kalapács szilaj csattanása és forrjon egybe, egy hatalmas, közös gondolatba az ország keresztény dolgozó népe és visszhan­gozzék Csonkamagyarország minden tájáról a nagy hivó szó, hogy: Test­vérek ! Fel a keresztényszociálista mun+ káskongresszusra! Sz. Rpponyi ünneplése ' a közgyűlésben. A város képviselőtestülete szom­baton délután 3 órakor rendkivüli közgyűlést tartott ' a városháza nagytermében. Az elnöklő polgármester a „Hiszekegy Istenben ..." kezdetű magyar hiszekeggyel nyitotta meg a közgyűlést. A mult ülés jegyző­könyvénekfelolvasása után, amelyre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla tették meg kifogásoló észre­vételeiket, az elnöki bejelentésekre került sor. Tenzlinger József dr. polgár­mester az elnöki bejelentések so­rán jelentettea közgyűlésnek, hogy Apponyi Albert gróf május 28-án születésének hetvenötödik és ál­dásos közéleti működésének öt­venedik évfordulóját ünnepli. Az a mély tisztelet és szeretet, amely a mai tragikus időkben a nemzet prófétájává vált Apponyinak alak­ját körülveszi, ezt a kettős év­fordulót a magyarság ünneplésévé avatja ezen a napon a fővárosban rendező országos ünnepség kereté­ben kiván Apponyi iránti érzel­meinek impozáns kifejezést adni. De nemcsak Magyarországnak lesz ez a nap a szeretetteljes hódolat ünnepe, meg fogják ezt ünnepelni szerte és széles világon mindenütt, ahol csak magyarok laknak. Az ünneplésből Pápa, a legmagyarabb városok egyike sem maradhat el. A közgyűlés s a város közönsége erzésének kiván kifejezést adni, amikor javasolja, hogy a köz­gyűlés küldöttségileg képviseltesse magát a fővárosi Vigadóban tar­tandó nagy ünnepségen s hogy a közgyűlés feliratilag üdvözölje Apponyi Albert grófot. A polgármester indítványát a közgyűlés lelkes éljenzéssel egy­hangúlag magáévá tette s- a kül­döttségbe dr. Tenzlinger József polgármestert, dr. Körös Endre Keresztes Gyula és Hajnóczky Béla képviselő tagokat delegálta, az üdvözlő felirat elkészítésével pedig dr. Csoknyay Károly fő­jegyzőt bizta meg. Meleg, kegyeletes szavakkal hódolt ezután a polgármester gróf Eszterházy Jenő, a pápai—ugodi hitbizomány megboldogult örökös ura emlékének; jelentést tett to­vábbá arról, hogy dr. Balogh Jenő v. igazságügyminisztert a dunán­tuli ref. egyházkerület gondnok­ságába való beiktatása alkalmával és Geistner Ignác plébánost apáttá történt kinevezése alkalmával a város nevében üdvözölte. A mult közgyűlésen szóvá tet­ték a pápa—bárihidai.és pápa— csornai vonatjáratoknak a város pia­cára és forgalmára kedvezőtlen me­netrendjét. Azóta a bánhidai vonat vasárnap kivételével rendesen köz­lekedik, a csornai vonal menet­rendjének a nyári hónapokra való megváltoztatása felől éppen leg­utóbb érkezett olyan értesités, hogy a város kívánságai meg­hallgatásra találnak: a vaSut ve­zetősége egy uj vonatpárt vezet be. — A polgármester ezután pár meleg szóval üdvözölte a képvi­selőtestület nevében annak egyik érdemes tagját: Faragó János ref. főgimnáziumi igazgatót abból az alkalomból, hogy a kormányzó a főigazgatói cimmel tüntette ki. Az ünnepelt meghatott szavakban mon­dott ezért a közgyűlésnek köszö­netet. A közgyűlés ezután áttért a napirend tárgyalására. A gyámpénztár 1919. évről szóló beterjesztett számadását a közgyűlés tudomásul vette, úgy­szintén elfogadta a tanács azon javaslatát, hogy az apróbb városi ingatlanokat ne adják el. A közgyűlés ezután az alsó és felső városi gazdák azon kérel­mét tárgyalta, hogy a tenyész­bikák részére szükséges takar­mány termelésére a város lege­lőnek alkalmas ingatlant engedjen át. A kérdéshez Ács Ferenc és Szakács Dániel szóltak hozzá, rámutatva a kérdés minden rész­letére a kérés jogosságára. A polgármester válasza után, amely­ben kifejezésre juttatta, hogy a városi tanács maga is elismeri a a kérés jogosságát és átérzi an­nak fontosságát, a közgyűlés ugy. döntött, hogy a vásártér kaszál­ható részét az alsóvárosi apaállat­tartó gazdaközönségnek engedi át, a felsővárosi gazdák részére pedig addig is, amig részükre a tavasszal legelőterület lesz kijelölhető, meg­felelő pénzbeli támogatást állapí­tott meg. Ezután megszavazták a fahi­vatal részére 700 ezer koronás folyószámla-kölcsön felvételét s egyhangúlag elfogadták a városi tanács azon javaslatát, hogy a város a Somlói-uton a régi temető telekből négy házhelyet adjon 70—100 százalékos rokkantaknak — ingyen, hogy ezzel követendő példát nyújtson azoknak, akiknek birtokából szintén hasitanak ki házhelyet, a szociális megértése. Bodonyi Béla színigazgató kérel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom