Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-05-12 / 106. szám

Tizenhatodik évfolyam 106. szám. jr Csütörtök Előfizetési árak: Egész évre . . 400 K Fél évre . . 200 K Negyed évre . 100 K Egy hóra ... 35 K Egyes szám ára 2 kor. Ara 2 korona Pápa, 1921 májps 12. . Szerkesztőség és fiókkiadóhivatal : Török Bálint utca 1. szám. Kiadóhivatal: Főtér 12. Telefonszámok: Szerkesztőség 11. Ker. Nemzeti Nyomda 11, Kiadóhivatal 61. XX KERESZTÉNY-POLITIKAI NAPILAP. XX j XX Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. XX Délibábok hősei. A magyar, mint minden turáni nép, szeret hímet varrni nemcsak a köntösérc, de gondolataira is. Sötét éjszakában, a pásztortűz körül megered a szó Göncölszekeréről, a Fiastyúkról, füstkarikák mellett a régi jó világrój, amelynek hősei a csillagokig érnek, akár közéleti nagyságok, akár pásztortekintélyek. Ami a pásztortűz mellett örökszép, a nemzetcsalád sorsának intézésénéi halálos nyavalya. Itt nem lehet álmodozni. Magyarország összeroppanását nem kismértékben az álmodozás okozta. Csalóka képzeteink voltak saját erőinkről, még inkább ellenfeleink erejéről. A romantika magva a 48-as események délibábbá nagyított szerepköre volt. Nem eszmekörről beszélünk, hanem szerepkörről. Az eszmekör, az önálló és független Magyarország, minden magyar ember szemében végcél volt. E tekintetben a 48-as eszmevilág legnagyobb ellenlábasa, Tisza István sem különbözött 48 leghivatottabb képviselőjétől, Kossuth Ferenctől, sőt a Kosuth örökében parádéztó, forradalom előtti Károlyi Mihálytól sem. A távmérésnek töké'etes hiányára mutat, hogy amikor az osztrák-magyar monarchia hatalmi viszonyai felborultak és még csak kilátás sem lehetett arra, hogy az egységben szereplő Magyarországot az osztrák valaha is majorizálni tudja, a reánk nézve kedvező fegyverszünetet, amely esetleg a békekötésben Magyarország területét biztosíthatta volna, csak azért akasztották meg, mert a negyvennyolcas hagyományok megkövetelték, hogy külön magyar megbízottak is járuljanak az ántánt elé. A Diáz-Weberfcle szerződés, amelyet osztrák katonatiszt kötött Magyarország integritásának biztosításával és a Károlyi-féle belgrádi szerződés, amely a függetlenség látszatáért beeresztette az oláhot, szerbet és a csehet Magyarország területére, ékesen szóló tanúbizonyság amellett, hogy a délibábok hősei, amikor parányiságukban világtörténelmi szerepeket mernek vállalni, milyen katasztrófát idézhetnek nemzetükre. IIa nem kábítja el a negyvennyolcas események szerepköre a tiszteket, polgárságot és főként az egyetemi ifjúságot, a Friedrich-CsilléTy-féle akciót, amelyből a keresztény kurzus meg született, már 1918 novemberében meg . leliclett volna csinálni ugyanolyan erőkkel és ugyanolyan sikerrel és akkor ma pénzünk nem liároni centimesen állna, hanem legalább is ott, ahol francia frank! Magyarország területének legnagyobb része is sértetlenül niegvnlna és nem szenvedtük volna keresztül a bolsevizmus és a román megszállás ezernyi gyötrelmét. Mindezeket pedig nem pusztán azért mondjuk el, hogy a magyar közvéleménynek eső után szolgáljunk köpe nyeggel. A délibábok hősei ma ismét próbálgatják a nagy idők nagy embereinek köntösét, ismét elkezdik hiu játékaikat. A nemzetgyűlésen fel-felüli fejét a régi "ideológia. Pedig elég volt a hamis beállításokból, ismerjük meg reálisan a magyarság helyzetét. Magyarország ma papíron független állam. Senkinek alárendelve nincs pénzügyeit, gazdasági politikáját, hadseregét, belső berendezkedését ugy alakíthatja, ahogy neki tetszik. Ezt biztosítja számára a trianoni béke is. És mégis mit látunk? Nein elég, hogy szenünk jórészét, vasunkat, fánkat sónkat stb. leszelték a békekötésben az ország testéről és ma ezekkel támasztja alá minden utódállam a maga valutáját hanem minden közgazda, sőt egyszerű üzletember is megmondhatja, hogy ezek a szomszédok milyet retorziókat alkalmaznak az árucikkek kiszolgáltatásánál ellenünk, mihelyt egy kicsit nem tetszik a politikai magunktartása, vagy túlgyors#nak találják gazdasági fejlődésünket. Minden állam. csak annyit nyom a nemzetközi érintkezésben, amilyen katonai erő felett rendelkezik. Ezt az erőt 35.000 fegyveresig szabadon kifejtheti a független magyar állam. Természetes, hogy az ilyen „függetlenség" csábító alkalom minden szomszédnak, hogy a magyar ügyekbe beavatkozzék. Igy fest az a magyar függetlenség, amelyet a délibábok hősei olyan sokra taksálnak. Elhisszük, hogy a politikusoknak sokkal könnyebb ma is a negyvennyolcas szerepkört eljátszani a fórumon, mint hosszas tanulmányokat és az erőviszonyok pontos mérlegelését követelő, külső és belső politikát inaugurálni. Tessék'a magyar függetlenség gondolatát a mai viszonyoknak megfelelő nézőpontból áttekinteni, ne délibábokat kergetni. 1 kereskedelmi miniszter programmot adott. — Nyolc írás lilMen tárgyaljait a iröltsépetésl. — Budapest, máj. 11. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Rakovszky Istváh elnök. Felolvassák az indítvány és interpellációs könyvet. Az infiitványkönyvben Rassay Károly indítványa szerepel, az interpellációs könyvbe interpellációt jegyeztek be: Rassay Károly, Csizmadia Mihály és Birtha József. Ezután Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter állott fel szólásra. Ernszt Sándor képviselő legutóbb ,tibáztattá azt, hogy a kereskedelmi miniszter nem adott programmot. Ezt ő indokolatlannak tartja és elhatározta, hogy amint erre alkalma nyilik, részletesen tájékoztatni fogja a nemzetgyűlést azokról az irányelvekről, amelyek szerint a reá bizott kereskedelemügyi kormányzat ügyeit elintézni kívánja. Előbb azonban kénytelen reflektálni Szterényi József báró néhány megjegyzésére. Szterényi azt mondotta, hogy a jelenlegi rendszer a kereskedelmet teljesen kizárja a gazdasági életből. Ez nem áll. A Futára, amelyet támadott, azt a szerepet tölti be ma, amit a Haditermény betöltött a háború alatt. A kiviteli engedélyek megadásánál egyedül csak a megbízhatóságot veszik tekintelbe. A lakásrendelet a magyar állampolgárok között semmiféle külömbséget nem tesz — ahogy ezt Szterényi állította — minthogy az illető budapesti vagy vidéki illetőségű. A menekültek lakáshoz juttatása még mindig rendkívül sok gondot okoz, mert akkor, amikor a kereskedelemügyi minisztériumot átvette, összesen 1600 vasúti kocsit foglaltak el, ma pedig 2700 vasúti kocsit foglalnak el. Ez annak a szomorú eljárásnak a következménye, -amelyet a megszállók a megszállolt területen élő honfitársainkkal szemben követnek. Különösen a magyar vasutasok sanyargatása feltűnő. A távirat és telefon cenzúráját illetőleg a tnaga részéről mindig igyekezett odahatni, hogy azt csak akkor tartsák fenn, ha feltétlenül szükség van rá. Az e tárgyban elhangzott felszólalásokat legközelebb szakértekezleten fogják megvitatni a kereskedelemügyi minisztériumban. Az, hogy ezt a cenzúrát a katonaság gyakorolja, természetes, mert ez nemzetvédelmi intézkedés. Ezután részletesen tájékoztatta a nemzetgyűlést programrajáról. A kereskedelemügyi minisztérium ügyköre öt csoportra-oszlik. Ezek: a kereskedelem, az ipar, a közlekedés, a szociális kérdések és a szénkérdés. — Ami a kereskedelmet illeti, a kormány a szabadforgalom elve alapján áll. Ami az ipart illeti, szintén megteszünk minden lehetőt. Az árcsökkenés az állatáraknál nem áli arányban a húsárakkal, azért utasitotta az árvizsgáló bizottságot, hogy a szükséges lépéseket tegye meg. A legitim kereskedelem megvédése érdekében legközelebb a tisztességtelen verseny ellen törvényjavaslatot fog beterjeszteni. Ami a külkereskedelemre vonatkozó szerződéseket illeti, a kormány mindent megtesz, hogy a kereskedelmi kapcsolatot a szomszédos államokkal felvegye. Az, hogy több szomszédos állammal ilyen külkereskedelmi szerződés nem jöhetett létre, nem a magyar .kormány hibája. A külkereskedelmi hirszerződésünk fejlődése külkereskedelmünk előhaladását van hivatva előmozdítani. A Németországgal, Olaszországgal, Svájccal és Bulgáriával kötött külkereskedelmi szerződéseknél a kormány a teljes paritás elvére helyezkedett. Az ipar súlyos helyzetben van. Iparkodni fog, hogy megvédje a fogyasztók érdekeit. Az ipar tekintetében uj irányokat kell követni, azokat az iparágakat kell kifejleszteni, amelyek belföldi nyersterményeket dolgoznak fel. Az ipar fejlődését a kormány elő fogja segiteni. A munkabérek elkerülhetetlen csökkentése előreláthatóan ellenállást fog kiváltani a munkásság köréből. A vasút helyreállítása úgyszólván teljesen sikerült s hamarosan rendben lesz a posta is. A vasutaknál rendkívül fontos a szükséges szénmennyiség biztosítása, ami az első feladat. Nagy-Magyarországon 1913-ban 15 millió tonna volt a vasutak szénszükséglete, ennek egyötödét külföldről kellett beszerezni. Jelenleg a szénszükséglet 6 3 millió tonna. Ebből ó és fél milliót a belföldi bányák biztosítanak, a többit külföldről kell beszerezni. Reméli, hogy a kültföldi szénszolgáltatás tekintetében javulás fog beállani. Erre enged következtetni az is, hogy mig a mult évben összesen 8000 vaggon poroszszenet kaptunk, az idén már 10 ezer vaggon poroszszenet kaptunk. A vasutak villamosításának kérdésével is foglalkozik a minisztérium. A Kelenföld—Adony—Szolnok-i vonal villamosításáról van elsősorban szó. Öszszesen 1400 kilométer a hossza annak a vasútvonalnak, amelynek villamosításáról szó lehet. Az elnök jelenti, hogy 50 képviselő írásban a költségvetési vita tárgyalására a sürgősség kimondását kérte. — Az indítvány fölött holnap fognak határozni. — Az elnök ezután öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Szilágyi Lajos a Ház határozatképességének megállapítását kérte. Balla Aladárt az elnök rendreutasítja, majd konstatálja, hogy csak negyven képviselő volt jelen, azért az ülést öt percre felfüggeszti. Karaffiáth Jenő: Obstrukciól Balla Aladár és Szilágyi Lajos a padokat verve kiabálják: — Nem lehet az ellenzéket terrorizálni! Szünet után Rassay Károly Kerekes Mihály ügyének a miskolci törvényszéken való tárgyalása alkalmával az ügyész szájából elhangzott kijelentések és a főkegyúri jog ügyében interpellált. Első interpellációját kiadták az igazságügyminiszternek, a másodikra Vass József kultuszminiszter azorinal válaszolt. Válaszát a Ház és az interpelláló tudomásul vették. Ezután Kerekes Mihály, a Máv. műhelyben tapasztalt visszaélések ügyében, Csizmadia Sándor pedig a munkásegyesületek ügyében interpellált. Az ülés negyed 3 órakor ért véget. Hiittner lopta el a Tisza-ügy iratait. Budapest, máj. II. A Tiáza-pör mai tárgyalásán Gaertner Marcell bejelentette, hogy védelmével dr. Földváry Dénes ügyvédet bizta meg. Az elnök ezután közölle a védőkkel, bogy a biróság a tárgyalást ezentúl pontosan 9 órakor kezdi meg. Szilásy Pál ügyész felolvassa a Nemzeti Tanács proklamáciőját a „Világ" október 30-i számából, amely szerint a rendőrség máioktóber 29-én csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. Polónyi Dezső dr. védő tiltakozik a proklaináció felolvasása ellen. Ezután folytatták Szentkirályi Béla volt főkapitány helyettes kihallgatását, aki fenntartja azt a vallomását, hogy október 29-én a rendőrség még nem csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A védők kőzlil először dr. Gaál Jenő,. Kéri Pál védője intézett kérdéseket Szentkirályihoz. Közben viharos jelenet játszódott le az elnök és a védő között, úgyhogy az elnök erélyesen rendreutasította Gaál Jenőt. Ezután Salusinszky Gyula intézett kérdéseket Szentkirályihoz aziránt, hogy Tiszáné mondotta-e a helyszíni szemle alkalmával, hogy véleménye szerint a Nemzeti Tanács keze van a gyilkosságban? Szentkirályi: Nemi A kegyelmes aszszony csak azt ismételgette többször, hogy minek nyomozunk, úgysem fogjuk megtalálni a gyilkosokat. Ezután dr. Földváry és Lévay védők intéztek kérdéseket Szentkirályihoz. Ezután Vágó1 Viíheim Jenő jelentkezett, aki elmondja, hogy Bécsben 1919 juniusában s egy ellenforradalmi társaságban Girtler főhadnagytői hallotta, hogy Hüttnernek jó dolga van, KorvinKleii; Ottó melleit van bizalmi állásban. A Tisza gyilkosság ügyében folytatott nyomozás iratait nem vitte el senki más, mint Hiittner. Elnök: úüttnér, igaz-e ez? Hüttner: Én ebben az ügyben feljelentés alapján eljárás alatt állok. Csalt azt mondom, hogy szeretnék látni olyan embert, aki látta, hogy a kommün alatt nekem a főkapitányságon irodám volt, vagy látta, hogy alkalmazva voltam. Vágó: Négy tanú van rá, aki eskil alatt fogja vallani! Szünet után dr. Gaál László rendőrfogalmazót hallgatták ki, akit Szentkirályi főkapitány a nyomozás vezetésével megbízott. Nem hallotta a rendőrségen, hogy Friedrich volt az, aki siettette a nyomozást, viszont azt sem hallotta, hogy Friedrich késleltetni akarta volna. Szamosy Arnold hírlapíró vallomása után gróf BalthanyTivadar volt belügyminisztert hallgatták ki, hogy október 31-én 6—7 óra tájban egy fiatal újságírótól értesült Tisza meggyilkolásáról. Az volt a felfogás, hogy csavargó katonák követlék el. Másnap vette át hivatalát. A rendőri osztály vezetője, Dietz főkapitányhelyettes szóba hozla, a Tisza gyilkosság ügyét. Magától értetődő dolog, hogy szigorú utasítást adott a rendőrségnek a tettelek ki-