Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-20 / 65. szám

Ára 2 korona Tizenhatodik évfolyam 72. szám. Csütörtök Pápa, 1921 március 20. Előfizetési árak: 400 K 200 K 100 K Egész évre . Fél évre . . Negyed évre Egy hóra . • 35 K Egyes szám ára 2 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Pápa, Török Bálint utca 1. szánt. Telefonszámok: Szerkesztőség ..... JJ Kiadóhivatal jj Ker. Nemzeti Nyomda r« KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. KK | KK Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF. KK Széthulló közéletünk. „Átok verte meg a magyart, hogy az soha össze nem tart." Az egész magyar közéletet lázas szervezkedés járványa lepte meg. Egymás után alakulnak az egyesületek, "amelyek a legszentebb és a legideálisabb célokat tűzik ki maguk elé és még azt sem mondhatjuk, hogy nincs meg a jogosultságuk. Egy megszervezett ország olyan erő, mely bármelyik pillanatban sikra szállhat akárhonnan jövő ellenséggel szemben. Mégis azt látjuk, hogy ellenségeink gúnyos kárörömmel szemlélik a munkát, melyet lázas szorgalommal folytatunk. Észrevettek valamit. Azt, hogy sok csárdában árul a magyarság. A szétdaraboltság, a sokaság csak ugy ér sokat, ha a sokaságban megvan az egység. De annál nagyobb baj, ha ez az egység hiányzik. Pedig ez a veszély fenyegeti közéletünket. A város már régóta társadalmi rétegek tülekedésének szintere és az öntudatlanul üszkökön járó középosztály már a közelmúltban csaknem teljesen áldozatává lett a társadalmi rétegek harcának. A falu csendjét feldúlta a kommunizmus és ez a csend azóta sem állt helyre. Csizmás agitátorok járják be még most is a falukat és szervezgetni próbálják keresztény és nemzeti alapon. Minden egyesület, szervezet a közös nemzeti alapra helyezkedik már és mégis merjük-e azt mondani, hogy ezzel közéletünk, nemzeti, ideális célokra való törekvésünk erélyesebb lett? Az eddig titokban tenyésző, lappangó ellenségek mind bátrabban mernek kibújni odvaikból. Valami tavaszfélét éreznek. Mi az oka merészségüknek? Látják azt, hogy a legjobbak erői szétforgácsolódnak a széthulló egyesületi életben. Látják, hogy sokan még most sem értették meg azt, hogy hol a helyük. Abban a tudatban élnek, hogy a társulás csak a gyári munkásnak való. Nein különös dolog-e, hogy földbirtokos osztálynak társulása oly laza; pedig milyen gyorsan akarták a kommün alatt megalakítani a „tönkrement földbirtokosok" szakszervezetét 1 Önkénytelenül visszahúzódik minden társadalmi szervezkedéstől az arisztokrácia, mely attól fél, hogy igy elkeveredik a föld népe között, melynek még a szagától is fél. Tagadhatatlan, hogy a nemzet többsége a magyarság védelme mellett van és a magyar nemzeti gondolat mégis milyen sokszor nem tud diadalra jutni. Félénk és tapogatózó még azoknak a járása is, akik a legjobb indulattal és legszebb bizodalommal vannak. Középosztályunk, mely büszkén veri a mellét, hogy ő végezte és végzi most is a nemzet adminisztrációját, még máig is megszervezetlenül áll. Hivatkozik arra, hogy milyen munkát végez és mégis milyen nyomorult sorsa van. Gyengén, erőtlenül könyörög azokérl a kis morzsákért, amelyek az állam szegény asztaláról lehullanak. Bíznak az állam jó'ndulatában, mely most nem hiányzik. Ez valóban igy is van jól. Méltatlan dolog is volna követelően fellépni olyan állammal szemben, mely rengeteg nehézséggel küzd és kormányában minden jóindulat megvan. Csak a szociáldemokrata gondolatoktól megfertőzött munkásság az, amely még most is követelődzik és itt mutatja meg szervezett erejét. Midőn egyik oldalon a tisztviselői kar szervezetlenségét, a másik oldalon a szervezett erők szétesését látjuk a sok egyesület miatt, nem esünk-e gondolkozóba, hogy erőink alkalmasak lennének-e egy ujabb próbára. Tudnánk-e egységesen fellépni a veszélyek idején? Sokan vannak, akik még most sem találták meg a helyüket sem a pártok, sem az egyesületek kebelében, öntudatlanul, céltalanul, tájékozatlanul bolyonganak. Ha valamit elérni akarnak, zsidó és egyéb anyagi támogatást keresnek vagy a politikai nagyságok szárnya alá bújnak protekcióért. Nem jobb volna-e üzletet, karriért feledve tömörülni az u. n. intelligens osztálynak is, amely kereszténynek vallja magát. Nem, jó uraim! Ne bujkáljunk a mocsáros magyar politika hinárosában, mert mi lesz majd a békákkal, ha a mocsár felszárad? Melyik párt vagy szervezet fog majd benneteket megmenteni? Egyik sem. Akik pedig már annyit fáradoztak, fogjanak össze, értsék meg egymást. A szociáldemokrata szervezetek ereje épen abban állott, hogy mellettük semmi más szervezetet nem tűrtek. Mert bizony mondom nektek, az oldott kéve széthull és magvait ae ég madarai meg emésztik. (-B.) Húsvét ufón megáll a bankóprés. 9 nemzetgyűlés elfogadta az indemnitösi javaslatot. Budapest, márc. 19. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az indítvány- és interpellációs könyv felolvasása Iklódi Szabó János, a pénzügyi-bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését az ingóvagyonváltságrói szóló törvényjavaslatról. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter benyújtotta a magyar államadósságokról szóló törvényjavaslatot és kérte, hogy a bizottság az osztályok mellőzésével sürgősen tárgyalja le a javaslatot. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadta a Ház a hadiváltságról és a francia-magyar konvencióról szóló javaslatokat. Ezután az indemnitás tárgyalására tértek át. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter állott fel szólásra és a következőket mondotta: — Az indemnitási javaslat tegnapi vitájában általánosságban elfogadták a javaslatot. Sándor Pál a költségvetés tárgyalását siettette és a takarékosságot hangsúlyozta, Henczer István pedig a tisztviselőkérdést emiitette fel. Ami a költségvetési törvény tárgyalásának siettetését illeti, őt nem illeti vád. A húsvéti szünet után délelőtti üléseken tárgyalni fogják a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot s ugyanakkor két hiteltörvény tárgyalása után a költségvetést fogják elővenni. Április hó végéig lesz kész költségvetése a Háznak, ez idő alatt az 1921.—22. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot be tudja nyújtani. Ezután reflektál Henczer Istvánnak a tisztviselőkérdésre tett megjegyzéseire. A tisztviselőkön már eddig is segített a kormány a kedvezményes élelmiszerrel, cipővel, olcsó ruhával, most pedig teljesen átmeneti jellegű segéllyel kiván rajtuk segíteni s ezért az indemnitás második szakaszának tárgyalásánál módosítást fog benyújtani, amelyben felhatalmazást kér a kormány arra, hogy 300 millió koronát a köztisztviselők segélyezésére fordíthasson. A tisztviselőkön igazán azzal sem segítenénk, ha ha fizetésüket 2—300 százalékkal emelnénk, a tisztviselőkön valójában csak azzal segíthetünk, ha a korona értékét emeljük s ő ezt akarja elérni. Pénzügyi programmja: a bankóprés megállapítása, az áiiamhitelek rendezése, a pénz értékforgai mának megállapítása s valutánk rendezése. Amikor pénzügyminiszter lett, célul tűzte ki, hogy májuá elsejére megállítja a bankóprést. Nagy örömmel jelentheti, hogy a bankóprés működését már hasvét után meg fogja szüntetni. (Altalános éljenzés). Fedezetlen bankjegyet többet nem fog azután kiadni, mert az állam összes kiadását fedezni fogják már a bevételek. (Tetszés a Ház minden oldalán). Húsvét után Bécsbe utazik, hogy tárgyaljon az Osztrák-Magyar Bankkai az önálló magyar bankjegy kibocsátásáról. Ha vele a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a Pénzintézeti Központot fogják megbízni a pénz kicserélésével. Nem az fontos, hogy a korona hány centet ér, hanem hogy értéke stalibizálódjék. „Zürich engem nem érdekel" I A magyar koronának egyenrangúnak kell lenni a leiel és a szokollal. Az osztrákok rágalmakkal illetik őt pénzügyi politikájáért, de ez őt nem bánija, a magyar bankjegynek pedig nem árt már. Meg van győződve arról, hogy a gazdatársadalom, amely a földreformot akarja, tudatában van annak, hogy ezt csak a vagyonváltsággal lehet megöl dani. A gazdatársadalomnak vállalni kell az ellátatlanok ellátását. Ő letörte a bankjegy infláció barrikádjait s ezzel az első negyedévben elérte célját. Most először virrad ránk a hajnal. A magunk győzelmével, nem. a mástól való koldulással erősödtünk meg. Ő távol áll a két kormányzópárttól, de az a véleménye, hogy a két kormányzópárt fönntartására szükség van. Ezután a javaslatot általánosságban elfogadták. Az első szakasznál Pallavicini György őrgróf szólalt föl. A pénzügyminiszter pénzügyi programmját már ismerjük, a közgazdaságit azonban nem. Ezután engedélyt kér a Háztól, hogy eltérhessen a tárgytól. A külügyminisztertől kér felvilágosítást néhány külügyi kérdésben. Az angol felsőházban a március 7-iki ülésben azt mondották, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés ratifikálása óta semmiféle panasszal nem fordult az antant hatalmakhoz a baranyai megszállás ügyében, Meg van róla győződve, hogy ez nem áll fenn. Felvilágosítást kér a külügyminisztertől a brucki magyar—cseh tárgyalásokra vonatkozólag, amely nagy feltűnést keltett. Végül felvilágosítást kér az utódállamok portorosei, illetve római konferenciájára vonatkozólag. Gratz Gusztáv külügyminiszter azonnal válaszolt. Mindenekelőtt arra vonatkozólag nyilatkozik, hogy a magyar kormány a trianoni béke ratifikálása óta nem emelt volna panaszt a baranyai szerb megszállás dolgában az antantnál. Kijelenti, hogy Magyarország a béke ratifikálása óta nem szűnt meg tiltakozni a baranyai szerb megszállás ellen az antantnál. Először tiltakoztunk ez ellen a békeszerződés aláírásakor a nagykövetek tanácsánál Párisban és a jugoszláv kormánynál budapesti képviselőjével folytatott tárgyalások során. Junius végén ismét terjedelmes jegyzékkel fordultunk ez ügyben a nagy követek tanácsához, amire a francia kormánytól és a nagykövetek tanácsának elnökétől ígéretet kaptunk, hogy jogos követeléseinket támogatni fogják. Ettől kezdve se szeri, se száma a mi felszólalásainknak. A szövetségesele budapesti tábornoki tanácsa háromszor is határozott ígéretet tett arra, hogy Baranyának haladéktalan kiürítésére fog javaslatot tenni. A külügyminiszter ezután a brucki tárgyalásokról nyilatkozott, amelyeknek célja volt előkészíteni a két állam között a békeszerződés folytán függőben lévő jogi és gazdasági kérdések lisztázását és rendezését. A tárgyalások politikai kérdéseket nem érintettek, de e tekintetben is tisztába jöttünk a csehek programmjával s igy azzal, hogy a két állam politikai közeledésének utja milyen lehet. A külügyminiszter beszéde után folytatták az indemnitási törvényjavaslat vitáját, amelyet apróbb módosításokkal részleteiben is elfogadtak. Ezután áttértek az interpellációkra. Birtha József a felvidéki protestánsok sérelmei ügyében interpellált, Kontra Aladár pedig szóvá tette, hogy a munkásbiztositóból a kommün .alatti szereplésük miatt kizárt tisztviselőknek a szociáldemokraták alapításában működő általános fogyasztási szövetkezet valóságos mentsvára lett. Az ülés fél 4 órakor ért véget. filáirtílk a lengyel-orosz bókét. Varsó, márc. 19. A lengyel távirati ügynökség jelenti Rigából: A lengyel orosz békeszerződést tegnap este 9 óra 30 perckor irták alá. Varsó, márc. 19. A lengyel-orosz békeszerződés értelmében a végleges határokat a helyszínen fogják megállapítani. A szerződő felek 14 nap múlva visszavonják csapataikat és civil hatóságok foglalják el a tulajdonukba átmenő helységeket. Székely Ferenc halála. Budapest, márc, 19. Székely Ferenc volt igazságügyminiszter ma meghalt. Amerika a népszövetség ellen. London, márc. 19. Harding elnök és a szenátus külügyi bizottsága között megegyezés jött létre arra nézve, hogy a szenátus legközelebbi ülésekor előterjeszti a versaillesi békét azzal a kikötéssel, hogy annak a résznek, amely a népszövetséggel foglalkozik, ki kell maradni.