Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-10-01 / 222. szám

PAPA ÉS VIDÉKE 1921 október 1. zónából fogják a felkelők kizavarni. A kapitánynak tetszik e magyarázat, de azért hihetetlennek ttinik fel előtte. Annyit azonban be kell ismernie, hogy a felkelők elhatározott, kemény legények, akik otthonukat idegen kézre adni nem fogják. Ki is jelenti, hogy ő már régen megmondta Sopronban, hogy ha ezzel a néppel szemben erőszakra gondolnak, itt rend és nyugalom nem lesz! Kevés a szenünk. A hirtelen beállított hideg ősz egy uj gondot akaszt az emberek nyakába: a fűtés problémáját. A fa megfizethetetlen drágasága a szén feíé fordítja a figyelmet, lesz-e télire elegendő szenünk? Magyarországnak ma igazában csak négy szénbányája van: a tatai, környei, salgótarjáni és legújabban a pécsvidéki. A tatai egész termését a Máv. veszi igénybe, a salgótarjáni pedig kizárólag csak a budapesti villamos és egyéb üzemeket látja el, a környei pedig a gyárak és nagyobb ipari üzemek részére szállít. Sok reményt fűztek a pécsi bányák megnyitásához, de ennek termését még a Dunsgőzhajózási Részvénytársaság emészti fel, s ami megmarad, az is tul van terhelve. Ilyen formán belföldi szenet egyáltalában nem lehet szerezni, nagykereskedelemről pedig szó sem lehet, ennek feladata csak az importált szén kezelése lehetne, mert a saját termésű szenet az Országos Szén-bizottság osztja szét. Van ugyan az emiitetteken kivü! is szenünk, leginkább lignit, bordosi és várpalotai szén, tőzeg is van elegendő, de ezek csekély kalóriatermelésük miatt nem válnak be. Különösen ipari üzemekben nem, ahol csakis magas kaióriáju szenet használhatnak. ^ Szénszükségletünkön tehát csakis import segíthetne, de ez meg valutánk lezuhanása következtében vált lehetetlenné. Mig a szokol 8 koronaba kerül, addig a cseh-koksz számunkra megfizethetetlen, mert 800—1000 koronába kerülne mázsája. A porosz szénről pedig jobb nem is beszélni. Ma csak a kovácsszénből van behozatal, mert a kovácsok kénytelenek minden árat megadni, hogy 6—7000 kalóriás szénhez jussanak. Ők csak ilyent használhatnak. Azonban a nagyközönség nem fizetheti meg ezeket az árakat, mert itt még ma is 200 K a jó szén ára. Ilyenformán nagyon szomorúak kilátásaink a télre. Csak egy enyhe tél segíthetne aggasztó helyzetünkön. Azonban a már most beköszöntött hideg azt sejteti velünk, hogy aligha lesz a tavalyihoz enyhe télben részünk. Nyugat-Magyarország gazdasági helyzete és a csempészet oka. (Folytatás és vége.) Felette kívánatosnak tartanám azt, hogy mindezen észleletek itt a helyszínen tétessenek tanulmány tárgyává és annak megfelelően korlátoztassék az állatbevitei, de csak akkor, ha a kiadandó rendeleteknek komoly érvényt szerezni lehet, mert igen nagy szükség van arra, hogy az államhatalom, a kormány és a hatóságok tekintélye sikertelenségekkel kockáztatva ne legyen. Magam részéről a csempészetei három okra vezetem vissza. Az első és fő ok, az Ausztriával való érzelmi és nyelvi közösségen alapuló gazdasági kapcsolat, amely ezidőszerint szoros politikai kapcsolattá nőtte ki magát; másik a terület kereskedői hajlamossága, melyet Magyarországon, mint kereskedelmileg és iparilag kevésbbé fejlett államban nem tud kielégíteni, a harmadik az, hogy felesleges terményei számára, mint gyü mölcs, tej, baromfi, tojás, vaj, nem teremtett Magyarországon piacot. Azokkal az okokkal szemben, amelyek mélyrehatottságuknál fogva komoly figyelmet és egyben komoly aggodalmat kell, hogy felkeltsenek, szerény megítélésem szerint a csempészet elleni védekezés mai berendezkedése egymagában, még ha legtökéletesebben is építtetik ki, nem vezet eredményre, hanem kiséri azt egy olyan gazdasági politika, amely az Anschlus területet elvonni alkalmas Ausztriától, helyesen ha befelé nem terem olyan piac az Anschluss terület részére, ahol produktumait megfelelően értékesítheti. A gazdasági kapcsolat olyan irányban való megteremtése, mint amilyen irányban az Ausztriával szemben kifejlődött politikailag is más meggyőződésre hangolná azt a területet és szorosabbá fűzné az anyaországhoz. Ezen feltevés mellett megszűnnék a csempészet elleni védekezésnek erőszakos látszata, mert a gazdasági illegitim kapcsolatnak megakasztása ellenében egy olyan kapcsolat nyújtanék, amelyben gazdasági elhelyezkedését az Anschluss terüket mindenkor megtalálná. Hogy nem multa idejét a gazdasági kapcsolatnak uj alapokra való helyezése ebben a pillapatban, azt nem én vagyok hivatva elbírálni, mert nem tudom, hogy a békeszerződés határozmányai milyen mérvben és mikor hajtatnak végre, vagy pedig hogy egyáltalán végrehaiiatnak-e ezen a területen. Annyi azonban ténynek látszik, hogy ezt a kulturális és kereskedelmi, ipari, nemkülönben gazdasági téren aránylag magas nivón álló területet csak megfelelő gazdasági kapcsolat létesítésével lehet a magyar impérium számára meghódítani. Dr. Sz. r9 Bécs, szept. 30. A Neues Wiener Tagblatt jelenti : A kormány a mai minisztertanácson fog határozni arról, hogy Grimm pénzügyminiszter mikor lépjen vissza. A pénzügyminiszter utódjának személyéről egyelőre szigorú hal lga-c tásba burko1ódznak. A magyar állampolgárság és a békeszerződés. A trianoni békeszerződés az állampolgárság dolgában is tartalmaz rendezéseket. Az állampolgársági hovatartozandóság kérdésében a kormány rendeletet adott ki, amely ma jelent meg a hivatalos lapban. A békeszerződés 61. cikke értelmében, azok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe olyan területen fekszik, amelyei a békeszerződés alapján más államhoz csatoltak, tekintet nélkül a jelenlegi lakóhelyükre, eddigi magyar állampolgárságukat elvesztik és minden honosítási eljárás nélkül annak az államnak válnak állampolgáraivá, amely állam fennhatósága alá illetőségi községük került. Jogukban ál! azonban 1922. julius 26 ig magyar állampolgárságuk fenntartását igényelni. Erről szóló nyilatkozatukat a lakóhely szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál vagy a belügyminiszternél, Magyarország területén kivül lakóknak pedig Magyarország bármely külképviseleti hatóságánál vagy közvetlenül a magyar kirá'yi belügyminiszternél kell megtenni. Ez a szó jellemzi leginkább a magyar élhetetlenséget, mely a közélet minden ágában megnyilvánul, mikor tetteket és kitartó elszántságot kellene tanúsítani. Ez a betegség, mely már fajunkkal vele született, szinte gyógyith%t^tlan és hiába jön világrengető esemény, -háború, forradalmak és országpusztulás, a rfragyar nép megmarad amellett az eredeti bütV* mellett, hogy őtet a hullámok sodra serrÉr íuifa kizökkenteni abból az átkozott nyavalyából' m'-ly idestova le fog bennünket söphrni az elő nemzetek színpadáról. ría a hazáját és keresztény hitét szei f< rctő igazi iruag.yar félek vizsgáló tekintete szétnéz a számára kije r.it őrtoronyból, öszszefacsarodott szívvel állapithatja meg azon egyetlen tényt és elszomoritó valóságot, hogy itt az örök álom sötét éjszakája van és a honszeretet mécse sehol sem pislog. Politikai és társadalmi életünk sivársága dermesztően fekszik rá az emberek lelkére és sehol sincs eleven, lüktető élet, mely a munkakedvnek és komoly élni akarásnak a legkisebb jeleit mutatná. Hiába keressük a reflektor fénysugaraival azt a parányi tájat, vagy helyet, ahol ezt fölfedezni lehetne, nincs sehol nyoma sem annak, amire az ideális lelkek számíthattak, hogy a sok és véres kálváriajárás tanulságain okulva, iti majd megindul a céltudatos komoly munka az uj honfoglalás iránytűje szerint. Különösen hiányzik ez Pápán, ahol bizony a nemzeli fellángolás idején kitettünk magunkért és akár színből, akár szivből (azt hiszem az előbbi szerint) esküdöztünk és szentül fogadtuk, hogy azt a sokat rejtegetett nemzeti zászlót, melyre a keresztény Magyarország feltámadása van irva, el so'sem hagyjuk. Aztán mult az idő s alig telt el huszonnégy hónap, a feltörő lelkesedés hamuja alatt itt-ott pislog egy-két sziporka s jelzi azokat az őrtüzeket, melyek a keresztény megújhodás világító mécsesei. Hogy mennyi üdvös kezdeményezés maradt abba, elégséges, ha rámutatunk azokra a mulasztásokra, mely a keresztény sajtó körül történt és történik még ma is. Pedig ennél is fogadkoztunk, sőt hogy többet ne mondjak, Schlachta Margit képviselőnő lelkes szavain felbuzdulva, a becsületünket kötöttük ahhoz és az eredmény? Megint csak az élhetetlenség. És ez igy megy a végtelenségbe. Ha mi, magyarok pusztán szónoklatokkal, bankettal és pillanatnyi lelkesedéssel tudnánk hazát szerezni, már az egész világ a mienk volna .. . Ez azonban sohasem lesz meg, sőt a régiről is le kell mondanunk, ha tovább is ölhetett kezekkel nézzük az eseményeket.