Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-09-23 / 215. szám
1921 szeptember 16. papa es vidéke 3 » A keményitö mennyiség 14—28 százalék közt ingadozik fajtánként, ami épen nem -előnyös, midőn v egyik értéke kétszerese is lehet a másikénak. Étkezési szempontból megelégszünk, ha sárga husu fajtáink 16 százaléka, a fehér husuak pedig 18 százalék keményítő tartalmúak. De ipari és takarmányozási felhasználásnál, megkívánjuk, hogy 20 százalékon felül álljofi keményítő tartalmuk. A keményítő érték meghatározása igen egyszerű eljárás. Az egész, a burgonya gumó fajsulyának lemérésén alapszik. Ha pl. vészük 5 kgr./tisztára mosott burgonyát, melyet e célra szerkesztett drót kosárban pontosan lemérünk, utána pedig a mérleget ugy állítjuk, hogy ezen burgonyát viz alá sülyesztve (17 C fok tiszta viz) ismét lemérjük, akkor kiszámítjuk az illető burgonya fajsulyát, amelyből a keményitö tartalma határozható meg. Azonóan még erre a számításra sincs szükségünk. Mert egyszerűen leolvassuk a viz alá merült burgonya súlyát, amelyet egy táblázatban (Holdefleiss-féle) leolvasva — mindjárt a keményítő százalékot kapjuk meg. Ha pl. 5 kg. burgonya viz alatt 350 gram, akkor ennek megfelel 14*79 százalék keményitö érték 400 gram (viz alatt) = 16 38% keményítő 450 „ . 18 56 •500 „ 2108 550 * 2392 600 * 26*36 650 * 28*53 A keményítő meghatározásának másik módja (1 — 172% pontossággal) a sóoldat próba. Ennél °/o-os sóoidatokat készítünk. Veszünk pl. 20, 21, 22 stb. %-os sóoldatot. A tisztára mosott, szárazra megtörült burgonyát bele helyezzük. Ha pl. egy ilyen 21%-os oldatban sok gumó alámerül, akkor nagyobb ennél a keményítő tartalom, ha sok a felszínen úszik, akkor kevesebb. Még pontosabb meghatározóul a poláros és vegyi uton való meghatározást alkalmazzák, ami hosszadalmasabb, pontos, de nem olyan gyakorlati, mint az előbbiek. Amint kitűnik, a burgonya táplálóértékének meghatározása nem komplikált. És nem is haszontalanság, ha burgonyánkat gazdaságosan akarjuk értékesíteni. Szemelvények a „Pénz" cimü 3 felv. drámából. I. Felvonásból : Szín: A háború zaja elült. Konjunktura lovagok diadalmas bevonulása a tőzsdepalotába. Gyanús pillantásokkal körültekintő patkányarcok dugdossák ki fejüket. Munkás: Éjjel-nappal dolgozok szívesen, csak láthassam a Pénzt Csak velem legyen mindig. Segítőm, táplálom legyen ha fázom, ha éhezem. Kereskedő: Nem akarom azt a „sok" pénzt látni. Kellemetlen, hogy olyan sokat kell belőle cipelni. Utálatos, mint a szegénység. II. Felvonásból. Szin: Piszkos zugkávéházban üzérek, valutasíberek forgatják a lapokat. A pénz emelkedését-esését figyelik. Kinnt az utcán sürög-forog a nép. Valutasíbek: Mär megint semmit se ér a pénzünk. Nem is megyek beváltani ezt az egy ötvenkoronást. Összetépi. Kinnt egy kis iskoláslány sírdogál a kirakat előtt. A járókelők egyike megszólítja: — Miért sirsz kis lányom? — E ... el . .. ve . . . eszitettem a pénze . . . eme ... et. — Mennyi volt a pénz? — Egy ko . . . oro . . . naa ö . . , ötven fillér. — Szepegi a kislány. — Hát ezért is érdemes annyira sirni?... Ad neki két koronát. * III. Felvonás. Szin : A lenyugvó nap vérvörös korongja a háttérben. Össze-vissza hangok, morgás, a sugólyuk mozog. A kulisszák mögött: Tapétás ajtók mögött kényelmes bőrkarosszékekben a pénz urai havannákból eregetnek füstkarikákat s várják a színpadon elhangzó szavakról a jelentést. Izgatott sürgés-forgás. A telefon folyton csenget. — A megbízott jelenti: — A finale kezdődik. A Nagy-urak kitódulnak, kárörvendve figyelnek. Hegedűs: (A sugó erősen működik.) — Jöttem, láttam . . . legyőzettem. Az oppanl robbanás pusztításai Berlin, szept. 22. A badeni anilin-gyár telepén, Oppanban történt robbanás részleteiről a következőket jelentik: Pár pe rc múlva az épületből kicsapó lángokat dördülések követték és a szerteszét repülő tömbök között több métermázsasok is voltak. Nem ismeretes nagyságú tartályokban 2000 atmoszféra nyomással 400 fokos meleg gázokat nyomtak és a felgyülemlett salétrom meggyuladt. A francia katonaság tartott őrséget, akiknek legnagyobb része bennpusztult. Siró gyermekek és asszonyok állják körül a romokat. Az áldozatok között igen sok asszony és gyermek van. Nem tudtak menekülni, A kár megbecsülhetetlen. A halottakat most szedik ki a romok közül. Az áldozatok száma több száz, a sebesültek száma meghaladja a kétezret A magyar-jugoszláv hafárkiigazifó-bizottyág megszüntette működését A szerb megbízott elutazott Szentgotthárd, szept. 22. A magyar—jugoszláv határkiigazitó bizottság tegnap hirtelen megszüntette működését. A működés megszüntetése arra vezethető vissza, hogy a szerb megbízott a lakosság fenyegető magatartása miatt kénytelen volt elutazni, a többi delegátus pedig Jugoszlávia képviselője nélkül nem folytathatja működését. Ilyenformán a határkiigazitás kérdése marad. A lakosság hangulata örvendetes jel * arra, hogy az exponált területen megejtendő népszavazás reánk nézve kedvező lesz. Lapzártakor érkezett Bécs, szeptember 22. Véget ért az osztrák vasutas sztrájk. E Szűcs Dezső országgyűlési képviselő tegnap Budapestről visszatért Pápára. A képviselő valószínűleg huzamosobb ideig fog itthon tartózkodni. Jurisits Miklós aláirása Kőszegen. Felette érdekes okmány került napfényre Kőszeg szab. kir. város levéltárából. Jurisits Miklós csász. várkapitány és a kőszegi uradalomnak zálogbirtokosa sajátkezű aláírásával és pecsétjével Kőszegen 1560. évi junius hó 24-én elismeri, hogy a városnak polgárságától, városbirájától és tanácsától a bormérési engedélyért (Z. p. fenn masa) 300 rennsi forintot átvett. Azért érdekes ez okmány, mivel eddig Jurisits Miklósnak saját kezeirását senki nem ismerte, senki nem látta és ha a városi nonatrius az okmány bevezető soraiba nem irná: —- Ich Nicius Jurisits Rhays Hauptmann und Piandtinhaber stb. — sehogy sem tudná senki a névaláírásból Jurisits Miklós" nevét kibetűzni. Állítólag ó-szláv betűkkel van irva.N^ A pécsi bánya drága szene. A baranyai malmok panaszt tettek amiatt, hogy a pécsi szénbánya 2,2.000 koronát számit egy waggon szénért, holott a legjobb magyar szenek is, melyek körülbelül egyenrangúak a pécsi szénnel, ennek csak valamivel több, mint felébe kerülnek. Amint értesülünk, az Országos Molnáregyesület ez ügyben beadvánnyal fordult a kormányhoz, melytől annak elrendelését kéri, hogy a pécsi bánya köteleztessék a termelési árak pontos kimutatására s ez alapon szabják meg aztán a szén árát. Mitől drukkol az osztrák sógor? A nyugatmagyarországi kérdéssel kapcsolatban Ausztriában a legképtelenebb hirek terjedtek el, amelyek természetesen majdnem egytől-egyig minden alapot nélkülöznek. Igy nem lehet mással megmagyarázni egy magasabbrangu osztrák csendőrtisztviselőnek a napokban tett ama kijelentését sem, hogy az osztrák csendőrség a kiüritetett területet ismételten meg fogja szállni olyan körzetben, „ahonnét Bécsujhelyt könnyű ágyúval már nem Ighet tüz alá venni". (!) Mekkora lehet az a félelem, vagy milyen rossz lelkiismeret lehet az, amely ilyen gondolatra juttatja a sógort minden ok nélkül! Melyik erősebb az ember vagy elefánt? Általában csodálni szokták az elefánt erejét, p^dig a hatalmas állat ereje ugyancsak lecsorbul, ha viszonylatba hozzuk például akár az emberi erővel. Az elefánt ugyanis aránylag sokkal gyengébb az embernél. Pontos mérések alapján kiszámították, hogy ötven ember, akiknek a súlya együttvéve 3400 kilogramm, 3970 kilogrammnyi súlyt képes bizonyos magaslatra felcipelni, szóval 750 kilogrammal többet saját súlyuknál. Egy 5440 kilogrammos elefánt ellenben csak 3970 kilogrammnyi súlyt képes felvonszolni ugyanolyan magaslatra, tehát 147Ö kilogrammal kevesebbet a saját súlyánál..
