Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-16 / 209. szám

6. papa és vidéke 1921 szeptember 15. A trianoni békeszerződés életbelépése. A trianoni békeszerződés megerősítő okiratainak letételéről Párisban 1921 julius 26-án kelt első jegyzőkönyv szerint a trianoni békeszerződést eddig megerősítették egyrészről Magyarország, másrészről a Brit birodalom, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország. Ennélfogva a trianoni békeszerződés — a 864. cikk után következő záró rendelkezések ötödik bekezdése értelmében — egyrészről Magyarország, másrészről a jelen §. előző bekezdésében felsorolt államok között az emiitett első jegyzőkönyv keltének időpontjában, vagyis 1921 julius 26. napján életbelépett. A trianoni békeszerződésben kitűzött összes határidők számításánál ez a nap értendő az életbelépés napja gyanánt. Amennyiben valamely jognyilatkozatban időmeghatározásként a háború befejezéséről vagy a békekötésről van szó, anélkül, hogy annak a napja naptárilag vagy egyéb módon kétséget kizáróan meg lenne állapitva, ezalatt rendszerint 1921 julius 26. napját kell érteni. Ha azonban a jognyilatkozatból vagy más körülményekből az következik, hogy oly állammal való békekötés vagy a háborúnak oly állammal szemben való befejezése irányadó, amely állam a trianoni békeszerződést megerősítő okiratát 1921 julius 26-án a békeszerződés záró rendelkezéseinek megfelelően még nem tette le, e nap helyébe az a nap lép, amelyen a letétéi meg fog történni, vagy amennyiben a letétel elmarad, az a nap, amely napon kezdődő hatállyal a háború ezzel az állammal szemben befejezettnek fog nyilváníttatni. Kecskemét városi tanácsa a keresztény munkásokért. A nagy nemzeti és keresztény fellángolás, mely a kommün bukásával oly elementáris erővel ragadta el az ország népét, sokaknál csak külső frázis maradt és a szavakat nem követte a tett, a komoly elhatározás, mely céltudatos munkával segítené a keresztény eszme megvalósítását. A munkaadóknak igen nagy része, sajnos, ma sem törődik azzal, hogy az ő munkása tisztességes keresztény ember-e és nem tagja-e valamely hazaellenes szövetségnek, mely a közelmúltban annyi tenger sok bajnak volt okozója. Amint az egyesek nem tették meg a becsületes keresztény munkássággal szemben a kötelességüket, hasonlóképpen mulasztást követtek el a közhatóságaink is, sőt sok esetben maga a kormány is, mikor több milliós munkát és megrendeléseket olyan vállalkozóknak és munkásoknak adott, akik ellenségei a keresztény gondolatnak. A szavakon nyargaló, csúfos játéknak szakította végét Kecskemét városának tanácsa, mikor határozatilag kimondotta azt, hogy a város közüzemeiben foglalkoztatott munkások soraiban nem tür meg szociáldemokratát és csak szervezett keresztényszociálista munkásságot akceptál. Ugyancsak szerződésben kötötte ki azt is, hogy a város által épitendő kétemeletes palota felépítésével csak az esetben bizza meg az ottani építőmestert, ha az épületen foglalkoztatott munkások keresztényszocialisták lesznek. Kecskemét példájához nem kell kommentár, az eset maga világosan beszél, hogy ott, ahol a keresztény kurzus nemcsak a gomblyukban ékeskedik, hanem a város intéző köreinek lelkében is kiolthatatlanul ég, ott lehet is komolyan keresztény m^gujhódásról beszélni. Reméljük, hogy Kecskemét példáját követni fogják másutt is és Pápa nem marad az utolsók között.. . A titkár ur karriérje. Az egyik pesti újságban olvassuk a következőket: A kiviteli engedélyek panamájának központjában mint fötettes Esküdt Lajos „miniszteri titkár" áll. Érdekes pályát futott be ez az ember, aki vasúti kezelő altisztből vedlett át mindenható miniszteri magántitkárrá. A jeles ifjú nem több, mint huszonhat esztendős, egyszerű somogyi gazdálkodó fia. Sorsa a fővárosba hozta, itt kezdte meg szélhámos pályáját. Rákospalotán, a Fő-utca 49. számú házban bérelt lakást, amely két egyszerű kis szobából állott. A Károlyi-uralom idején a Rákospalotán levő Wágnerféle magániskolában letette az érettségit és a kommün alatt először mint mérnök, majd mini ügyvéd protegálta jó pénzért a fiozzáfordulókat. Azután bekerült a földmivelésügyi minisztériumba, ahol a miniszter titkára lett. Itt már nem fért a bőrébe. Szobája falára táblát akasztatott ki: Kéretik a dohányzást mellőzni! Ha egy képviselő megfeledkezett magáról és véletlenül rágyújtott, rászólt: — Kérlek . .. talán lennél oly jó, kint dohányozni. A képviselő pedig szaladt kr a folyosóra, hogy a mindenható titkár ur kívánságának eleget tegyen. Esküdt mindenkivel egyformán goromba volt, de legjobban éreztette hatalmát Márközy Ilonka gépirónővel. Ez az urileány, aki hét nyelven ir és beszél, annyit szenvedett Esküdttől, hogy már alig birta ki. Csak az tartotta benne a lelket, hogy már öt minisztert szolgált végig, talán kibírja még a titkár ur szekatúráit is. Egy szép napon megunta Esküdt Lajos a rákospalotai lakást és elhatározta, hogy beköltözik a városba. A közelmúltban megürült a Sziget-utca 57. számú házban több lakás, amelyben a földmivelésügyi minisztérium ideiglenes hivatalos helyiségei voltak. A lakáshivatal persze szó nélkül rekvirált számára egy háromszobás lépcsőházi lakást. A négyes számút. Ekkor a nagy hatalom teljesen fejébe szállt Esküdt Lajosnak. Állandóan századosi uniformisban járt, a drágánál-drágább holmikat vásárolta be, ugy hogy ma a vasúti kezelőből lett miniszteri titkár lakása mintegy másfél milliót reprezentál. Ruházkodásra különben is igen sokat adott, csak legutóbb szállított udvari cipőkészítője egy pár sárga cipőt csekély nyolcezer koronáért. Ebben a cipőben parádézik most a tömlöc egyhangú magányában. Hogyan kell megfizetni a mezőgazdasági ingatlanok vagyon váltságát A mezőgazdasági ingatlanoknak búzamennyiségben megállapított váltsága fizethető 1. készpénzben (búzaárban), 2. záloglevelekkel, 3. földrészlettel, 4. az ingatlanra történő telekkönyvi biztositással. A vagyonváltság fizetésének módját a földbirtokos maga választhatja meg, erről azonban köteles az illetékes pénzügyigazgatóságot 30 nap alatt értesíteni. Ha a tulajdonos készpénzzel akarja kifizetni a váltság összegét, ugy azt 3 egyenlő, évi részletben kell lefizetni az esedékesség napjától (a kivetés kézbesítésétől 30 nap) járó 5 százalék késedelmi kamat kötelezettségével. Az első évi részletet az esedékességtől számított 3 hónap elteltével, a többi két évi részletet pedig mindenkor az illető év végéig kell az illetékes állampénztárhoz befizetni. Ha a vagyonváltságkötelezett birtokos az ingatlana után megállapitolt vagyonváltságot a kivetésről szóló határozat kézbesítésétől számitott 30 nap alatt egész öszszegben, készpénzben kifizeti, a megállapított vagyonváltság 5 százaléka elengedésének kedvezményében részesül. Ha a váltságkötelezett birtokos nem egy összegben, hanem részletekben fizeti meg a vagyonváltságot, akár az esedékes részlet felét készpénz helyett saját jegyzéséből származó, nosztrifikált hadikölcsönkötvényekkel és pénztárjegyekkel is fizetheti, ezen papírokat azonban csak az 1921. évi XXVI. t.-c. rendelkezésének megfelelően csökkentett értékben számolják el az állampénzíárak. Az a váltságkötelezett, akinek terhére kirótt váltságtőke összege nem haladja meg a 20.000 koronát, a váltságtartozás esedékes részletének felét hadikölcsönkötvényeken és pénztárjegyeken kivül saját nevére kiállított pénztár elismervényekkel is fizetheti. Ha a váltságkötelezett ingatlan tulajdonosa záloglevelekkel kívánja a kirótt vagyonváltságot fizetni, ugy a zálogleveleket 30 napon belül be kell szolgáltatni. Azt, hogy mily kamatozású leveleket és milyen árfolyamon fogadhatnak el az állampénztárak, a pénzügyigazgatóság állapítja meg. Az árfolyam azonban a záloglevél névértékénél magasabb nem lehet. Ha az ingatlan tulajdonosa a vagyonváltságot megszabott határidőn belül készpénzzel meg nem fizeti, vagy a zálogleveleket nem szolgáltatja be, köteles tűrni, hogy a vagyonváltság telekkönyvileg biztosittassék. A telekkönyvi hatóság a jelzálogot a pénzügyigazgatóság kérelmére a vagyonváltság le nem rótt összegével felérő búzamennyiségben megállapított törlesztéses (annuitásos) kölcsön erejéig a váltságköteles ingatlanra bejegyzi és azt is feljegyzi, hogy ez a jelzálog az ingatlan minden más terhét megelőzi. A kölcsön 5 százalék kamat és 5 százalék kezelési jutalék alapulvételével 15 év alatt félévenként törlesztendő. A törlesztés elmulasztása esetén 5 százalék késedelmi készpénzkamat jár. A félévi törlesztési részlet összegét a pénzügyigazgatóság búzamennyiségben állapítja meg, mely megállapítás ellen 15 napon belül a közigazgatási bíróhoz — birtokon kivül — panasznak van helye. A vagyonváltságköteles ingatlantulajdonosa a vagyonváltságot földrészlet átengedésével is leróhatja. 1000 kat. holdnál nagyobb földbirtok tulajdonosa köteles azonban a vagyonváltságot földben leróni, ha a földmivelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg erre kötelezi. Házhelyekre szükséges földterület megszerzése végett tekintet nélkül a birtok terjedelmére, bármely birtokos kötelezhető, hogy vagyonváltságot földben rójja le. Azon a cimen, -,gy a föld-