Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-13 / 59. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE f 1921 március 12. fi Huria ÚMfotí a népbiztosok ügyében. Budapest, márc. 12. A halálra­ítélt négy népbiztos védője tudvalevőleg az ítélet kihirdetése után kegyelmi kér­vényt terjesztett elő. Ezután a bünpör iratai a Kúria vádtanácsához kerültek, amely legutóbb tartott ülésében mái­határozatot is hozott. Az iratokat a Kúria most terjesztette föl az igazságügy­miniszterhez, ahonnan legfelsőbb döntés végett a kormányzóhoz terjesztik föl. Nyomában yannak a spanyol miniszterelnök gyilkosának. Madrid, márc. 12. (Havas) Vical­varóban, Madridtól 10 kilométerre egy 15 éves suhancot elfogtak, aki beval­lotta, hogy a szakszervezetek szövetsége elhatározta, hogy Datot meggyilkolják és hogy a választás sorsolás utján rá esett. Minthogy azonban félt a gyil­kosság elkövetésétől, más valakit állí­tottak helyére. A madridi rendőrség vezetője csupán csak annak közlésére szorítkozott, hogy Vicalvaróban a letartóztatás megtörtént és a tetteseket nemsokára letartóztatják. fi magyar külügyminiszter találkozása üasiessel­Budapest, márc. 12. Jól informált helyről vett értesülés szerint dr. Gratz Gusztáv magyar külügyminiszter és dr. Benes cseh külügyminiszter a Lajta melletti Bruckban találkozni fognak. Ezt a találkozást a politikai körökben igen nagyfontosságunak mondják. fi szegiái főrabbi ügye. Budapest, márc. 12. Lőw Immá­nuel dr. szegedi főrabbi ügyének vég­tárgyalása április elején lesz. Nagyatádi kihallgatásra megy. Budapest, márc. 12. Az Est je­lenti : Teljességgel beavatott forrásból arról értesülünk, hogy nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter hétfőn délelőtt kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál. Ezen a kihallgatáson leplezetlenül érvényre juttatja az ö fel­fogását néhány időszerű kérdésben. Huszár beszámolája Sárváron. Budapest, márá. 12. Huszár Ká­roly volt miniszterelnök tegnap délután kerületének székhelyére, Sárvárra utazott, ahol vasárnap beszámolót mond. Poli­tikai körökben nagy érdeklődéssel vár­ják a beszámolót. Huszár részletesen ki fogja fejteni nézetét mindazokról a problémákról, amelyek a közvéleményt foglalkoztatják. fi meneküli egyetemek sorsa. Budapest, márc. 12. Vass József közélelmezési miniszter a menekült egyetemek dolgában legkésőbb április végén vagy május elején fog dönteni. A Kath. Munkásnő­Egyesiilet. Városunk társadalma figyelemmel szemléli még mindig beteg közéletünk, pihegését és tiszteletreméltó igyekezettel néz ama nehéz és sokféle problémák szemébe, melyek kellemetlen féreg gya­nánt rágódnak a szebb tavaszba kö­szöntő törzsön. Mindenki szeretné a nyugodt életet, ki ne akarná kisebbíteni azt a sok bajt és züllést, melyet mind anyagiakban, mint erkölcsiekben a vö­rös esztendő a nyakunkba akasztott. A közös nagy veszedelem ellen min­denki küzd, de nem mindenkinél biztos a jobbulás, a siker. Divide et impera. Igaz ugyan, hogy „a haza mindenek­előtt", de a kisember legjobban ugy szolgálhatja a hont, ha a maga kis körében megteszi a magáét, önönmagát erősiti és képzi, ha berendezi közvetlen környezetét ugy, hogy az egyesülve a milliókkal megtudja adni a köznek, a hazának jellegét, melynek erkölcsi és anyagi minősége az egyénnek szellemi és erkölcsi tulajdonságától függ. Így gondolkodott a pápai Katliolikus Munkásnő-Egyesület vezetősége, midőn két évi szünetelés után ismét életre keltette városunk női munkásságának ezen régóta virágzó egyesületét. Nem félt attól a vádtól, hogy „megint eggyel több egyesület". A differenciálódás min­dig csak a tökéletesedésnek a jele. Mi­kor a ker. szoc. párt és szakszervezetek még mint szokatlan idegenek tilntek fel a szociáldemokraták mellett, a Mun­kásnő-Egyesület már szakszervezeti ala­pon dolgozott, bár ezen elnevezéstől tartózkodott és a németországi kath. munkásnői szervezkedés mintájára fel­sorakozott a vörös démon visszatartá­sára, a politikai érzék, a társadalmi közismeretek s a vallásosság mélyíté­sére, mert érezte, hogy az odaátlevők ellenségek, kik Istennek nevét csak tárgyesetben használják, kiknek haza és becsület nem kedves fogalom, kik­nek a tele fazék minden gondolatuk és vágyuk. Uj életre kelt tehát a Kath. Mun­kásnő-Egyesület s miután nagy anyagi áldozatokkal és Esterházy Jenő gróf anyagi támogatásával állandó helyiséget tudott szereznP, a folyó év február 13-án tartott alakuló közgyűlésén megválasz­totta az uj tisztikart. Fővédnökök Jan­kovits-Bésán grófné és Esterházy Jenő gróf. Diszelnök Rott Nándor megyés­püspök. Elnöknő Mayer Istvánné, al­elnöknö Meiser Józsefné. Főpénztáros Dienes Tiborné Titkár Markhot Angela. Jegyző Vandlích Lujza. Háznagyné Fe­renczy Kálmánná. Pénztáros Wellner Ilus. Egyházi elnök Schlamadinger V. bencés tanár. Az egyesület jelenlegi célja a kath. vallású munkásnőket a vallásos és ha­zafias szellemben nevelni, bennük azt az öntudatot- kifejleszteni, melynek hiá­nya soknak lelki világát katasztrofálisan megrendítette a múltban. Hiszen van­nak, kik valamikor a jobb ügy hívei voltak, most unottan és kedvetlenül járnak-kelnek; ezeknek lelkét letarolta a közelnuilt gyászos uralma, mely go­nosz törekvéseinek ezekben akart kész eszközt magának szerezni. Tehát repa­rálni kell, javítani kell, szellem és ér­deklődés, élet kell ezen lelkekbe, kik­nek fogékony érzésvilága szép és hálás terület, mert a szeretet és a jóakarat itt termékeny talajra talál, mert itt meg­értéssel és bizalommal viseltetnek azok iránt, kik szociális érzékkei és önzetlen, a munkásság ügye iránti lelkesedéssel közelednek feléjük. Három irányban dolgozik az egyesü­let. Neveli a vallásos érzést azáltal, hogy hetenkint egyszer vallásos tételt fejtegetnek, hogy ezáltal közvetlenebbé váljék mindaz, ami világnéztünk meg­erősítésére szükséges, bár templomban az idő JS alkalom szűk volta miatt részletesebb tárgyalás alá nérn kerül­het. Igy pl. Az emberi lélek és annak halhatatlansága, Az áruló Júdás, Krisz­tus Pilátus előtt, A fájdalmak anyja stb. Ismeretterjesztő előadásokkal a tagok értelmi müvelését célozza, népszerű tár­gyalással tudományos ismeretetek kö­zöl, melyeket vetített képek tesznek szemléletesebbé. Ezek eddig a földrajz, az egészségtan, az irredentizmus köré­ből voltak véve s a jövőben a jogi élet, az orvosi tudomány, stb.-ből me­ntik majd anyagaikat. A háziipari tanfolyam, melyhez a leg­szebb reményeket lehet fűzni, részint mellékkeresethez juttat, részint fejleszti az izlést és a gyakorlatiasságot a kézi diszitőmunkák elkészítésében. Jelenleg raffiamunka folyik, melyet kedvező kö­rülmények esetén kosárfonás és sás­fonás követ. Ezeken kivül könyvtár áll az egye­sületi munkásnők rendelkezésére, mely­nek népiratkái, szocioiogiai és beliet­risztikus kötetei szórakozásra, tanulásra és okulásra szolgálnak. Adja Isten, hogy siker koronázza a vezetőség buzgóságát, mellyel szinte apostoli munkát kiván végezni azon munkásnők között, kiket egyik nép­gyülésről a másikra hajtottak s gép­fegyverrel „simogattak", leiknek szivéből a „népboldogitók" ki akartak venni minden nemes és emberies érzést, hogy magasztos eszméktől, ideáloktól kirab­lott lelküket a desperáció, az elkese­redés örvényéhez lökjék. Őszinte szívből kívánjuk, hogy ezen egyletben a mun­kásnők találják meg lelki igényeik ki­elégítését s félretéve minden kislelkü­séget, lépjenek be minél nagyobb szám­mal a tagok sorába, mert ezzel csak azt fogják megmutatni, hogy ők komoly gondolkodású rétegje városunk társa­dalmának, hogy ők a szellemi szépsé­gek iránt is tudnak érdeklődni, hogy ők kezükkel es/.ükkel t egyaránt kivívják a férfiakkal való szellemi és erkölcsi egyenlőséget. (—r) HIREK. Amikor a jegyző és a biró beállnak betörőnek. — És életben maradnak, akik meghaltak,— Az elmúlt hét dereka táján egy nem mindennapi, a részleteiben a bakonyi betyárvilágba, illő betörés hire terjedt el széltében—hosszában Pápán. A hir szerint egy nagygörzsönyi egyedülálló asszony a mult pénteki hetivásáron eladott egy pár ökröt, egy tehenet, több malacot, amelyekért tekintélyes summa verte a kezét. Az asszony a sok pénzt hazavitte és a régi jó szokás szerint az almáriomban rejtette el a fehérnemüek közé. Vasárnap este egy katona állított be hozzá Nagygörzsönybe, aki előadta, hogy az egyik messzebb eső községbe van kiküldve valamilyen ügyben és kérte az asszonyt, hogy jó pénzért adjon neki vacsorát és éjszakai szállást. Az asszony ráállt és a katonának a jó va­csora után az első szobában ágyazolt meg, mig maga a hátsó szobában feküdt le, ahol a bankók voltak eldugva az almáriomban. Éjféltájban nagy zörömbölésre ébredt föl az asszony: a konyha ajtaját dön­gették kívülről. Kapta magát, kiszaladt a konyhába és kikiáltott az udvarra, hogy ki az és mit akar, mire az udvarról valaki elváltoztatott hangon bekiáltotta, hogy nyisson ajtót és adja elő a pénzt, mert máskülönben rátörnek. Az asszony megijedt, beszaladt az első szobába, fölkeltette az alvó katona vendégét és kérte, hogy védje meg a betörők ellen. A katona biztatta, hogy mit se féljen, hiszen itt van a jó Mann­licher fegyvere, majd elbánik a betö­rőkkel. Kioktatta azután, hogy pár ezer koronát husz, ötven és száz koronások­ban szórjon szét a pénzből a konyha földjére az ajtó elé ugy, hogy ha betö­rik az ajtót, mindjárt a szemükbe ötöl­jön a pénz, mert akkor minden egyéb­ről megfeledkezve ráfogják vetni magu­kat a bankókra. Az asszony megfogadta a tanácsot, visszasietett a hátsó szobába, kihozott pár ezer koronát és szétszórta a konyha földjére az ajtó elé, amelyet akkor már erősen feszegettek kívülről a betörők. Éppen hogy psak annyi ideje maradt, hogy vissza tudott ugrani a hátulsó szobába és magára zárta az ajtót, ami­kor a konyhaajtó nagy ropogással bedőlt a sok feszegetésre s a két betörő — mert ketten voltak — a konyhában termett. A katona számitása bevált, mert a két betörő, amint meglátta a bankókat a konyha földjén, megfeledkezve min­denről, rávetette magát a bankókra és miközben szedegette őket, nem vette észre, hogy az első szoba nyitva hagyott ajtójának nyílása mögül rájuk irányzó­dik a katona Mannlicherjének csöve, két durranás és a két betörő holtan terült el a konyha földjén a bankók között. A lövés zajára összeszaladtak a szom­szédból is, leszedték a két agyonlőtt betörőről az álarcokat és nagy megüt­közéssel konstatálták, hogy a két betörő nagyon is ismerős: az egyik a falu jegyzője, a másik pedig a falu birája volt, amire persze nagy lett az elször­nyüködés!.. . Utána jártunk az esetnek és illetékes helyen megtudtuk, hogy az egész rabló­históriából egy árva szó sem igaz. A nagygörzsönyi jegyző és biró élnek és eszük ágában sem volt álarcoson betörni valahova, mert, hála Istennek, mind­egyiknek van mit aprítani a tejbe. Megirtuk ezt a különös rablóhistóriát, mert érdekes dokumentációját látjuk benne annak, hogy még ma is, amikor az újságok révén minden számbajöhető dologról azonnal értesül a közönség, hogyan tarthatja magát egy kitalálás, rémhír napokon át komoly emberek körében is, mig meg nem cáfolják. Hiába, a rémhírterjesztők és az álhir­terjesztők még mindig nem vesztek ki és a közönség van olyan hiszékeny még mindig, hogy fölüljön nekik. És igy keletkeznek a nagygörzsönyi álarcos betörőkről szóló hirek, mig a végén ki nem sül, hogy a nagygörzsönyi bí­rónak és jegyzőnek esze ágában sincs betörőnek beállni s hogy mindazok élnek, akik az álhír szerint meghaltak. — Hunkár Béla főispáni beik­tatása. Veszprém vármegye törvény­hatósági bizottság Hunkár Béla főispánt e hó 16-án taitandó közgyűlésében fogja állásába ünnepélyesen ' beiktatni. A beiktatáson Pápát a városi tanács megbízásából dr. Tenzlinger József polgármester és Uzonyi Kálmán városi tanácsos fogják képviselni. A beiktatáson a szomszédos törvényhatóságok is képviseltetik magukat. — Köszönet. Gróf Esterházy Jenő őméltósága kegyes volt a r. kalh. pol­gári ápoldások számára három öl tűzi­fát ajándékozni és beszállittatni. Ezen kegyes jóságát hálásan köszöni az ápoldások nevében Botka)enő gondnok. — Az Ébredő Magyarok Egyesülete ma, vasárnap délután 4 órakor a főtéri róm. kath. elemi iskolában taggyűlést tart, amely­nek tárgya minden tagot érdeklő fontos közgazdasági kérdés. — A Kath. Leánykör márciusi ünnepélye. A Kath. Leánykör ma délután 6 órakor tartja márciusi ünne­pélyét a bencés főgimnázium díszter­mében a következő műsorral: 1 Lavotta: Magyar ábránd. Játszák: Pataki M., Rédei T , Turner N., zongorán kiséri # * — 2. Kuruc dalok. Énekli saját zongorakísérettel Kummer M. — 3. Ün­nepi beszéd. Mondja Blazovits J. — 4. Farkas L: A vén cigány. Melodráma. Előadja Kohányi L. zongorán kiséri Saád i. — 5. Magyar dalok. Énekli Simon Miklós, a győri főreáliskola igazgatója, zongorán kiséri Nemsics Elekné. — 6. Verses jelenet. Előadja Okolicsányi Duca, az élőképet alakítják: Saád I., Turner N., Pongrácz I., Sütő M., Somogyi L, Hamut I., Darányi R., Raffel C., Puck G., Horváth D., Keményffy A., Jerfly M. — Az estély jövödelme a keresztény sajtó javára megy. Tekintettel a jótékony és fontos célra, felülfizetéseket hálásan fogadunk. Helyárak: I—V. sor 20 K, VI—X. sor 15 K, XÍ-XIV. sor 10 K, állóhely 5 korona. — Közgyűlés. A dohánygyári mun­kások és munkásnők szakszervezete ma, vasárnap délután 3 órakor Szent­ilonai-utca 12. szám alatt évi közgyűlést tart, amelyen a dohánygyár kötelékébe tartozó összes alkalmazottaknak köte J lességük megjelenni. — A „Pápai Női Mária-kong­regácló" által rendezett lelkigyakorlatok f. hó 17-én, csütörtökön veszik kez­detüket Iványi Árpád rátóti prépost ve­zetésével. A lelkigyakorlatok sorrendje: csütörtökön reggel 8 órára gyülekezünk az Irgalmas Nővérek intézeti kápolnájá­ban, ahol először szentmise, azután szentbeszéd következik. Délután 3 órakor a második és 5 órakor a harmadik el­mélkedés az intézet tornatermében. A sorrend 18-án és 19-én is ugyanaz és virágvasárnap lesz a közös szent áldozás, — A kongreganisták a meghívásokat személyesen végzik, de amennyiben névsorunkból akaratlanul is kimaradtak volna egyesek, ez uton vegyék a kong­regáció szives hivó szavát. — Az adógabonát és adőtengerit helyettesítő váltság elengedésének eljárását szabályozza a közélelmezési miniszter egy mai rendelete. Ha a ter­melő az adógabonát beszolgáltatni nein tudja és a métermázsánkénti 2000 ko­rona megváltási összeg lefizetése is a gazdálkodást megbénító terhet jelentene, annak egészben, vagy részben való el­engedését lehet kérelmezni. Száz ka­tasztrális holdnál kisebb kiterjedésű gazdaságok a váltság megfizetésére kötelező határozat ellen a főszolgabí­róhoz, onnan pedig a törvényhatóság első tisztviselőjéhez 15—15 napon belül föllebbezhetnek. Nagyobb gazdaságok­nál az első fok a törvényhatóság első lisztviselője, végérvényesen pediga

Next

/
Oldalképek
Tartalom