Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-09-09 / 204. szám

Tizenhatodik évfolyam 193. szán: Szombat Pápa, 1921 augusztus 27. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak: Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Felelős szerkesztő: HORVÁTH JÓZSEF A Földmunkás-Szövetség nagygyűlése Határozati javaslat — A A csütörtökön lezajlott földmunkásgyülés, ott a Ker. Munkásegyesület Szentilonaiutcai helyiségében, élénk bizonyítéka volt annak a nagy elégedetlenségnek, mely tnár régóta emészli derék földmunkásaink szivétlelkét. Ökölbeszorult kézzel hallgatták végig a pesti szónokokat, akik leplezetlen szavakkal tárták eléjük a kegyetlen valóságot. Megértették a föld egyszerű gyermekei, hogy reájuk nem gondol senki, ők teljesen ki vannak szolgáltatva egy lehetetlen kormányzat minden szeszélyének, belátták, hogy önőnmagukban kell megtalálni a segítséget, az erőt, hogy jogaikat megvédjék. A sorsukat mindig a legnagyobb odaadással viselő földmunkás napszámosok végre öntudatra ébredtek, felvetették a kérdést, jogaikat respektálni, vagy beéri továbbra is a jelszavakkal, a csizmaszárveregeiéssel? Elég volt ások mézes-mázos Ígéretekből, a sok kisgazdapolitikából, a csűrés-csavarásból, a földhöz ragadt, más rögét gyúró paraszt végre tisztán akar látni. Szeretné már tudni, mi minden istencsodája pottyan az ölébe abból az egekig magasztalt földbirtokreformból. Tudni akarja, mért nullázták ki az ellátatlanok névsorából akkor, amidőn a nyár folyamán nem volt módjában megkeresni a téli betevő falatot. A gyűlést délután fél négy órakor nyitotta meg Szalay Lajos a pápai ker. szoc. szakszervezetek kerületi titkára. Utána Kiss Gyula a Földmunkások Szövetségének titkára emelkedett szólásra. Kemény szavakkal ostorozta a földbirtokreformmot, melyhez a földmunkások akkora reményeket fűztek és végeredményben kisül, hogy ép őket csapták be vele legjobban. Megcsinálták — úgymond — a szabadforgalmat, a gabonát a termelők olyan árakért adják, amilyenekért nekik tetszik, de ugyanakkor maximálják a földmunkások napibérét. — Nem vagyunk kommunisták, mi nem csak munkabért, de munkát is akarunk; követeljük azonban, hogy szűnjön meg az a lehetetlen állapot, mely nem engedi meg a munkaadónak sem, hogy a rendelet által kiszabott bérnél magasabbat adjon. A földmunkásokat nem vették fel az ellátatlanok névsorában, mintha bizony minden napszámos arató munkát is végezhetett volna. Annyira tűrhetetlen a földmunkások helyzete, hogy bűnös nemtörődömség volna, ha jámboran belenyugodnánk sorsunkba Tennünk kell, boldogulásunk követeli, hogy válvetve lépjünk fel a mulasztásokkal szemben. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Szövetség programmja Csiky József a Földmunkás Szövetség főtitkára adta elő egyszerű, de annál lélekbe markolóbb szavakkal a szervezkedés fontosságát és célját. A kormány mindazon sérelmes mulasztásokat, amelyek eddig a nincs,telen földmunkásokat érték, kell hogy utólagosan jóvátegye. Olyan földbirtokreformot követelünk, amely elsősorban a nincsteleneket elégítse ki és olyan közélelmezést, mely az arra legjobban rászorulóknak ad kenyeret. A földmunkásokat fizetik a legmostohában, mert a földetturó napszámost nem tartja össze semmiféle szervezet. Pedig a szervezetben az erő. A Földmunkás Szövetségnek épp az a célja, hogy a szervezetlen földmives napszámosokat egy táborba hozza és a nekjk.JriÍ

á

rÉJ^Tu7etkező határozati javaslatot: 1. A Keresztényszociálista Földmunkások és Földmivesek Országos Szövetsége a m. kir. Közélelmezési Miniszternek 33500—1921. K. É. M. sz. rendeletét a mezőgazdasági munkásokra nézve sérelmesnek tartja s annak oly irányú módosítását kéri, hogy az 1921—22-iki gazdasági liszttel ellátandók kataszterébe az aratási idény alatt munka nélkül maradt s az ellátásra bebizonyithatólag rászoruló földmunkások is vétessenek be. 2. A Szövetség megértéssel viseltetik a m. kir. kormány ama törekvése iránt, mely az országszerte helyreálló rendre és konszolidációra való tekintettel a lisztellátás terén is a szabadforgalmat szorgalmazza: azonban az a felfogása, hogy ez a törekvés csak addig érvényesülhet, ameddig egyik, vagy másik társadalmi osztály létérdekét nem veszélyezteti. 3. Bizonyára ez a belátás érlelte meg a m. kir. Közélelmezési Miniszter Urban azt a gondolatot, hogy a rendelet merevségéből engedve bizonyos társadalmi kategóriákkal kivételt tegyen s azoknak hatósági lisztellátás alakjában — a kialakuló viszonyoknak megfelelően — továbbra is támogatást nyújtson. 4. E támogatás szempontjából számításba jött a többek között az ipari munkásság is; a mezőgazdasági munkásság azonban teljesen kihagyatott a hatósági liszttel ellátandók kataszteréből. 5. A Szövetség azt még némileg megértené, ha a közélelmezési miniszter a rendelet kiadásánál a teljes Szerkesztőség: Török Bálint u. 1. (Telefon: 11.) Kiadóhivatal: Fö-tér 12. (Telefon: 61. sz.) aratórészért dolgozó és munkaalkalmat élvező földmunkásokra nem lett volna tekintettel, mert ezeknek — ha másuk nem — a kenyerük ugy, ahogy biztosítva van. Azt azonban, hogy az aratási idény alatt munkanélkül maradt, vagy egyéb okból keresetképtelen földmunkásokra nem volt tekintettel — érthetetlennek tartja. A Szövetséghez beérkezett jelentések szerint az 1921. gazdasági évben a földmunkásoknak majdnem a 25 százaléka maradt aratási munka nélkül. Ezeknek egyrésze később sem tudott munkához jutni s igy már most is éhezik és tengődik — másrésze pedig oly rosszul dijazott munkaalkalmat kapott, hogy abból a mai magas árviszonyok mellett, szabadforgalom utján kenyeret lehetetlen beszerezni. Ha az ipari munkásság, melynek átlagos napikeresete 90 kn_ Kerocziíicnyeoen, részesüljön a földmunkás is, melynek átlagos napikeresete alig 60 korona. 6. A Szövetségnek az a meggyőződése, hogy a m. kir. kormány mindent megtesz a szociális igazságon alapuló rend és béke fönntartására s a Szövetség, ama kérelmét, hogy a hatósági liszttel ellátandók kataszterébe legalább az aratási idény alatt munkanélkül maradt és az ellátásra bebizonyithatólag rászoruló földmunkások is vétessenek föl, méltányos elbírálásba fogja részesíteni. A gyűlés a határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta. A szónok ezután a Szövetség programmját ismertette: — Akinek nincs háza, nincsen hazája. Hogy hazánk legyen követeljük, hogy adják meg a lehetőséget arra is, hogy házunk legyen. — Követeljük a progresszív adózási rendszert, a munkabér és munkaidő kérdésének méltányos rendezését, munkaalkalmak biztosítását, a munkásbiztositást a panaszbiróságot és a földmunkás kamarát, a rokkantak és hadiözvegyek felkarolását, a népnevelés intenzivebbé tételét, a közegészségügy rendezését, a szövetkezetek felállítását és végül a keresztény és szociális Magyarországot. Szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadta a gyűlés a Földmives Szövetség programmját. A főtitkár végül rámutatott mégegyszer a szervezkedés szükségességére és kérte a megjelent tagokat, hogy ismerőseik körében hassanak oda, hogy minél többen tömörüljenek a Földmunkás Szövetség zászlaja alá. Mi — úgymond — nem hivunk senkit, csak annyit állapítunk meg, hogy a nincstelen,