Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-03-12 / 58. szám

2. PÁPA ÉS VIDÉKE f 1921 március 12. Vihar a nemzetgyűlésben a debreczeni botrány miatt. — Milotay I. kritikája Balthazárékról. — Budapest, márc. 11. A nemzet­gyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Rakovszky elnök. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslat sürgősségében el­határozta a nemzetgyűlés, hogy holnap­tól kezdve nyolc órás üléseket tart. Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi mi­niszter válaszolt ezután Useliy Ferenc interpellációjára. A sörbojkott és a sörkartell föloszlatása ügyében értekez­letre hivta meg a sörgyárosokat és vendéglősöket. Amint a tárgyalások befejeződnek, részletes jelentést fog lenni a tárgyalás eredményéről. Utánna a napirend szerint az állami és társadalmi rend hatályosabb védel­méről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőnek Rassay Károly szólalt föl a javaslathoz. Ez a javaslat — mondotta — közel háromnegyed év óta feküdt a Ház irományai között. Konstatálja, hogy ez idő alatt megtelelő állami és társadalmi rend volt. Hogy a kormány ezt a törvényjavaslatot most sürgősen elővette, erre a nyomdász­sztrájk adott okot. Nincs összeköttetés­ben a szociáldemokratákkal, de lelki összeköttetésben van a munkássággal. A nyomdássztrájknak nem volt semmi­féle politikai tendenciája, ez tisztára bérharc volt. Az állam és társadalom békés rendjét leginkább szociális politi­kával lehel biztosítani. Ezután jogi szem­pontból világította meg a javaslat egyes részleteit. A nemzetgyűlés szuverénitása ellen sok oldalról támadás történt. Némely oldalról kétségbe vonták még a nemzet­gyűlés jogosultságát is. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatra semmi szükség sincs. A javaslat bizonyos közszabad­ságok és a nemzetgyűlés ellen irányul. Ezután részletesen toglalkozik a javas­lat egyes rendelkezéseivel és beszéde végén indítványozza, hogy a javaslatot újból való letárgyalás és átdolgozás végett adják ki a nemzetgyűlés igaz­ságügyi bizottságának. Ezután Túri Béla szólalt föl. Azért fogadja el a javaslatot, mivel biztosítja a közszabadságokat. Visszautasítja azt az állítást, hogy ez a törvényjavaslat a közszabadságok lábbaltiprása. A javas­latnak semmiféle boszuló, megtorló jellege nincsen. Ez preventív intézkedés. A javaslatot elfogadja általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. Rakovszky István elnök ezután fel­olvasta Vasvármegyének a nemzet­gyűléshez intézett feliratát, hogy a nem­zetgyűlés a kicsinyes torzsalkodások helyett lépjen az alkotó munka terére és Debrecen város feliratát, hogy a nemzetgyűlés március 15.-ét nemzeti ünneppé avassa fel. — Ezután jelen­tette, hogy Kovács J. István és Milotay István sürgős interpelláció elmondására kértek és kaptak engedélyt. Ezután nspirendi javaslatot tett, javasolta, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hol­nap tartsa délelőtt tiztől kettőig és délután négytől nyolcig. Ezután Kovács J. István terjesztette elő sürgős interpellációját. A debreceni eseményeket hozza a nemzetgyűlés elé higgadtsággal és szeretettel. A templom­avatás és a presbiterek értekezlete po­litikától mentesen folyt le. Ismerteti a közebéd hangulatát és az Országos Református Lelkészegyesület ülése fel­oszlatásának történetét. Amikor arról beszélt, hogy a rendőrség hogyan osz­latta föl a lelkészegyesület gyűlését, egyes képviselők közbekiáltanak: Hal­latlan gyalázat! — Nagyfokú tapintat­lanság volt a rendőrség részéről, hogy a lelkészegyesület gyűlésén egyenruhás rendőrök jelentek meg. A kálvinistákat rendkivül fájdalmasan érintette a rendőrség eljárása, mivel éppen a feloszlatott gyűlésen jelentette ki a csehek által megszállott Komárom egyik jelen levő lelkésze, hogy a cseh hatóságok sokkal több jóindulattal vi­seltetnek a papok ülései iránt, mmt Debrecenben. — Erre a kijelentésre óriási tiltakozás tört ki. A keresztény párti képviselők felugráltak és a pado­kat verve kiáltják Kovács felé: Ezt már nem lehet tűrni! Hallatlan gyalázatI Az elnök nem tudta helyreállítani a rendet, ezért felfüggesztette az ülést, mire a kisgazdapárt lelkesen megélje­nezte Kovácsot. Öt perc szünet után Kovács J. István folytatta beszédét: Egész rendszert lát abban, ahogy a debreceni református­ságot üldözik. Ilyen üldözésként említi fel a templomhangverseny betiltását; szándékosságot lát abban is, hogy a debreceni ünnepségre menetkor a kép­viselők vonata 4 órával, a miniszterek vonata fél órával késett A minisztereket senki sem várta a pályaudvaron. — Interpellációja végén kérdezi a belügy­minisztert, hajlandó-e a közhangulat nyugodtsága érdekében a debreceni rendőrfőkapitányt és Hubert főispánt áthelyezni. Utánna Milotay István terjesztette elő interpellációját Kovács j. István, inter­pellációjában ugy emlékezett meg lap­jában, a Magyarság­ban a debreceni ese­ményekről megjelent tudósításról, mintha az nem fedné mindenben a valóságot. Rassay közbekiált: Objektw volt? Milotay visszavág: Objektivitást nem tanulok sem Rassaytól, sem mástól. — Kijelenti, hogy mindazt, ami lapjában a debreceni eseményekről megjelent, fönntartja. Tiltakozik az ellen a törek­vés ellen, amely a reformátusságot poli­tikai célokra akarja kihasználni. Öröin­mmel vette tudomásul, hogy Kovács J. István szakított Balthazárékkal. Ha előbb megtette volna ezt, iiern jutottunk volna oda, ahol most vagyunk.. Jóakaratot és jó­hiszeműséget bulthazárékról föltenni nem lehet. A rendőrség eljárását tapintat­lanságnak tartja, bár ott joga volt meg­jelenni. A lelkészegyesület föloszlatása elhamarkodott dolog volt, erre nem volt semmi szükség. Interpellációjában azt kérdi a belügyminisztertől, hajlandó-e a debreceni események ügyében szi­gorú vizsgalatot megindítani? Tomcsanyi V.Pál igazságügy miniszter, mint ideiglenes belügyminiszter vála­szában kijelenti, hogy a kormány a legszigorúbb vizsgálatot fogja sürgősen elrendelni, végleges választ az inter­pellációkra csak a vizsgálat eredményé­nek ismerete után fog adni. Az ülés 4 órakor ért véget. HÍREK. Csehszlovákia — cseh megvilágításban. Kezünkbe jutott a „Komáromi Lapod­nak egyik legutolsó száma. Ez az újság, mely a magyarság érdekeinek leghivebb szószólója a cseh megszállott területen, közli a „Narodni Listy" alapján dr. Herben cseh politikus cikkét. A lap semmiféle kommentárt nem füz a cikk­hez. Mi sem tesszük, mert mindennél ékesebben beszél: „Aki egy évig nem volt a mi köztár­saságunkban, — irja Herben dr. — s 1920. év végén ide visszatért, nem titkolhatta el meglepetését. Valami nincs itt rendjén, kiérezni abból, amit a kép­viselők és szenátorok a parlamentben előadnak, amiről a vendéglőkben és kávéházakban beszélnek, amit a prágai és vidéki lapok irnak, amiről az em­berek találkozásukkor sugdolóznak. Egy idegen éppenséggel azt gondolhatna, hogy mi a pokol tornácában élünk. Bizonyos tűzfészkekben mérges gázokat gyártanak s földalatti csövekben vezetik a nyilvánosságra. Mi mindnyájan bele­heljük ezeket s ezek lassankint meg­mérgeznek bennünket. Csak elenyésző csekély számú ember van, aki gáz­maszkot használ. Ezer meg ezer ember­től hallottam a háború alatt: „Szivesen odaadom utolsó ingemet, ha a nemzet felszabadul, sőt kész vagyok utolsó lábravalómat is levetni." Nos, a felsza­badítás elkövetkezett, a szabadság itt van! De az emberek sem az ingüket nem akarják odaadni, sem a lábravaló­jukat levetni, sőt még törvényes köte­lezettségeiket sem teljesitik. A köztár­saság csupa jogtalanságból, igazság­talanságból, protekcióból és korrup­cióból áll. Legjobb szeretnék magam részéről vizbe ugorni. Az ember nem hall mást, csak panaszokat, viszásságokat és re­ménytelenséget. Igy aztán a légkör meginérgeződik. Vannak valóban a mi hivatalainkban alakok, akik nem tudnak különbséget tenni az uralkodás és kinzás fogaima közt. Aki egy felelőshiva­talban nem ért egyébhez, mint alá­rendeltjeit kinozni és egykori ellensé­gein bosszút állni, az nem ur, hanem oiyan rabszolga, aki idő előtt szabadult fel. A csehek a köztársaságban mindig hajlandók voitak inkább az elkesere­désre, mint a politikai események tu­dományos tanulmányozására bizni ma­gukat. A cseheknek régi módszerei, hogy inkább az izgatásra és lelkese­désre bizzák magukat, befészkelték magukat a köztársaságba is. Még min­dig akadnak nagy számban olyan em­berek, akik azt biszik, hogy jó intéz­mények felállítása s a közigazgatás nagyon könnyű dolog és olyan gyerek­játékmegteremteni, akárcsak egy bazárt, vagy egy műkedvelő szinházat ala­pítani. A kuruzslók az orvostudomány ellenére sem haltak ki. Az intelligencia közt egész sereg kuruzsló van közöttünk, az a fajta éli világát, amely akkor szájaskodik, amidőn mások elégedet­lenek és valami uj világ kezd kristá­lyosodni. A szabadság meghozta ne­künk a nyilvános beszéd szabadságát, az ilyfajta emberek számára azonban a nyilvános beszéd szabadsága azt jelenti, hogy kifejezhetik nemtetszésüket és üres fecsegésüket. Ez a mérgezett levegő terjed ki az egész köztársaságra és elfojt mindent, aminek nőnie kellene." — A keresztényszocialisták és az ébredők márciusi ünnepe. A pápai keresztényszociálista párt és szak­szervezetek és az ébredő magyarok együttesen, impozáns keretek között fogják megünnepelni a magyar szabad­ság ünnepének, március idusának év­fordulóját. A két testület tagjai március 15 én, kedden délelőtt 11 órakor gyü­lekeznek a Fő-téren, ahonnan a tanitó­képzö-intézet zenekarával fölvonulnak a Honvéd-szoborhoz. Itt a tanitóképző­intézet zenekara eljátsza a Himnuszt, majd Szűcs Dezső nemzetgyűlési kép­viselő mond ünnepi beszédet. Az ün­nepélyt a Szózat eléneklése zárja be. — A Kath. Leánykör ma délután 6 órakor a főgimnázium dísztermében összejövetelt tart, amelyen az oberam­mergaui passiójátékról vetitett képek­kel kisért előadás lesz. — A Leáuykör vasárnap délután 6 órakor 1848. márc. 15-ének emlékére hazafias ünnepélyt tart, amelynek műsorát vasárnapi szá­munkban közöljük. Az estélyre a je­gyeket a pénztárnál árusitják. — A ref. leónyegylet hazafias ünnepélye. A ref. leányegyesület már­cius 15-ének megünneplésére szombaton délután hazafias összejövetelt tart az ev. egyház tanácstermében. Az össze­jövetelen megjelentektől szeretetadomá­nyokat kér a vezetőség. Műsor: 1. Gáty: Irredenta dalok. Énekli az egyleti ének­kar. 2. Beszédet mond Mesterházy L. ev. lelkész. 3. Magyar nóták. Fuvolán előadja Gáty Miklós. 4. Hazaáruló. Szinmű 1 felvonásban. Irta Erdély Z. Szereplök: Mayer Iduska, Kovács E., Parais Á., Rezenka J., Tóth K., Lázár F., Bódás J. 5. Molnár: írom ezt a levelemet. Murgács: Négy folyó, hármas bérc. Énekli Gatt Margit zongoratanárnő, zongorán kiséri dr. Hermann László. 6. Trianon óráján. Irta Molnár Gergely. Előadják: Csekey Jolán, Szabó 111,"Né­meth Margit, Szlamka Irma, Hochschor­ner Lujzi, Egbert Rózsi, Hermann Annus, Schneider Ella, Tóth K., Rezenka J., Kovács E., Szendy P., Parais Á., Bödecs K., Dömjén K., Bódáí J. — Közgyűlés. A dohánygyári mun­kások és munkásnők szakszervezete f. hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor Szentilonai-utca 12. szám alatt évi köz­gyűlést tart, amelyen a dohánygyár kötelékébe tartozó összes alkalmazottak­nak kötelességük megjelenni. Az egész ország dolgozó népének érdeke paran­csolja azt, hogy minden becsületes ke­resztény magyar munkás és munkásnő maga és családja jövőjének biztosítására, a sárbatiport Haza segítségére egységes szervezetekbe tömörüljön, amelyből a pápai dohánygyári munkásoknak és munkásnőknek sein szabad hiányozni. Nemcsak a munkásszolidaritás teszi ma kötelezővé, hogy minden dolgozó szer­vezve legyen, hanem maga a kenyéradó állam is elvárja minden egyes alkal­mazottjától, hogy minden egyes mun­kása és alkalmazottja is szolgálja azt a célt, amely a keresztény magyar nép boldogulását elősegíti. Ellenségnek és kétszinü vörös viperáknak az állam nem adhat kenyeret, sőt oda kell hatnia, hogy az ilyenektől meglisztitsa a be­csületes munkások sorait. Hihetőleg a dohánygyár munkásai között nem akad olyan, ki önmagának, munkástársainak és a hazafias keresztény eszméken álló kormányzatnak ellensége volna, azért teljes számban fognak résztvenni a köz­gyűlésen és a szakszervezet életében. —A kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselők keresztényszociá­lista helyi csoportja folyó hó 13-án, vasárnap délelőtt 10 órakor a keresztény Munkásegyesület helyiségében (Szent­ilonai-utca 12.) rendes évi közgyűlést tart, melyre a csoport tagjait meghivja az elnökség. — Hatósági burgonya eladás. A keresztény fogyasztási szövetkezetben hatósági burgonya kapható kg.-ként 3 korona 10 filléres árban. Kiadó: Ker. Nemzeti Nyomdaválialat. Laptulajdonos: a Pápai Ker. Szoc. Párt. Meghívó. A „Homokbödögei Keresztény Hitelszövetkezet" az 1921. év március 20-dn délután tartja az 1920. évi zár­számadó rendes közgyűlését, melyre a tagok tisztelettel meghivarnak. Ha a közgülés a tagok csekély száma miatt határozatképtelen lenne, ugy a közgyűlés 1921 március 28-án fog meg­tartatni, mely tekintet nélkül a tagok számára, határozatképes lesz. Tárgy: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése. 2. A számadások átvizsgálása. 3. A mérleg megállapítása. 4. Határozat a nyereség hovafordításáról. 5. Az idejében beadott indítványok tár­gyalása. A számadások a szövetkezet üzlet­helyiségében közszemlére ki vannak téve, az érdeklődők átvizsgálhatják. Homokbödöge, 1921 március 12-én. Az igazgatóság. Régi levelezéseket, pénzeket, bélyegeket, gyűjteményeket magas áron veszünk. SZÉKELY GY. I TÁRSA BANH1R0QA Budapest, VII., Nagydiófa-utca 3. BÉLYEG OSZTÁLY. Baross Szövetség tagja! Keresztény cég! Prascheh Testvérek reszelővágók Győr; Sziget, Gyár-utca 50. Újravágott RESZELÖK és | cipész-RÁSPOLYOK raktára, j

Next

/
Oldalképek
Tartalom