Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)
1921-08-27 / 193. szám
2 PÁPA ÉS VIDÉKE 1921 augusztus 27. H fzerh trénwáifosáf Sándor szepísmbgrberi foglalja a trónt Graz, aug. 26. Belgrádi jelentés szerint Belgrádban szeptember hó első napjaira várják Sándor király visszatértét. Zágráb, aug. 26. A horvátszlovén királyi tartományi kormány a Zágráb szab. kir. város képviseletét feloszlatta, minthogy megakadályozta, hogy a képviselet Péter király temetésen résztvegyen. Bécs, aug. 26. Hamburgból jelentik: A hamburgi szenátus ugy határozott, hogy nem adja ki Csernyák magyar századost, akit a magyar kormány kérésére augusztus 1-én Hamburgban letartóztatott azon a címen, hogy résztvett Tisza gróf meggyilkolásában. A szenátus határozatát avval okolta meg, hogy a magyar kormány maga sem vonja kétségbe Csernyák százados alibi-bizonyítékainak helyességét és csupán azt állítja, hogy tudott a gyilkosságról. Csernyákot nyomban szabadonbocsátották. ümmm ás kurzusok Qebrecißben. Budapest, aug. 26. Debrecenben az országos református tanáregyesület Dóczi Imre tankerületi főigazgató elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az igazgatóság javaslatainak elfogadása után elhatározták, hogy a vallásos nevelés ápolására a közgyűlések alkalmával ezentúl valláspedagógiai előadásokat és kurzusokat tartanak. Veres István a tanítóképzés reformjáról tett indítványt, a hatásos képzés tervezetének elfogadásával. Dato spanyol miniszíenlnOH Madrid, aug, 26. Dato miniszterelnök meggyilkolása ügyében a vizsgálatot befejezték. Az öt vádlott közül csak Pedro Mateu Cusaido van a hatóságok kezén, a négy másikat nem lehetett kikutatni. Bünrészesség miatt hét, bűnpártolás miatt 10 vádlott van, közöttük az eibari rendőrfőnök. fi tuhuriDínvhiinv e !SB. Budapest, aug. 26. A földmivelésügyi miniszter a takarmányhiány enyhítése céljából valamennyi vármegyéhez körlevelet intézett, amelyben meghagyja, hogy a vármegyei hatóságok az erdőbirtokosoknak rendkívüli legeltetési engedélyre irányuló kérelmeit azonnal intézzék el. Továbbá megengedi a miniszter, hogy a beerdősitett vágásterületek, erdőszélek fütermését takarmányozás céljából a gazdák felhasználhassák. Meyyysnhórman pusztultak el az ani Berlin, aug. 26, Az angliai léghajókatasztrófáról azt jelentik, hogy negyvenhárom emberélet esett áldozatul. Maitland angol tábornok is odaveszett. A világ legnagyoab léghajójának személyzete közt tizennyolc amerikai tengerészeti képviselő is volt. 9 feliidéhi jogpárt megalakulása. Kassa, aug. 26. A cseh hatóságok tudomásul vették a felvidéki jogpárt megalakulását és megadták az engedélyt a szervezkedéshez. A mozgalom irányitói Kassán megbeszélést tartottak, amelyen Abauj-Torna, Gömör, Nógrád és Zemplén vármegyék voltak képviselve. A szervezőbizottság elnökéül Szalay László volt államtitkárt, Kassa város volt főispánját választották meg. A párt alakuló ülését szeptember 18-án tartja meg Kassán. A Felvidék minden-vidékéről beérkező csatlakozásból arra lehet következtetni, hogy különösen a kispolgári osztály és az intelligencia köréből fog a párt tagjainak nagyobb része kikerülni. Az uj párt keretein belül sok régi iskolázott magyar fog a szervezkedésnél a párt egyéb munkálatai- j ban résztvenni. UL I LL I.MML -A »JILRJI-,— Emelkedőben a gabona ára, A pénteki hetivásárra a gazdálkodók ismét annyi gabonát hoztak fel, hogy a jámbor pápai laikus munkás és tisztviselő közönség meglepetésében összecsapta a kezét: — Mennyi kenyérnek való! Hiába, a szabadforgalom mégis leszorítja az árakat! Többen mindjárt szerencsét is próbáltak, de rettenetesen csalódtak, mert a buza ismét 1400, a rozs 1100, a zab 1270, az árpa 1400 koronáért ment. Szóval az árak ismét emelkedtek . . . Csodálatra méltó jelenség, mennyire tájékozódtak gazdálkodóink a világpiaci árakkal 1 Beszélgetést folytattunk az egyik gazdával, aki a szekér tetején pipázgatva mondta el a kővetkezőket: — A magyar buza meg a legolcsóbb. Ha nem tetszik vegyék meg az amerikai búzát, amely 2000 korona . . . Nem csak Magyarországon, de az egész világon a gabona ára mindenhol emelkedő irányzatot vett. Mi sem maradhatunk hátrább, különösen akkor, amidőn a vagyonváltság óriási terheket rak a vállainkra. Miből csináljunk pénzt? A tavasziakai tönkretette a szárazság, egyedül a gabona áll rendelkezésünkre költségeink fedezésében. Alig fejezte be az atyafi mondókáját megjelent a szekér mellett egy kereskedő: — Mennyiért adja a búzát? — 1400-ért . . . — Tessék a foglaló. A kereskedő fizetett, bácsink megelégedetten csapott a lovak közé, egy kopott ruhás íintanyaló és jó magam szomorúan néztünk a keményre tömött zsákokkal rakott szebér után, majd szomorúan különböző irányban köszönés nélkül elváltunk egymástól . . . A hetipiac feitünően éiénk képet mutatott, a gabonát kivéve az árak nem emelkedtek. Sem a zöldségfélék, sem a baromfipiacon nem tapasztaltunk változást az árakban. A déli órákban hirtelen jött zápor a vásárt teljesen elmosta. A vihar multával azonban ismét megélénkült a főtér és mintha mi sem történt volna újra megindult a vásár. Ismét üzérkednek a zsidók Rugd ki a zsidót az ajtón, bemászik az ablakon — mondja a találó közmondás. Mi tovább tűrhetjük ezt helyi viszonyainkra vonatkoztatva : Kergesd el ugyancsak azt a íajbeüt a 9 óra előtti gabonapiacról akár szóval, akár furkósbottal, nem retirál meg teljesen, hanem mégis kijátsza a rendeletet, legfeljebb nem a Fő-téren, hanem a város külső részeiben szedi össze a gabonát. — Alig volt az elmúlt hetekben hetivásár, hogy e boszaníó dolgot fel ne emiitettük volna. •Hatósági rendelet folytán ugyanis a gabonapiacon 9 óra előtt gabona-ügynököknek, viszonteladóknak gabonát venni nem szabad. Mikor azonban erre a rendeletre a mi derék „magyarjaink" fittyet hánytak és tovább is megjelentek a piacon, hogy az alkalmat felhasználva, lefoglalják a gabonát, akkor az ébredők vették kezükbe a dolgot s 9 óra előtt könyörtelenül elzavarták az oda nem való elemet. Azóta nem is a főtéri piacon, hanem a vámoknál s általában a város külső padjain várják a beérkező kocsikat s ott veszik össze a gabonát. Ugy látszik, semmi módon sem iehet tehát kifogni a derék társaságon. Tudomásunk szerint a rendelet a szegényebb néposztály érdekeit lenne hivatva védeni, de hát minek a törvényes intézkedés, minek a hatósági rendelet, ha az csak a papíron marad? Kérdjük, nem lehetne ezt a rendeletet a gyakorlati életbe belevinni? Nem lehetne hathatósan közbejárni, hogy a rendelet alapos kivitelével a nem üzérkedéssel foglalkozószegény osztály is vásárolhasson a még fel nem srófolt gabonából ? Szeretnénk, ha mindezt simábban kivinnék, különben csak a már uton-utfélen található elégületlenséget fokozzák, amit éppen a szóbanforgó gabonavásárlás idéz elő. Miért drága a gyümölcs? A napokban beszámoltunk a kecskeméti gyümölcs árakról. A közönség csodálkozva látta, hogy a hosszú szilva Kecskeméten csak 5—6 koronába kerül kilónként, mig Pápán 16—24 koronát kell érte fizetni. A nagy diferencia oka a következő: A mai Magyarországon működő gyümölcs nagykereskedők kivétel nélkül niind zsidó tőkések, nem ismerik a szociális szellemet az üzleti életben. Erdekük, hogy az első és a legnagyobb haszon az övék legyen. Ha Kecskeméten az őszi szilva 5—6 korona, ezt a budapesti angroszszista 16 koronáért adja tovább a viszontelárusitónak. Nem csoaa tehát, ha Pápán már az 5—6 koronás csemege 24 koronába kerül, mert bizony a kiskereskedőnek is élni kell, Legjobb volna, ha a kormány maga nyúlna bele a gyümölcs nagykereskedők iizelmeibe, — lévén a gyümölcs közszükségleti cikk és az egész orrzágbaa teljesen zsidó kézben.
