Pápa és Vidéke, 16. évfolyam 1-222. sz. (1921)

1921-08-26 / 192. szám

Tizenhatodik évfolyam 192. szám Péntek / Pápa, 1921 augusztus 26. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. Kartellek. Kartellnek nevezik a nagytőke egyesü­lését, mikor a gyárosok, nagyvállalkozók, vagy nagybankok egyezményt kötnek a piaci területek felosztására, az árak megállapítá­sára, vagy a termelésnek maguk között való korlátozására. A trösztök is ebbe a hírtárba tartoznak, mert szintén a hatalmas tőkék tár­sulását jelentik a sokszor védtelen fogyasz­tókkal és termelőkkel szemben. A magyar napi sajtót már hetek óta bejárta az a hir, hogy a gabona szabad for­galmának visszaállításával a nagymalmok trösztöt alakítanak. Akik tudják, hogy a nagy­malmok mögött vannak hatalmas pénzinté­zeteink, az egyúttal tisztában van azzal is, minő erőt rejt magában egy esetleges ma­lomkartell vagy tröszt Csonka-Magyarorszá­gon. Bár a malmok részérők ezt a hirt meg­cáfolják már, szaklapoktót megjelent nyilat­kozatokból az tűnik ki, hogy mégis készül valami a malmok között s ugy a földmives, mint a kenyérfogyasztó közönség szemben látja magát a gabonavásárló és lisztet áru­sító malomkartellel. Nem akarunk rémeket a faira festeni s éppén ezért nem is tulajdonítunk olyan túl­zott jelentőséget a malmok készülő egyez­ményének, amelyet természetesnek kellene ta­lálni, ha az arra irányulna, hogy az ország lisztszükséglete zökkenés nélkül elégitessék ki. Mégis rá kell mutatni, hogy amennyiben a nagy malmok túllépnék azt a határt, amed­dig érdekszövetkezésük jogosult, — (Talán már eddig is túllépték! Szerk.) — ez ellen védekezni nem csupán állami feladat, hanem főleg a társadalom dolga. A külföldi, külö­nösen amerikai tapasztalatok arra vallanak, hogy állami rendszabályokkal egyoldalulag nem is lehet teljes sikerrel harcolni a trösz­tök ellen. Mikor azonban Amerika farmerjei megindították a gabonaértékesitő szövetke­zeti mozgalmat, a gyürrtolcstermelők pedig a gyümölcstermelő szövetkezeteket, a kartellek és trösztök egyeduralma megszűnt. Ha Magyarországon a termelők és fo­gyasztók azt akarják, hogy a szabadforga­lom visszaállásával a spekulációval szemben védve legyenek, legfőbb védelmet ugyancsak a szövetkezeti eszmében találnak. Nem mond­juk azt, hogy újfajta szövetkezetekkel kell kísérletezni, mert a már meglévő szövetke­zetek teljesen alkalmasok arra, hogy az ős­termelők s a fogyasztók jogos érdekeiket megvédjék. Azért ugy a termelőknek, mint a fogyasztóknak legfontosabb feladata legyen ezeket a már jól bevált és kipróbált alaku­latokat anyagi erejükhöz mérten erősíteni, ra­gaszkodás és bizalom teljes mértékkel tá­mogatni, hogy annál töbtfet nyújthasson az emberiségnek. A szövetkezetek nem egy gazdasági korszak intézményei, hivatásukat állandóan teljesitik, bármiként válloznak a a gazdasági konjunktúrák. Mindenkor a gyen­Felelős szerkesztő: NÉMETH JÓZSEF gébbet védi a spekulációs tőkével szemben, a helyes állami rendszabály mellett egyedüli támaszai a szövetkező kis emberek. Ha bank­alapítások helyett kamatozásra szánt tőkén­ket a szövetkezetek tőkéjének erősbitésére for­dítjuk, nem csak önmagunknak érdekét szol­gáljuk, de magyar és keresztény nemzeti ér­deket is szolgálunk, amennyiben az elenyésző I - Budapest, aug. 25. A Magyar Nemzeti Szövetség vasárnap az ország minden nagyobb városában tüntetést rendez Nyugatmagyarország elszakítása Szerkesztőség : Török Bálint u. 1. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő-tér 12. (Telefon : 61. sz.) csekély keresztény tőkét igyekszünk egyen­súlyba hozni a közismert idegen (fajij tőkék­kel. Hogy ha már mi magunkat teljesen nem tudjuk az idegen nagytőke önző céljai alól mentesíteni, hogy ne érezzék legalább ők majdan a kartellek és trösztök lidérc nyo­mását. —k —n ellen. A tiltakozó gyűléseken követelik, hogy a kormány szakítsa meg diplo­máciai összeköttetését Ausztriával és léptesse életbe a teljes határzárlatot. Az antant békés megegyezést óhajt a nyugat-magyarországi kérdésben Bécs, aug« 25. A pécsi és budapesti antant misszió kí­vánsága, hogy a saintgermains és trianoni béke Nyugat­magyarországra vonatkozó szakaszának mostani végre­hajtásánál oda hassanak, hogy Ausztria és Magyarország között minden súrlódási terület eltüntettessék. És mind a két félnek a köicsönös gazdasági érdekekkel számolt meg­egyezésnek egyengessék az útját. A magyar külügyminiszter tegnapi beszéde ugylátszik számolt a szövetségesek ilyen irányú szándékaival.; A lapok beavatott helyről nyert értesüies alapján azi irják, hogy Magyarországnak arról a javaslatáré!, amelynek értelmében Sopron az osztrák-magyar tárgyalás befejezé­séig magyar kézen maradna, osztrák részről csupán a kül­ügyi bizottság adhat érdemleges választ Magától értetődő, hogy az osztrák és a magyar kormány egymással érintke­zésben marad és hogy ezt a kérdést közvetlen tárgyalá­sok utján fogják majd elintézhetni. Nyugat-Magyarors zá g az eilzakité; aElen Letépték az antant plakátjait — Friedrich és Urmánczi Nyugat-Magyarországon A 8. szíhiu antant a'bizott­ság vezetője cikkünket tö­rölte. A horvátok között nagy az elke­seredés. A németeknek az a része is, amely eddig ingadozott attól való féle­lemben, hogy a pénzét osztrák valutá­ban számítják, nyíltan ellene van az átcsatolásnak. Fridrich és Urmánczi Nyu­gat-Magyarországon van­nak. Egész Nyugat-Magyarországon általá­nos a meggyőződés, hogy az elszaki­tásból nem lesz semmi. Szombathely, aug. 25. Teg­nap jelentek meg a kiürítést elrendelő antant plakátok a nyugat-magyaror­szági községekben. A lakosság mindenütt le­tépte a plakátokat. Sopron­ban attól való félelemben, hogy a város fellázad, ki sem ragasztották A hirdetményt a soproni újságok közül csupán az Odenburger Zeitung hozza négy nyelven. A Sopronvármegye mai számából a cenzúra egy cikket törölt. Az üres hasábon a következő megjegyzés olvasható: Országos tiltakozás Nyugat-Magyarország elszakítása ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom